Egyre valószínűtlenebb, hogy élet nyomát találták a Vénusz légkörében

A Vénusz bolygó felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport az MTI beszámolója szerint.

Tavaly ősszel mi is megírtuk, hogy egy másik kutatócsoport foszfint talált a Vénusz légkörében, márpedig ez a foszforból és hidrogénből álló gáz az élet jelenlétére utalhat, mert földi mikrobák is képesek előállítani. Más, élettelen folyamatok során is keletkezhet, de a kutatók minden olyan eshetőséget megvizsgáltak, amely szóba jöhetett, és arra jutottak, hogy azt a mennyiséget, amennyit a Vénusznál találtak, más ismert lehetőség nem magyarázza. Kizárásos alapon tehát marad valamilyen ismeretlen létforma.

Ez azért volt különösen nagy bejelentés – mármint amellett, hogy a Földön kívüli élet lehetőségéről szólt –, mert a Vénusz nem túl barátságos élőhely: magán a bolygó felszínén igen mostoha körülmények, például elképesztő forróság és savasság uralkodnak. Az az elképzelés azonban már korábban is felmerült, hogy a valamivel barátságosabb, kevésbé forró, de szintén extrém savas légkörben esetleg képes lenne túlélni valamilyen különösen szívós létforma. De azt maguk az eredeti tanulmány szerzői sem állították, hogy erre egyértelmű bizonyítékokat találtak, csak azt, hogy ezt nem sikerült kizárni.

A szenzációs eredmények helyességét más kutatók már az ősszel megkérdőjelezték: egy újabb tanulmány szerint hiba csúszhatott az eredeti számításokba, és más adatok alapján nem is biztos, hogy ott van a légkörben az a bizonyos foszfin.

A belfasti Queen's Egyetem kutatói most másik irányból cáfolták az eredeti felvetést: nem a foszfin jelenlétét vitatják, hanem azt, hogy a Vénusz felhőiben elképzelhető volna-e egyáltalán bármiféle életforma létrejötte, illetve túlélése.

A Nature Astronomy szaklapban megjelent tanulmány szerzői az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet, majd elemezték a földi életformákról szóló irodalmat, hogy lássák, van-e olyan szervezet, amely fennmaradna a felhők leginkább kénsavból és igen kis mennyiségű vízből álló közegében. Arra a következtetésre jutottak, hogy még a legzordabb körülményeken edződött, úgynevezett extremofil mikrobák sem élnék túl ezt a kihívást.

„Nem azt találtuk, hogy a vízmolekulák aránya valamivel kevesebb, mint ami a Föld legellenállóbb mikrobájának elég lenne, hanem azt, hogy több mint százszor kisebb a mennyiségük”

– mondta John Hallsworth, az egyetem biológusa.