Hogyan kerültek a csehek az Eb nyolc legjobb csapata közé?

2021. június 28. – 16:35

frissítve

Hogyan kerültek a csehek az Eb nyolc legjobb csapata közé?
A cseh válogatott a hollandok ellen játszott nyolcaddöntő után – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Csehország az idei Eb egyik legnagyobb meglepetését okozta azzal, hogy a nyolcaddöntőben 2-0-ra legyőzte az addig hibátlan Hollandiát. Nagy lehetőség előtt állnak a csehek, megismételhetik a 2004-es szereplésüket, amikor egészen az elődöntőig meneteltek, a későbbi győztes görögök állították meg őket. Ehhez a szintén nagy formában lévő Dániát kell legyőzniük a következő körben, a gólkirályi címre hajtó csatárukban, Patrik Schickben bízhatnak.

Csehország 1996 és 2004 után ismét ott van a kontinens legjobb nyolc csapata között, miután vasárnap az idei Európa-bajnokság egyik legnagyobb meglepetését okozva 2-0-ra verték a hollandokat a Puskás Arénában. De Ligt kiállítása is kellett a sikerhez, és ami kuriózum, negyedszer állítottak ki holland játékost az Eb-k történetében, és valamennyiszer Csehország (vagy legalábbis Csehszlovákia) volt az ellenfél.

A csehek legnagyobb eredményüket 1996-ban érték el, már ott volt a csapatban Pavel Nedved és Karel Poborský is, amikor elveszítették a döntőt a Wembley-ben a németekkel szemben, 2004-ben pedig hosszabbítás után buktak el az elődöntőben a későbbi győztes görögökkel szemben. Nagy különbség az 1976-os Eb-győztes összetételhez képest, hogy akkoriban inkább a szlovákokra épült a csapat, illetve a védelemben helyet kapott Gőgh Kálmán, valamint a tardoskeddi, magyar anyanyelvű Móder József is.

Előzetesen a dánokat neveztük ki az idei Eb meglepetéscsapatának, Hollandia kiejtésével a csehek is bejelentkeztek erre a címre. Mindkét csapat nagy lehetőség előtt áll, az elődöntőbe jutásért játszanak egymás ellen szombaton. A két válogatott 11-szer játszott egymás ellen, legutóbb, egy 2013-as vb-selejtezőn a dánok nyertek 3-0-ra.

Van múltjuk, van jelenük

Mivel Csehország hozzánk hasonlóan 10 milliós népességű, gazdaságilag is hasonló fejlettségű, megéri összehasonlítani a magyar viszonyokkal az ottaniakat. A múltban a magyar és a cseh futball fejlődése együtt zajlott, a csehszlovákok 1934-ben, a magyarok négy év múlva játszottak vb-döntőt az olaszokkal. Az Aranycsapat 1954-ben került vb-döntőbe, a csehszlovákok 1962-ben értek el ilyen magaslatba. A csehszlovákok aztán megnyerték az 1976-os Eb-döntőt a németekkel szemben. Akkor egyértelműen lehagytak bennünket, a függetlenné vált Csehország még inkább fényévekkel járt a magyar futball előtt, elég, ha csak azt említjük, hogy többször voltak másodikok a világranglistán (2000. május, 2005. május, 2006. január), míg a mieink az ötvenen túl szerénykedtek ekkoriban.

Nedved és Poborský mellett is sztárok sora született az elmúlt 30 évben, a 2004-es Eb-n nagyot alkotó Jan Koller 55 góljával máig a legeredményesebb cseh futballista. A sort még lehet folytatni Marek Jankulovskival, Milan Barošsal, Vladimir Šmicerrel, Petr Čechhel, akik egytől egyik BL-győztesek. Magyar játékosnak az elmúlt 30 évben a BL-elődöntő volt a csúcs, Gulácsi Péter és Willi Orbán érte el. (Tegyük hozzá, hogy Gera Zoltán az Európa-ligában döntőig jutott.)

Jan Koller a 2004-es Eb egyik meccsén – Fotó: Shaun Botterill / Getty Images

A cseh bajnokság az előző szezonban 18 csapatos volt, most levitték a létszámot 16-ra. Ami ennél fontosabb:

a légiósok aránya 25,2 százalékos volt, míg nálunk ez a mutató 45,1 százalék. Még nyomasztóbbá teszi a számsort, hogy Magyarországon csak 12 csapat van az élvonalban.

A Ferencváros keretében 19, a Mezőkövesdében 20 külföldi kapott helyett az előző szezonban. Amíg nálunk a Kisvárda ki tudott állni csak külföldivel, a cseheknél figyelnek az arányokra, és elvétve fordul elő, hogy többségben vannak a pályán a külföldiek.

Az utánpótlás-nevelésük jobb képet mutat, jobban be tudják illeszteni a gyerekeket a felnőttek közé, ráadásul a cseh bajnokság erősebb a magyarnál. Az elmúlt évek UEFA-rangsorában a cseh csapatok a 18. helyezést érték el, a magyarok a 26. pozícióban állnak. Még azt sem mondhatjuk, hogy az előző 3-4 évben szűkült volna a különbség, mert két olyan szezonja is volt a cseh kluboknak, amikor 6,5 és 6,6-os UEFA-együtthatót értek el, míg nálunk 4,5 és 4,25-ös volt a két legjobb év, vagyis a klubcsapataik is jobban teljesítenek nemzetközi szinten.

