Megint élet nyomait sejtik a Vénusz felhőiben
2021. december 22. – 11:18
Megint kijött egy tanulmány, amely szerint vannak olyan vegyületek a Vénusz légkörében, amelyek akár az élet valamilyen formájára utalhatnak: ezúttal az ammónia ad alapanyagot a földön kívüli élet esélyeiről szóló cikkeknek. A dolognak azért súlyt ad, hogy a Cardiffi Egyetem, az MIT és a Cambridge-i Egyetem adta a nevét a tanulmányhoz.
Tavaly a foszfin hozta lázba a sajtót, aztán kétség támadt az iránt, hogy egyáltalán ott van-e a gáz a Föld belső szomszédjának sűrű légkörében.
Nyáron egy kutatás pedig arra jutott, hogy még ha van is ott foszfin, a légkör egyszerűen túl száraz ahhoz, hogy mikroorganizmusok képesek legyenek fenntartani magukat: a földi élet legellenállóbb mikrobáinak szükséges vízmennyiség századrésze áll csak rendelkezésre.
Ha ez az érv helyes, akkor ez a mostani tanulmánynak is betehet, hiszen a száraz közeg továbbra is problémát jelent. Mindenesetre a kutatók szerint magyarázatra szorul, hogy mitől lehet a légkörben az általuk felételezett mennyiségű ammónia, amiért egyébként nem kell a szomszédos bolygóig menni, elég bármelyik nyilvános vécé levegőjébe beleszippantani a vizeletben is megtalálható vegyületért.
Az egy nitrogénből és három hidrogénmolekulából álló ammónia viszont enyhítheti a légkör savasságát, így legalább ebben megközelítheti a Föld legextrémebb körülményeit, ahol még élet fordul elő.
Ha valahol élet lehet a Vénuszon, akkor a légkör egyes rétegeiben. A vulkanikus felszínen erre semmi esély nincs, az 500 fokos forróság, a hatalmas nyomás ezt lehetetlenné teszi. Az nem kizárt, hogy pár milliárd éve sokkal kedvezőbb feltételek lehettek a felszínen is, bár nemrég egy tanulmány ezt is kétségbe vonta.
A légkör sem túl ideális: 96,5 százaléka szén-dioxid, csaknem 3,5 százaléka nitrogén. Ami most az élet esetleges jelét mutatja, az abban a statisztikai hibahatár körüli mennyiségben lehet, amelyen az ammónia mellett kén-dioxid, szén-monoxid, argon és valamennyi vízpára osztozik.
Ammónia egyébként nemcsak vizeletből származhat a Földön – van belőle a vérünkben és az általunk kilélegzett levegőben is –, hanem elektromos kisülésből, amiből a Vénuszon is van bőven. A kutatók azonban mégis esélyt adnak annak, hogy ez akár mikrobák biológiai folyamatából is származhat.
„Nem lehetne ammónia a Vénuszon” – jelentette ki médiaérzékenységéről tanúbizonyságot téve az MIT Föld- Légkör és Bolygótudományi Tanszékének (EAPS) munkatársa. Sara Seager professzor szerint ehhez ugyanis csak nitrogén lenne bőséggel, de jelenlegi ismereteink szerint nem lenne meg a hozzá kapcsolódó elegendő hidrogén.
„Bármilyen gáz, amely nem illik bele a környezetébe, okkal lehet az élet gyanús jele.” Az iránt valóban nincsen kétség, hogy van ammónia a Vénusz légkörében, ezt az 1970-es évek óta tanulmányozzák.
