Ezt a közvetítést már lezártuk.
Thomas Tuchelnek főhetett a feje a szombati meccs előtt, mert a hátul eddig is minden meccsen változtató kapitánynak azzal is számolnia kellett, hogy Jarrell Quansah a Mexikó ellen összeszedett piros lapja miatt kétmeccses eltiltást kapott, a héten pedig Marc Guéhi is sérüléssel bajlódott. Így jó kérdés volt, hogy milyen négyes áll össze hátul, hiszen az első számú jobbhátvéd, Reece James még mindig nem jött teljesen rendbe.
A megoldás végül az lett, hogy Ezri Konsa húzódott ki jobbra, a meccsre helyrerakott Guéhi párja pedig a legutóbb a horvátok ellen kezdő John Stones lesz. Az ugyancsak kisebb sérüléssel küzdő Declan Rice szintén bevethető, ott is van a kezdőben, klubtársa, a hónapok óta kisebb sérülést magával hurcoló Bukayo Saka viszont a padra került, Noni Madueke kezd a helyén az angoloknál,
A norvégoknál ehhez képest sokat nem változtatott Ståle Solbakken, a héten volt szó arról, hogy többen is kisebb-nagyobb problémákkal bajlódnak, megviseli őket a sok utazás, de a brazilok elleni kezdőhöz képest végül csak egy helyen van változás. Az előző meccsen nem igazán villogó Antonio Nusa helyére az ott őt váltó Andreas Schjelderup kapott bizalmat, ami amúgy érthető is, mindkét gólpasszt ő adta Erling Haaland-nak azon a meccsen.
Norvégia: Nyland – Ryerson, Ajer, Heggem, Wolfe – Ødegaard, Berge, Berg – Sørloth, Haaland, Schjelderup
Anglia: Pickford – O'Reilly, Guéhi, Stones, Konsa – Rice, Anderson – Gordon, Bellingham, Madueke – Kane
Norvégia az idei vb egyik meglepetéscsapata, és az egyik legszimpatikusabb is, az evezést mímelő szurkolók és a viking harcosra átrajzolt Erling Haaland mellett azért is, mert amúgy remekül is játszanak. Norvégia eddig még sosem jutott ilyen messzire a vb-ken, a kieséses szakaszig is csak kétszer mentek el, és a mostani részvételük előtt utoljára 1998-ban jutottak ki egyáltalán a tornára. Most viszont többek közt Brazíliát is kiejtették a negyeddöntőért, így nem meglepő, hogy egész Norvégia focilázban ég, vagy máshogy mondva a vb miatt mindenki közös evezőre jutott.
Norvégiának korábban is voltak jó képességű játékosaik, de csapatszinten nem tudtak olyan magasságba érni, mint most. Azt, hogy ez most miért sikerült mégis, Haaland példáján keresztül mutatta meg a Guardian, és ebből röviden összefoglalva az derült ki, hogy a norvég utánpótlásképzés nagy érdeme, hogy a türelemre épít a gyermekkorban az állandó eredménykényszer helyett, a fiataloknak pedig sokáig el sem kell döntenie, hogy melyik sportot választják, így akár 14 éves korukig is simán űznek három-négy sportot is. A más sportágakból eredő képzettség pedig a jelek szerint sokszor hasznossá is válik később.
A norvég futballsikerek másik összetevője a bő két évtizede elkezdett infrastrukturális fejlesztések véghezvitele. Az ország klímája kevéssé alkalmas arra, hogy egész évben focizzanak, de a műfüves pályaépítési program ezt megváltoztatta, és a norvég játékstílus is átalakult. A focisták egyre technikásabbá váltak, nemcsak a keménységből, az iparos jellegű játékból kellett már megélniük a csapatoknak. Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Fehér János
Miamiban, a mérkőzés helyszínén 33-34 Celsius-fok van, de a nagy páratartalom miatt a hőérzet a 40 fokot is meghaladhatja. Várható, hogy rengeteget fognak izzadni a játékosok. Az angolok korábban Floridában edzőtáboroztak, és hőadaptációs tréningjeik is voltak, amelyek most hasznosulhatnak.
A norvégok legnagyobb sztárja, Erling Haaland még csütörtökön beszélt erről az újságíróknak, szerinte az angol szurkolóknak magabiztosnak kell lenniük, és nyugodtan helyezhetnek minden nyomást az angolokra, elvégre mégis csak Angliáról van szó. Azt persze hozzá kell tenni, hogy Haaland korábban is nyilatkozott már ilyeneket – a franciák elleni meccs előtt azt mondta, a franciák nemcsak ellenük fognak valószínűleg nyerni, hanem az egész tornát is behúzzák, és a brazilok elleni nyolcaddöntő előtt is azt mondta, hogy Brazília fog győzni.
Haaland egy elég őszinte játékos, ami a nyilatkozataiból is látszik, és viccelődni is szeret, de azért felmerül, hogy ezekkel a kijelentésekkel inkább csak magukról tolná le a nyomást, és közben az ellenfeleiket is altatja – a franciák ellen egy tartalékos, már továbbjutó norvég csapat kapott ki, a brazilokat pedig kiejtették. Erről beszélt később a Manchester Citynél mellette játszó angol Nico O'Reilly is, de azt is kiemelte, hogy a norvégok amúgy nagyon jók, és nemcsak a sztárjaik miatt, hanem csapatként is. Persze ettől még Haalandról mindannyian tudják, mire képes.
(BBC)
Flachner Balázs
Az angol válogatott minden nemzetközi tornára esélyesként érkezik, még akkor is, ha éppen nincsen annyira jó passzban, az idei vb-n viszont már az első meccsükön bizonyították a horvátok ellen, hogy tényleg komolyan számolni kell velük. Azóta voltak rosszabb meccseik, de a csapat két legnagyobb sztárja, Harry Kane és Jude Bellingham legtöbbször a hátukra tudták venni a csapatot, vagy ha nem, Thomas Tuchel szövetségi kapitány dobott be valakit a padról, aki jól szállt be a meccsbe – például a Kongó ellen a padról beszállva két gólpasszt kiosztó Anthony Gordon.
Tuchel érdemeit ki is kell emelni, mert mostanra egyértelmű, hogy a kerethirdetéskor érdekesnek tűnő választásai is bejöttek, az angol csapat nagyon egyben van. A korábbi mérkőzések alapján viszont kijelenthető, hogy az eddigi legerősebb ellenfél vár az angolokra ezen a vb-n a norvégok képében, így biztosan oda kell majd tenniük magukat, ha nyerni akarnak Haalandék ellen. Angliának ugyanakkor előnyt jelenthet, hogy a vb előtt edzőtáboroztak Floridában, ahol a mai meccs is lesz, és játszottak is ott meccseket, így jobban hozzá lehetnek szokva az ottani hőséghez.
Az angolok helyzetével részletesen ebben a cikkben foglalkoztunk.
