Thomas Tuchel különleges egysége eddig sikerre vezette Angliát, de most jön a legnehezebb meccsük

Amikor Thomas Tuchel kihirdette az angol válogatott világbajnoki keretét, sokan rácsodálkoztak, hogy a Bajnokok Ligája-győztes német edző sztárjátékosok egész sorát hagyta ki a csapatából. A két legnagyobb kimaradó talán Cole Palmer (Chelsea) és Phil Foden (Manchester City), akik a gyenge szezonjuk ellenére is jól jöhettek volna az angol válogatottnak bizonyos meccseken. Ugyanígy kimaradt az univerzális, több poszton is bevethető Trent Alexander-Arnold (Real Madrid) és a rutinos középső védő, Harry Maguire (Manchester United) is, ők sem fértek bele a kapitány elképzelésébe. Helyettük viszont Tuchel beválogatta a Szaúd-Arábiában játszó Ivan Toneyt, a 36 éves Jordan Hendersont és az egyszeres válogatott Trevoh Chalobah-t is, amire többen is felhúzták a szemöldöküket.

A The Athletic felidézte, hogy Tuchel a májusi kerethirdetéskor elejtett egy félmondatot, aminek a jelentősége csak most, a világbajnokságon kezd egyre tisztábban látszani. Az angolok szövetségi kapitánya a Toney beválogatására vonatkozó kérdésre válaszolt, amikor az amerikai futballban használatos „különleges egységet” (speciality team) kifejezést használta, amit aztán „különleges műveleti egységre” (special-operations team) pontosított. Ugyanebben a válaszában több más játékosról és posztról is beszélt, és elmagyarázta, miért szán mindannyiuknak fontos szerepet a világbajnokságon.

Tuchel többször is hangsúlyozta, mennyire fontos neki, hogy jó karakterű játékosokat válogasson össze, hiszen a kiválasztott 26 futballista akár hét hetet is kénytelen lesz együtt tölteni, ha eljutnak a július 19-i vb-döntőig. „Ivan ebben az esetben a speciális egység része. Ő ezt tudja, ismeri a szerepét. Olyan ember, aki a pályán kívül nagyon jól összeköti egymással az embereket” – mondta Tuchel az al-Ahli 30 éves csatáráról, aki eddig még egy percet sem játszott ezen a világbajnokságon. Hasonló megfontolásból kerülhetett be a válogatottba Jordan Henderson is. Brit sajtóértesülések szerint Henderson meghívásában fontos szerepet játszott, hogy nagyon jóban van a csapat egyik legfontosabb játékosával, Jude Bellinghammel, és a Real Madrid középpályása egyfajta mentorként tekint rá.

Az angol válogatott eddigi sikeres vb-szereplése egyelőre azt igazolja, hogy Tuchelnek igaza volt a keret összeállításakor.

Nem elég pusztán a 26 legjobb angol játékost behívni, és hagyni őket játszani, ennél több kell a sikerhez: valódi csapategység. A Paris Saint-Germain, a Chelsea és a Bayern München korábbi edzője olyan angol keretet rakott össze erre a tornára, amelyben a kezdőcsapattól a kispadig mindenki teljes mértékben azonosulni tud a célokkal.

Bár elsősorban Harry Kane és Jude Bellingham világklasszis teljesítménye húzza előre ezt az angol csapatot, a kispadról, a cserejátékosoktól érkező segítség nélkül könnyen kieshettek volna a vb-ről. A Kongói Demokratikus Köztársaság elleni első kieséses meccsen sokáig 1–0-s hátrányban voltak, és úgy tűnt, talán a történetük egyik legnagyobb égése felé tartanak. Aztán jött a Barcelona friss igazolása, Anthony Gordon, aki a kispadról szállt be Marcus Rashford helyére, majd pár perc alatt adott két gólpasszt Kane-nek, amivel megfordították a meccset.

„Őszintén szólva, amikor csere vagyok, idegroncs vagyok” – mondta Gordon a mérkőzés után. „Amikor a pályára lépek, nyugodt vagyok, de csereként nem kezelem túl jól a helyzetet. Alig vártam, hogy beszállhassak. Úgy éreztem, meg tudom változtatni a meccset. Keményen edzünk, keményen játszunk. Egyszerűen csak próbálok hatással lenni a játékra” – mondta.

A Mexikó elleni nyolcaddöntőben is nyerő húzásnak bizonyultak Tuchel cseréi. Jarell Quansah piros lapja miatt az utolsó fél órát emberhátrányban kellett kihúzniuk, a kapitány pedig sorra küldte pályára a kispadon ülő védekező játékosait. Előbb John Stones állt be, majd jött Djed Spence és Dan Burn. A meccs hajrájában az angol védők egymás után takarították el a labdákat Jordan Pickford kapuja elől, és végül megőrizték az egygólos előnyüket.

Stones extra motiváltan nyilatkozott a Mexikó elleni győzelem után, még úgy is, hogy csak csere volt a meccsen: „Mindig próbálok a lehető legpozitívabb lenni, és a lehető legjobb állapotba hozni magam. Azért vagyok itt, hogy azt tegyem, amit ma este tettem. Mint minden játékos, én is csalódott vagyok, amikor nem játszom, és szeretnék pályára lépni, de úgy érzem, elképesztő a srácok mentalitása, még akkor is, ha nem kapnak lehetőséget. Ez ritka egy ilyen tornán. Távol vagy a családodtól, minden nap edzel, mégsem játszol annyit, amennyit szeretnél. De mindannyian éhesek vagyunk a sikerre és arra, hogy segítsünk a csapatnak. Ugyanaz a cél lebeg mindenki szeme előtt: eljutni a döntőig, aztán majd meglátjuk, mi történik. Én remekül érzem magam, és élvezem, hogy segíthetek és olyan teljesítményt nyújthatok, mint amit ma este nyújtottam” – mondta Stones, aki a vb után távozik a Manchester Citytől.

Az angol válogatott következő ellenfele a vb meglepetéscsapata, Norvégia lesz, amely az előző körben az ötszörös világbajnok Brazíliát ejtette ki. A korábbi mérkőzések alapján kijelenthető, hogy az eddigi legerősebb ellenfél vár az angolokra ezen a vb-n.

Az angol-norvég negyeddöntőt a miami Hard Rock Stadionban rendezik helyi idő szerint szombat délután, és a várakozások szerint a két csapatnak nemcsak egymással, de a floridai hőséggel is meg kell majd küzdenie. A BBC cikke szerint forró és rendkívül párás lesz az időjárás a meccs időpontjában. A levegő hőmérséklete várhatóan 33 Celsius-fok körül alakul, de a magas páratartalom miatt ez nagyjából 41 fokos hőérzetnek felel majd meg. A mérkőzés kezdetén zivatarok és záporok is kialakulhatnak a környéken.

Anglia számára előnyt jelenthet, hogy közvetlenül a világbajnokság kezdete előtt tíz napot töltöttek Floridában edzőtáborozással, így jobban hozzá lehetnek szokva az ottani időjáráshoz. Tuchel csapata ez idő alatt több heat traininget, vagyis hőségadaptációs edzést is elvégzett, hogy hozzászoktassák a szervezetüket a helyi klímához. Az Új-Zéland és Costa Rica elleni felkészülési meccseiket is Floridában játszották, így ők talán jobban akklimatizálódtak a körülményekhez, mint a norvégok.