A hétfői leállás megmutatta, hogy ijesztően messzire nyúlnak a Facebook csápjai

2021. október 05. – 17:56

frissítve

A hétfői leállás megmutatta, hogy ijesztően messzire nyúlnak a Facebook csápjai
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfő este egészen szokatlan módon órákon keresztül nem lehetett elérni a Facebookot, illetve a céghez kapcsolódó Instagramot, Messengert és WhatsAppot sem. Sokan üdvözölték a hirtelen jött kiszakadást a közösségi oldal markából, ám az is kiderült belőle, hogy a Facebook sokkal befolyásosabb szereplője a modern társadalomnak, mint azt elsőre gondolná az ember. A leállás nemcsak azt jelentette, hogy hat órán keresztül nem csetelhettünk a megszokott módon az ismerőseinkkel, hanem

egy csomó olyan szolgáltatás is akadozott, aminek első ránézésre semmi köze ahhoz, hogy a Facebook éppen megy, vagy sem.

A leállással nagyjából egyszerre ráadásul most először állt nyilvánosság elé Frances Haugen, az a szivárogtató, aki korábban több tízezer oldalnyi belsős dokumentummal látta el a Facebook sötét titkait feltérképező Wall Street Journalt a The Facebook Files című cikksorozatához. Haugen újdonságokat nem nagyon mondott, arra azonban ő is rámutatott, hogy a Facebooknak egyszerűen nem is érdeke a változtatás. Ez a két dolog pedig egyszerre kétségtelenül elég disztópikus jövőt vázol fel, ha minden úgy megy tovább, mint most.

Túl messzire nyúlnak az óriáspolip csápjai

Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, a Facebook, illetve a hozzá tartozó Messenger, Instagram és WhatsApp hétfőn este háromnegyed 6 körül váltak elérhetetlenné. Arról, hogy pontosan mi történt, ebben a cikkben írtunk részletesen, ha valakinek esetleg ez kimaradt, de nem akar kattintani, nagyon leegyszerűsítve az történt, hogy egy konfigurációs hiba miatt a Facebook szerverei nem tudnak kapcsolódni az internethez. Egy hasonlattal élve:

olyan, mintha a mérnökök kizárták volna magukat a szerverteremből, a kulcsot pedig kidobták volna az ablakon, az ajtó pedig csak belülről lenne nyitható.

A Telexnek nyilatkozó IT-szakértő, Szöllősi Gábor azt is elmondta, hogy valójában nagyobb a baj, mint elsőre hinnénk, hiszen azok a weboldalak, szolgáltatások is lassulhatnak, akadozhatnak, ahol van például facebookos lájk gomb, vagy ahol Facebook-azonosítást használnak. Ha például valaki egy mobiltelefonos applikációt a Facebook-fiókjával használ, az a leállás alatt jó eséllyel az – egyébként a Facebooktól független – alkalmazást sem tudta használni. Ez elsőre nem hangzik annyira tragikusnak, de ahogy az hétfőn este kiderült, a Facebook sokkal jobban áthatja az emberek életét, mint azt elsőre gondolnák.

Hogy egy példát is említsünk, a videójátékos piacra is váratlanul nagy hatást gyakorolt a dolog, kezdve azokkal, akiknek Oculus VR-szemüvegük van otthon. A Facebook 2014-ben vásárolta meg a virtuális valóság egyik úttörőjének számít Oculust kétmilliárd dollárért, tavaly pedig az alapító Palmer Luckey korábbi ígéretein átgázolva bejelentette, hogy a jövőben minden felhasználónak szüksége lesz egy Facebook-fiókra, ha rendesen akarja használni a szemüvegét. A cég persze 2023-ig biztosított türelmi időt, de végső soron azért mégis megkerülhetetlenné tette a váltást, sőt, azt is bejelentette, hogy ha valaki törli a Facebook-fiókját, azzal a lendülettel mennek a kukába az Oculusra megvásárolt játékai és elért eredményei is.

