Forró napokat él át a Facebook; röviden összefoglaljuk, miről szól a legújabb botrányuk

A Facebook körül az utóbbi években rendszeresek a kisebb-nagyobb balhék, hol az álhírek és azok esetleges politikai hatásai, hol a monopolszerű helyzetéből adódó gazdasági ügyek, hol adatvédelmi aggályok miatt. Most a Wall Sreet Journal közölt cikksorozatot a cégről, The Facebook Files összefoglaló név alatt. A cikkek a lapnak kiszivárogtatott belső dokumentumokon alapulnak, és a Facebooknál folyó, belső használatra készülő kutatásokról szólnak. Mindegyik egy-egy konkrét ügyet dolgoz fel, de a lényegük ugyanaz: a dokumentumok alapján

a Facebook tökéletesen tisztában volt egy sor olyan problémájával, amelyek miatt rendszeres kritikát kapott, mégsem tett érdemi lépéseket a megoldásuk felé.

Nagyon röviden összefoglaljuk a sorozat eddigi öt cikkének lényegét.

1. Bár a cég rendszeresen azt kommunikálja, hogy a szabályai mindenkire egyformán vonatkoznak, fejlesztettek egy XCheck nevű rendszert, amellyel felhasználók egy kitüntetett csoportját mentesítik a Facebook általános szabályai alól. Ezzel a privilégiummal pedig sokan vissza is éltek, olyasmiket közzétéve, amikért alapesetben tiltás járt volna. A Facebook szerint az XCheck eredetileg más céllal készült, de a kritikák jogosak, dolgoznak a megoldáson.
2. A Facebook tisztában van vele, hogy az Instagram rossz hatással van a tinédzserlányok egy jelentős hányadára: azok között, akik már alapból elégedetlenek a testükkel, egyharmaduknál tovább ront a helyzeten, ami mentális problémákhoz vezethet. A cég korábban tagadta, hogy ilyen hatása lenne a platformnak, most azt mondják, ez a negatív hatás keveseket érint, és nem könnyű fellépni ellene. (A sorozatnak erről a cikkéről itt írtunk külön is.)
3. A Facebook még 2018-ban bejelentette, hogy változtat az algoritmusain, hogy a valódi emberi interakciókat tolja előtérbe, ezzel javítva a felhasználók mentális jólétét. A belső dokumentumok szerint a változtatás ellentétes hatást ért el: a hírek, politikai tartalmak letekerése nem hogy javított volna a helyzeten, hanem épp a megosztóbb, kiélezettebb tartalmak és mérgesebb viták felé tolta el a platformot. A cégen belül javasolt megoldásokat Mark Zuckerberg cégvezér elutasította, mert attól tartott, hogy a felhasználói interakciók csökkenését eredményezné. A Facebook szerint mindent megtesznek, hogy javítsanak a helyzeten.
4. A belső dokumentumok szerint a Facebook munkatársai azonosították, hogy a fejlődő országokban kik és hogyan használják drogkereskedelemre, emberkereskedelemre, etnikai erőszak szítására a platformot, de ezeket az eseteket hiába jelentették, a cég válaszlépései harmatosak voltak, vagy teljesen elmaradtak. A Facebook szerint igenis tettek lépéseket, helyi együttműködéseket kötöttek, tényellenőrzőkkel is együtt dolgoznak.
5. Bár a Facebook és személyesen Zuckerberg is nyilvánosan kihirdette, hogy a koronavírus-járvány alatt prioritásként kezelik az oltások népszerűsítését, a gyakorlatban oltásellenes aktivisták a cég saját eszközeit használták fel arra, hogy széles körben terjesszék a járvány pusztítását relativizáló és a vakcinák kockázatait felnagyító tartalmakat. A Facebook válasza szerint az adataik azt mutatják, hogy az oltások iránti bizalmatlanság a felhasználóik körében jelentősen csökkent.

Ezeknek a problémáknak legalább egy része nem azért érdekes, mert újdonság lenne, sőt még csak nem is azért, mert a Facebook nélkül ne léteznének – az álhírek, a facebookos trollok is több kutatás szerint jól megvoltak már a közösségi média ideje előtt is, maximum felerősítette őket annak térnyerése. Elsősorban azért figyelemre méltó a cikksorozat, mert kirajzolódik belőle, hogy bár a Facebook vezetői a nyilvános kritikákra válaszul rendszerint vagy hárították a felelősséget, vagy fogadkoztak, hogy megjavítják a platformot, végig tisztában voltak a saját felelősségükkel, és végig olyan döntéseket hoztak, amelyek nem vittek érdemben közelebb a helyzet javulásához.

A Facebook mostani reakciói egyrészt arról szólnak, hogy a Wall Street Journal információi elavultak, mert az említett problémák megoldására időközben már tettek lépéseket. Másrészt gyakorlatilag azt mondják, hogy ha fát vágsz, bizony hullik a forgács. Adam Mosseri, az Instagram vezérigazgatója egy podcastban arról beszélt, hogy a közösségi média olyan, mint az autó: ha valamit ilyen széles körben használnak, pozitív és negatív hatásai is óhatatlanul lesznek.

A cikksorozat mindenesetre újra a Facebook körüli vitákra irányította a figyelmet, és muníciót adhat a cég és más nagy amerikai techvállalatok ellen készülődő trösztellenes eljárásoknak.