Járvás Péter
Nincs nehezebb, mint jól megrajzolni valakit, aki csak keresi a körvonalait
A dél-afrikai Deborah Levy regényének főszereplője úgy akar valamiféle valóságot összeeszkábálni magának, hogy hiányoznak az alapok egy stabil személyiséghez. Kritika.
Búcsú, ami nem pont, hanem felkiáltójel egy izgalmas pályafutás végén
A márciusban elhunyt Fehér Béla utolsó regénye ódivatú keretbe foglalt modern műalkotás, amivel a míves ízlésű olvasó ugyanúgy ellehet, mint az, aki igényes strandkönyvre vágyik. Kritika.
A jó novella ott kezdődik, ahol véget ér
Ez a kötet nem pusztán novellák gyűjteménye, hanem önmeghatározása szerint a „novella világtörténete”. És hogy ez mit jelent? Talán semmit, és kicsit mindent. Kritika.
A jövőben járunk, Budapesten, ahol kevesebb a fa, a rendőrök meg továbbra is kekecek
A Hexagon című regény egy jövőbeli Magyarországon játszódik, amelynek sajátos rögvalóságából is ízelítőt kapunk, de a szerző nem ragad le a társadalmi kérdéseknél, alapvetőbb létbizonytalanságok...
Tanuljunk a mamutoktól meg a polipoktól. Úgy leszünk igazán emberek
Ormányosba ültetett emberi agy, szuperintelligens polipkolónia, tengert pásztázó MI-halászhajó. Ray Nayler könyveiben az ember mindig nagyot álmodik, de csak a jövőt torzítja.
Csányi Vilmos új könyvében pucér embereké és beszélő kutyáké a jövő
Az etológus írt egy klasszikus utópiát. Tökéletes társadalma kétségkívül érdekes, de működik-e szépirodalomként a kötet? Kritika.
Ebben a könyvben ott van Esterházy, halljuk a hangját, látjuk a gesztusait, és ez valami nagyszerű...
A Vanni van beszélgetéseit folytatva újabb beszélgetőkönyv jelent meg Esterházy interjúiból szemlézve, ám most Esterházy „másról” beszél, azaz nem az irodalomról, hanem az egyebekről. Ami nyilván...
Kémek és idealisták, avagy az ügynök kozmikus magánya
Bret Easton Ellist beszippantotta ez a kötet, kritikusunk szerint márpedig ami Ellist beszippantja, az nem lehet egyszerű dolog. És nem is az.
Krimi is meg nem is, traumaregény is meg nem is
Pethő Balázs mintha menet közben próbálna meg lavírozni a műfajok között, ami összeütközhet egyes olvasók elvárásaival. Kritika.
Amitől félünk, az mindig érdekes
Böszörményi Márton regényében a rém nem holmi egzisztenciális félelmek metaforája, hanem nagyon is kézzelfogható, már-már naturális jelenség: az ember, aki gyerekekre vadászik. Kritika.