Egy résztvevő kipróbálja az Oculus Quest Virtual Reality (VR) játékrendszert a Facebook F8 konferencián Kaliforniában, 2019. április 30-án – Fotó: Amy Osborne / AFP

Emellett egy egészen szürreális tavalyi nyilatkozatban az is elhangzott, hogy mindenki igyekezzen elkerülni a facebookos kihágásokat, mielőtt beruház egy Oculus Quest 2-re. Mindezt úgy, hogy azt maguk is elismerték már, hogy nekik sem egyszerű eldönteniük, hogy két ember gyűlöli, vagy szereti egymást az interneten. Így olykor előfordul, hogy nevetséges dolgokért tiltanak le akár egy hónapra is embereket a platformon, egy ilyen helyzet pedig különösen kellemetlen, ha a több százezres VR-szemüvegünkből is papírnehezéket csinál. A hétfői leállás aztán be is bizonyította, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet kötelezővé tenni a Facebook-fiókot, az Oculus Twitteren jelezte, hogy (állításuk szerint) néhány felhasználó nem tudta elérni az oculusos alkalmazásokat és termékeket.

Azokra a játékokra is komoly hatással volt a leállás, amelyek facebookos azonosítással oldják meg az autentikációt, ami pécén és konzolon nem jellemző, mobilon viszont még a legnagyobb kiadók is előszeretettel élnek a lehetőséggel. A FIFA Mobile szintén arról tweetelt hétfő este, hogy a Facebookkal összekapcsolt fiókok tulajdonosai tapasztalhatnak nehézségeket a bejelentkezéskor, és gyengéden oda is szúrtak a techóriásnak azzal, hogy hozzátették, remélik, hamar kijavítják a hibát. A leginkább a Pokémon GO miatt ismerhető Niantic is bejelentkezési nehézségekről írt, majd elnézést kértek a kellemetlenségért. A dolog azóta megoldódott, de az jól látszik, hogy ha a Facebook egyik napról a másikra nyomtalanul eltűnne, az olyan szektorokban is rengeteg fejfájást okozna, amikre először nem is gondolna az ember.

Nem csak ennyi a baj a Facebookkal

„Hadd mondjam el neked, hogy mi a különbség a Facebook és bármelyik másik közösségi oldal között. Mi soha nem omlunk össze. Ha a szerverek akár csak egy napig is leállnak, végleg oda a hírnevünknek.”

– mondja a Mark Zuckerberget alakító Jesse Eisenberg a Facebook alapításának körülményeit feldolgozó, Social Network – A közösségi háló című filmben. A Facebook hétfői, hat órán át tartó leállása bebizonyította, hogy a részvények árfolyamára valóban nincs jó hatással az, ha nem érhető el a közösségi oldal, de exodust azért nem indít el, hiszen azóta megint mindenki boldogan facebookozik és instagramozik. Azt viszont talán ki lehet jelenteni, hogy a cég hírnevét már megtépázták, nem is kellett hozzá a leállásig várni.

A Facebook körül az utóbbi években rendszeresek voltak a balhék, hol az álhírek és azok esetleges politikai hatásai, hol a monopolszerű helyzetéből adódó gazdasági ügyek, hol adatvédelmi aggályok merültek fel velük kapcsolatban. A Facebook ránézésre derekasan küzd is a problémák ellen: Mark Zuckerberg az amerikai kongresszus előtt védte a mundér becsületét, a cég pedig rendszeresen beszél olyan dolgokról, hogy egyre jobban kiaknázzák a mesterséges intelligenciát, meg hogy kihúzzák a talajt az oltásellenesek lába alól. A Facebook legfelsőbb bíróságához is lehet már fellebbezni, és azt is rendszeresen kiemelik, hogy világszerte többtucatnyi független tényellenőrző szervvel működnek együtt – Magyarországon például az AFP hírügynökséggel – , és egyre több nyelven igyekeznek kiszűrni a káros tartalmakat.

A helyzet viszont ennek ellenére nem úgy tűnik, mintha javulna. A Facebook nemrég először kiadott, a platform legnépszerűbb tartalmait összesítő jelentésében azt akarta bizonyítani, hogy nincs tele szélsőséges tartalmakkal az oldal, de ehelyett az derült ki, hogy az agyzsibbasztó, virális spam éri el a legtöbb embert. Ez önmagában sem fest túl jó képet a platformról, úgy meg pláne nem, hogy már akkor is többen kritizálták a Facebookot, amiért egy végletekig optimalizált jelentést adtak ki ahelyett, hogy nyilvánosság elé tárták volna a teljes adathalmazt, és független szakértőkre hagyták volna annak elemzését.

Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója az igazságügyi bizottság meghallgatásán a Capitol Hillen 2020. november 17-én, Washingtonban – Fotó: Bill Clark / POOL / AFP

Később aztán az is kiderült, hogy egy korábbi jelentést vissza is tartottak, mert az még ennél is rosszabb fényt vetett a cégre.

