Elindult az álhírek megjelölése a magyar Facebookon, Gődény egyik posztja rögtön el is bukott

Már élesben is látható, hogy elindult a magyar Facebookon a tényellenőrzés, a mai napon például a koronaszkepticizmusáról elhíresült Gődény Görgy oldalának egyik posztját jelölték meg álhírként. Így néz ki, amikor ez történik egy bejegyzéssel:

Ahogy itt is jól látszik, az álhírként való megjelölés nem teszi elérhetetlenné az adott tartalmat. A felhasználó dönthet úgy, hogy a jelzés ellenére megnézi ezt a videót, vagy elolvashatja, milyen téves információt tartalmaz a tényellenőrzés szerint. Az így megjelölt posztok elérése ugyanakkor csökken, tehát kevesebb embernek jelenik meg a saját hírfolyamában egy olyan poszt, ami elbukott factcheck próbáján, mint azok a virális tartalmak, amelyekben nem találtak hamis információt.

A konkrét videóval egyébként az a probléma a tényellenőrzés alapján, hogy többek között azt állítják benne: azok, akiknek pozitív lett a koronavírus tesztje, 99 százalékban nem mutatnak tüneteket, nincs világszintű halálozási többlet, és az orvosok és a kórházak jó pénzt keresnek a covidos pácienseken.

Az ellenőrzőcikkben a videó hét állítását vizsgálták meg, és ennek alapján kiderült, hogy azok hamisak, kontextusból kiragadottak, vagy félrevezetőek.

A Facebook az AFP hírügynökséget bízta meg a tényellenőri feladatok ellátásával, Magyarországon egy munkatársat foglalkoztatnak. Erről a munkáról még március elején, a nyilvános bejelentéskor írtunk bővebben. Fontos, hogy a tényellenőrzés nem összekeverendő a Facebook általi moderálással. (Utóbbi esetben olyan tartalmakat is kiszűrhetnek jelentés alapján, amelyek véleményesek, de sértik az alapelveket, például mert rasszisták. A factcheking viszont arról szól, hogy adatokkal cáfolható álhíreket jelölnek meg, és egy háttércikkben részletesen meg is indokolják, miért nem igazak az adott állítások.)

Most, hogy a gyakorlatban is kezd már beindulni az álhírjelölés, megkérdeztük a tényellenőri pozíciót betöltő Záborszky Edét – aki az Indexben munkatársunk volt –, mit tapasztal, mióta megjelent a nyilvánosságban a személye. (Edével a Mandiner interjút készített a factchecking indulásakor, azóta bárki, aki a témában keresgél, megtalálhatja, ki a magyar tényellenőr.)

Volt kollégánk eddigi munkájáról azt mondta, eddig összesen 2 tényellenőrző cikk jelent meg, ezek fordítások. „Sok megtévesztő tartalom több országban is terjed egyszerre, ezért szerencsére csapatként tudunk dolgozni. Az, hogy hány megjelölés lett, nem mond el sokat, inkább a megosztások érdekesek, mivel azokra mind rákerül a címke. A magyar feliratos Rolf Kron videót (ezt posztolta ki Gődény is) több mint 30 ezer ember osztotta meg összesen. De ez nem verseny, a lényeg, hogy ne terjedjenek az álhírek.”

Mivel a Facebook tényellenőrzési tevékenysége elég markáns felhördülést váltott ki (főként a politikai jobboldalon illetve a kormánypárti nyilvánosságban), arról is kérdeztük, mióta arccal-névvel nyilvánosság elé állt, nem kap-e fenyegetéseket, negatív visszajelzéseket személyesen. Ede erre azt mondta:

„A Mandiner-interjú után pár másik lap is átvette, hogy én leszek az AFP tényellenőrző csapatának a magyar munkatársa. Ezek alatt a cikkek alatt volt jó pár agresszívebb komment, ezek talán abból a félreértésből fakadtak, hogy azt hiszik, én végzem a Facebook moderálását. Volt olyan, aki azt javasolta, hogy tűzzenek ki vérdíjat a fejemre, de nem hiszem hogy ez komoly volt. De közvetlenül nekem még nem küldtek zaklató, vagy fenyegető leveleket.”

Az AFP magyar tényellenőrző oldala itt érhető el.