Járvás Péter
Könyv azoknak, akiket érdekel, mire képes a nyelv
Mohácsi Balázs kötete káprázatosan eklektikus szöveg, amiben van rímes vers, szabadvers és prózai betét, ami néha szabadversebb a szabadversnél.
Csáth Géza szövegeit gondozta, most megírta a saját történeteit
Szajbély Mihály irodalomtörténész könyvében nincsen semmi flanc, csak pár jó történet.
Legszívesebben egy magazinból kitépett poszter lenne, kamasz fiúk vágya
Adorjáni Panna regényében fiatal felnőttek tépelődnek, középen egy introvertált, folyton kattogó főszereplővel.
Masszív, erős és lehoz az életről Tolvaj Zoltán regénye
560 oldalon keresztül járjuk a purgatóriumot.
Óvakodj a baglyoktól és a rejtélyes milliárdosoktól!
Káosz, klausztrofób terek, világítótornyok viharban, holttestek és Twin Peaks-utalások egyaránt előkerülnek Lichter Péter krimijében, ami helyenként annyira meta, hogy az már néha a krimiség...
Csak véletlenül krimi, de direkt jó regény
Ez a regény üt. Nem mint krimi, hanem mint irodalom. De az ütés: az ütés, írja kritikusunk, aki szerint Atkinson regényében a bűntény lényegtelen. Vagy inkább: anomália.
Guy Ritchie fazonjai és modern kori Kurázsi mama a két új magyar kalandregényben
Fehér Gáspár regénye lúzerekről, Bíró Zsófiáé kemény nőkről szól.
Az megvan, amikor Júdás Chuck Norris-viccet mesél?
Schein Gábor könyvében ott van valami brutális lehetőség, egy koncepció, ami még így, sikerületlenül is lenyűgözi az olvasót. Csak mintha túl sok akarna lenni. Kritika.
Nincs nehezebb, mint jól megrajzolni valakit, aki csak keresi a körvonalait
A dél-afrikai Deborah Levy regényének főszereplője úgy akar valamiféle valóságot összeeszkábálni magának, hogy hiányoznak az alapok egy stabil személyiséghez. Kritika.
Búcsú, ami nem pont, hanem felkiáltójel egy izgalmas pályafutás végén
A márciusban elhunyt Fehér Béla utolsó regénye ódivatú keretbe foglalt modern műalkotás, amivel a míves ízlésű olvasó ugyanúgy ellehet, mint az, aki igényes strandkönyvre vágyik. Kritika.