Ehhez jött hozzá az utóbbi időben az is, hogy a Wall Sreet Journal közölt cikksorozatot a cégről, The Facebook Files név alatt, melyből röviden összefoglalva az derült ki, hogy a Facebook tökéletesen tisztában volt egy sor olyan problémájával, amelyek miatt rendszeres kritikát kapott, mégsem tett érdemi lépéseket a megoldásuk felé – legyen szó akár az Instagram tinikre gyakorolt káros hatásairól, vagy arról, hogy az algoritmusuk 2018-as megváltoztatása óta egyre polarizálóbb tartalmakkal találkoznak az emberek a platformon. Ezt a cikksorozatot korábban ebben a cikkben foglaltuk össze, most azonban újabb fejlemény érkezett – hétfőn, érdekes módon a leállással egyszerre jött ki a 60 Minutes interjúja a Wall Street Journallel együttműködő szivárogtatóval, a nyilvánosság előtt most először megjelenő Frances Haugennel, aki még többet tett hozzá a cikksorozatban említett témákhoz.

Ki ez a szivárogtató, és mit mondott most?

Erről már hétfőn olvashattak is részleteket a Telexen, de érdemes mélyebben is belemerülni. Frances Haugen 2019-ben került a Facebookhoz, melynek ajánlatát azzal a feltétellel fogadta el, hogy az álhírek ellen küzdhet majd a cégnél. Mint mondta, egy barátját az interneten terjedő összeesküvés-elméletek miatt veszítette el, emiatt pedig pontosan tudta, hogy életbevágóan fontos lehet, hogy a Facebookon található információk megfelelő minőségűek legyenek.

Haugen a Facebook állampolgári jogok sértetlenségét garantálni igyekvő szárnyánál (Civic Integrity) dolgozott, melynek célja az volt, hogy a Facebook pozitív szereplője legyen a társadalomnak. A munkája során a választásokat fenyegető kockázatokkal foglalkozott, beleértve ebbe az álhíreket is, a 2020-as választások után azonban a cég lényegében leépítette ezt a szárnyat, mondván, sikerült balhé nélkül átvészelniük az időszakot – hogy ez elhamarkodott döntés volt, azt jól mutatja, hogy pár hónappal később Trump hívei megostromolták a Capitoliumot. Haugen ezen a ponton jött rá arra, hogy

a Facebook egyszerűen nem hajlandó megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel el lehetne kerülni azt, hogy a platformjuk veszélyes legyen.

Szerinte az egész leginkább arra a Wall Street Journal által is külön cikkben taglalt 2018-as módosításra vezethető vissza, mellyel a Facebook megpróbálta jobbá tenni a hírfolyamát. Ha az ember végigpörgeti a saját hírfolyamát, lehet, hogy csak száz poszttal találkozik szembe, az algoritmus azonban ezeket több ezer lehetőség közül választja ki. Azt, hogy mit látunk, leginkább az határozza meg, hogy a múltban mit néztünk, de emellett az algoritmus úgy próbál optimalizálni, hogy a lehető legtöbb interakciót érje el. Azt pedig Haugen szerint a Facebook saját kutatásai is bizonyítják, hogy a gyűlöletkeltő, megosztó, felháborító tartalmakkal sokkal könnyebb interakciókat generálni.

Ha megpróbálnák biztonságosabbá tenni az algoritmust, az emberek kevesebb időt töltenének az oldalon, kevesebbet kattintanának reklámokra, így kevesebb pénzt is termelnének a Facebooknak. Azt persze a cégnél is felismerték, hogy vannak kritikus pontok, a tavalyi amerikai elnökválasztás alatt egy sor extra intézkedéssel próbálták tompítani az online gyűlölethullámot – mind Instagramon, mind Facebookon –, de Haugen szerint ezek nagy része csak átmeneti volt. Az biztos, hogy a capitoliumi zavargásokat már nem akadályozták meg, ezek megszervezése jelentős részben a Facebookon zajlott. Emiatt egyébként szerinte a Facebook alkalmazottai is fel voltak háborodva, többen arról írtak, hogy a vezetőség évek óta csak látszatmegoldásokkal áll elő, és elkeni a problémákat ahelyett, hogy megpróbálná megoldani őket.

