Halász Bence bevitte a zsibbasztót, ki akarták zökkenteni, ezért óvták a hatalmas dobását

Izgalmas és fordulatos versenyt hozott a kalapácsvetők vasárnap délutáni döntője a budapesti atlétikai világbajnokságon. A végül bronzérmet szerző Halász Bence nagyszerűen kezdett 30 ezer néző előtt a Nemzeti Atlétikai Központban, és elsőre 80 méter 82 centire repítette a kalapácsot, amivel vezetett is. A harmadik kísérleténél pályafutása alatt először átlépte a 81 méteres lélektani határt két centivel. Akkor úgy látszott, hogy azzal megerősíti a vezető helyét, de ezt a dobást a fehér zászló (a dobókör melletti bíró szabályos jelzése) ellenére is elvették. És mint kiderült, akkor már az első kísérlete is óvás alatt volt.

Gyulai Mártont, a vb sportszakmai vezérigazgató-helyettesét kérdeztük az esetről, és vele együtt rekonstruáltuk az egész versenyt. Gyulai végig az események közelében volt a pályán, és mindenről tudott.

„Az atlétikában is használják a videóbírót, ahogy a fociban. Nem régóta, de három vagy négy éve már meghonosodott ez a gyakorlat. Az atlétikában fontos szabály, egy versenyző óvhat. Fél órán belül ad lehetőséget erre a szabály, ha valamilyen szabálytalanságot vél felfedezni. Ne legyünk naivak. A trashtalk itt is létezik, nem csak a fociban vagy más sportágakban. Amikor a lengyelek látták, hogy elsőre mekkorát dobott Bence, érezték, mindent meg kell tenniük, hogy kizökkentsék. Bence ugyanis, szaknyelven szólva, benyomta a zsibbasztót a társaságnak.

Nem sportszerűtlen, amit tettek, de nem elegáns. Nem először csinálják, valahogy hozzájuk tartozik, de messze nem sértik vele a fair playt. Bencét sikerült is megakasztani, a második dobása a hálóban landolt”

– így vezette fel Gyulai az eset hátterét a Telexnek. (Az Eurosport videóján is látszik, ha minimálisan is, de érinti a cipője orra a kör szegélyét.)

Az első dobást tehát visszanézték, és mivel nem találtak semmi rendelleneset, rábólintottak, érvényben maradt. A harmadik dobásnál a kör melletti bíró azért emelte a fehér zászlót, érvényesnek minősítve a kísérletet, mert szabad szemmel nem szúrta ki, hogy a kör peremére rálépett a versenyben akkor még vezető magyar. Emiatt nem elítélhető, épp erre van a technika.

„A videó viszont azonnal igazolta, hogy látszik a cipőjén egy kis törés. Vagyis, ha hajszállal is, a cipője rajta volt ezen a kört övező, két centi magas peremen. Hét-nyolc kameraállás rögzítette ezt a versenyszámot is, nagyon nem kellett vitatkozniuk a bíróknak. Elvették. Ez a szabály” – részletezte Gyulai.

Szerinte egyébként jó döntés született, még ha lélektanilag nyilván nem is nézett ki a legjobban, hogy egy nagy dobás helyett egy X került a versenyző neve mellé. Nem lejtett a hazai pálya, de a verseny szervezőinek az igazságos és egyenlő feltételek megteremtése az alapvető dolguk.

A szakember visszaidézte ugyanakkor Halász 2019-es esetét, amikor úgy lett két bronzérmes a dohai világbajnokságon, hogy nem is alakult ki közöttük holtverseny. Halász 78,18-at dobott, Nowicki pedig 77,69-et. A lengyelek akkor is megóvták Halász első dobását (ez volt a 78,18-as), aki viszont erről nem értesült, nem tudott akkor róla, és a soron következő kísérleteinél nem a biztonságra törekedett, ráment az aranyéremre annak tudatában, hogy az első kísérletével semmi probléma nincsen. A 2019-es, dohai vb zsűrije azt mondta ki, hogy a versenyrendezés szabálytalanságai miatt Nowicki hátrányba került, azt nem állították, hogy Halász kilépett volna. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy Halász első dobása alapjaiban meghatározta a versenyzését, ezért úgy érezték igazságosnak, hogy mindkét versenyzőnek odaítélik a bronzérmet.

„Nagy különbség az akkori és a mostani eset közt, hogy a cipőjén nem látszott semmiféle törés. A cipője sarka a kör pereme felett volt, de nem lépett rá. Tehát bizonyíthatóan nem lépett ki. Ezért azt a dobást nem vehették el, ebben volt egy kis diplomáciai segítség is, bár a lába kilógott. Az eredménye érvényben maradt, ahogy a lengyelé is. A sportág történetében először úgy kaptak ketten is bronzot, hogy eltérő eredményt mutattak fel.”

Gyulai a mostani esetre visszatérve kiemelte, hogy ha érvényes marad az annullált, 81 méter feletti dobás, az sem változtatta volna meg a sorrendet vasárnap este, mert Nowicki azzal együtt is elvitte volna az ezüstöt a szombathelyi színekben versenyző Halász elől. A lengyel is 81,02-t dobott ugyanis ötödikre, és mivel a második legjobb eredménye egy centivel jobb volt a magyarénál, az ezüstéremre mindenképp rászolgált.

„Maguk a versenyzők egyetértettek abban, nagyszerű verseny volt, jó volt szembesülniük azzal, hogy a figyelem a dobóketrecre összpontosult, a nézők oda csoportosultak. Egy hét és negyed kilós kalapácsról beszélünk, amit ezek a srácok úgy hajigáltak 80 méter fölé, hogy az első és a harmadik közt nem alakult ki félméternyi különbség. A sorrend folyamatos változásban volt, ilyenre nem is emlékszem, mikor volt legutóbb példa, mert inkább az az általános, hogy valaki az elején dob egy nagyot, a többiek pedig reménytelenül próbálják utolérni. Ez a verseny nagyon jó hírverés volt. A kanadai Ethan Katzberg első nagy sikeréről azért eszembe jut Anatolij Bondarcsuk munkássága, aki az országban meghonosította a kalapácsvetést. Bondarcsuk 72-ben megnyerte az olimpiát.”

Az M4 Sport közvetítésében az 1998-as budapesti Európa-bajnokságon győztes Gécsek Tibor azt nyilatkozta, hogy neki is volt egy olyan esete a stuttgarti vb-n 1993-ban, amikor hasonló hiba miatt elvették a dobását. Ezt is el lehetett venni, ez a szabály.

Az aranyérmet megszerző Katzberg egyébként a selejtezőben is 81 méter fölé jutott, a döntőben is kétszer 81 méter felett járt, de a 80-at is megdobta kétszer, remek átlaggal rendelkezett.

A 2024-es olimpián is várhatóan a Budapesten remeklő versenyzők küzdenek majd az érmekért. A magyar atlétikának továbbra sincs világbajnoka, de Pars Krisztián is az olimpián dobott lehengerlően 2012-ben, nem a 2011-es világbajnokságon, akkor a második hellyel kellett beérnie.