Megosztó tartalom = több pénz

A szivárogtató elmondta, hogy nem gondolja, hogy a Facebooknál bárki is eredendően gonosz lenne, egyszerűen csak több pénz folyik be a kasszába, ha az emberek több tartalmat fogyasztanak, ezt pedig a megosztó tartalmakkal a legkönnyebb elérni – minél több a düh bennük, annál több lesz az interakció. Haugen azt is kiemelte, hogy több európai párt is nemtetszését fejezte ki az algoritmus változtatása miatt, emiatt ugyanis akarva-akaratlan extrémebb politikai állásokba kormányozták magukat. Vagyis gyakorlatilag teljes országok működésére is hatással volt az, hogy a Facebookon a szélsőségesebb tartalmakkal lehet bevonzani az embereket.

Arra a kérdésre, hogy miért döntött úgy, hogy nem simán csak felmond, hanem ki is áll a nyilvánosság elé azzal, hogy mi történik a Facebooknál, Haugen azt mondta, hogy elég volt a tudat, hogy pontosan tudja, mi megy a cégnél, és azt is tudja, hogy kívülről ez nem látszik. Tisztában volt azzal, hogy annyi belsős dokumentumot kell kivinnie a Facebooktól, hogy senki ne kérdőjelezhesse meg a valóságtartalmát, ezért titokban több tízezer oldalnyi anyagot másolt le, melyekből

azt lehet kiolvasni, hogy a cég egyszerűen nem mond igazat arról, hogy szignifikáns eredményeket érnének el a gyűlöletkeltés, erőszak és álhírek elleni küzdelemben.

Az egyik belsős kutatás alapján a gyűlöletbeszéd 3-5 százaléka ellen lépnek fel, az erőszakkal és az uszítással pedig még rosszabb a helyzet, itt 0,6 százalékos az arány, dacára annak, hogy ők a világon a legjobbak ebben. Egy másik kutatás szerint a cégnek több forrásból származó bizonyítékai vannak arra, hogy a gyűlöletbeszéd, a megosztó politikai tartalmak és az álhírek a Facebookon és a hozzá tartozó alkalmazásokon világszerte befolyásolják a társadalmat.

Haugen szerint az, hogy egy dühvel és gyűlölködéssel teli információs környezetben élünk, komolyan erodálja az egymásba vetett bizalmunkat, így a Facebook mai változata szétszaggatja a társadalmat, és etnikai erőszakot szül szerte a világon – elég csak a néhány éve a Facebookon szerveződött mianmari és Sri Lanka-i muszlimellenes megmozdulásokra gondolni.

Haugen emellett beszélt arról is, hogy az Instagram tudja, hogy háromból egy tininek testképzavart okoz az alkalmazásuk, mégsem tesz ez ellen semmit. Mint mondta, még a Facebook saját kutatásai is azt mutatják, hogy az Instagram nemcsak veszélyes, hanem káros is a gyerekekre, károsabb, mint más alkalmazások. A Facebook erre korábban azzal reagált, hogy a kutatás valójában pont azt mutatta be, hogy az általuk kérdezett kamaszok úgy érzik, hogy az Instagram segített azoknak a nehéz pillanatoknak az átvészelésében, amikkel minden fiatal találkozik. Hogy bizonyítsák az igazukat, nyilvánossá is tették a vonatkozó kutatásukat, ami a saját értelmezési keretükben valóban más megvilágításba helyezi a dolgokat, ám alapjaiban nem cáfolja azt a következtetést, hogy az Instagram ördögi körbe hajszolja bele a testképzavaros tiniket.

A Facebook elutasította a 60 Minutes felkérést egy interjúra, ám írásban válaszoltak a kérdéseikre. Mint írták, állandóan egyensúlyozniuk kell aközött, hogy az emberek szabadon kifejezhessék magukat, illetve aközött, hogy pozitív és biztonságos hely maradjon a Facebook. Álláspontjuk szerint folyamatosan komoly eredményeket érnek el az álhírek és a káros tartalmak visszaszorításában, így szerintük azt állítani, hogy erősítik a káros tartalmak terjedését, vagy hogy nem tesznek semmit ellenük, egyszerűen nem igaz. Lena Pietsch, a cég irányelvekkel foglalkozó kommunikációs igazgatója azt is hozzátette, hogy ha lenne olyan kutatás, amely megoldást talált volna erre az összetett kihívásra, a techcégek, a szabályozó szervek és a társadalom már rég megoldotta volna ezt a problémát.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!