A Slavia Praha keretében van egyébként a legtöbb külföldi, tizenegy. A Slavia a legutóbbi idényben a nyolc közé jutott az Európa-ligában, kiütötték a Leicestert, a Glasgow Rangerst, az Arsenallal szemben buktak el a negyeddöntőben. Tomáš Souček és Jakub Jankto is az ő bázisukról jött ki, előbbi a West Hamet erősíti, utóbbi a Sampdoriát. Eközben a Sparta sem tétlenkedett az elmúlt években, az ő bázisukról is jött ki fontos játékos, elég csak az Eb-n remeklő Patrik Schickre (róla később még lesz szó) vagy Ondřej Čelůstkára gondolni, de most egyértelműen a Slaviáé a vezető szerep. A cseh Eb-keret tele van külföldön – elsősorban Angliában és Németországban – légióskodó játékossal, összértékük meghaladja a 180 millió eurót.

Nincs igény nemzeti stadionra

Csehországban a futball messze nem annyira a mindennapok része, mint nálunk. 2004-ben a Sparta továbbjutott a Bajnokok Ligájában, a nyolcaddöntőben az akkoriban csúcson lévő Milan volt az ellenfele, nálunk akár 100 ezer jegy is elkelne ilyen esetben, az ottani drukkerek nem töltötték meg a 22 ezres stadiont. A jégkorong népszerűsége nyilván hatással van a futballra, és hát az is közrejátszik, el voltak kényeztetve a drukkerek, hiszen folyamatosan tudtak olyan válogatottat kiállítani, amelyik nemcsak kijutott egy Eb-re, hanem ott le is tette a névjegyét.
A futball-láz hiányában Csehországnak nincs tekintélyes nemzeti stadionja. 20 ezer néző a maximum, ami előtt játszhatnak, igény sincs többre. A kisebb csapatoknak sem épített stadiont az állam. Az élvonal újoncánál, Pardubicében például nagy vitát váltott ki, mennyi közpénzt szabad áldozni egy új stadionra.

A Slavia Praha 20 000 férőhelyes stadionja Prágában – Fotó: Stuart MacFarlane / Arsenal FC / Getty Images

A másodosztályból feljutó Hradec Králove új stadionjára a helyi önkormányzat előbb 2 milliárd koronát akart félretenni, majd ennek a felét, végül 605 millió cseh korona lehet a felső határ. 9 ezer férőhelyes modern stadiont álmodtak meg, ez a pénz átszámítva 7,87 milliárd forint. 12 pályázatot adtak be Hradecben, nálunk ez teljesen szokatlan. Összehasonlításul a Honvéd stadionja 12,75 milliárdból, a Szegedé 12,7 milliárdból készült el.

Jól látható, Eb-szereplést – sőt, negyeddöntőig jutást – egészen más alapokon is össze lehet hozni.

A felcsúti cseh légiós vallomása

A koronavírus-járvány idején a futballistáknál ugyanúgy átvállalták a fizetéseket, mint a pincéreknek, hiszen nem volt bevételük. Egy fiatal kezdő játékosnak 15 ezer korona (200 ezer forint körüli összeg) az átlagfizetése, nálunk a milliós fizetések az általánosak.
A szövetség az államtól kap pénzt az utánpótlásra, ismeretlen a képzésre szánt társasági adókedvezmény, a klubok a piacról, eladásokból élnek, nem milliárdos állami támogatásokból. Ha rosszul dolgoznak, nem tudnak játékosokat értékesíteni, nincs bevétel sem.

A Felcsútban légióskodó, Olomoucban nevelkedő Jakub Plšek úgy érzékeltette a két ország közti különbséget, hogy megütötte a jackpotot, amikor ide szerződött. „Öltöztetnek, etetnek, szállást és autót adnak. Maximálisan kiszolgálnak, csak a játékkal kell törődni.”
A Debrecen megpróbálta kétszer is cseh edzővel, de akkor nem volt annyi pénz, hogy a Sparta vagy a Slavia kispadjáról Magyarországra lehessen játékosokat hozni, mára ez megváltozott. (Debrecenben megbukott Zdeněk Ščasný egyébként elismert szakember a hazájában, 339 alkalommal ült a kispadon, amivel a 10 legrutinosabb edzők között tartják számon.)

A kapitány, Jaroslav Šilhavý, aki sörözéssel nyitott

Csehországnak még sohasem volt külföldi kapitánya. 1994 óta Jaroslav Šilhavý a tizenegyedik kapitány, a legtöbb időt Karel Brückner (2001–2008) töltötte a kispadon. Šilhavý volt akkor az asszisztense, és mindent tudást igyekezett önmagába szívni. 2011-ben elbocsátották a České Budějovicétól, azzal az indokkal, hogy nem volt elég kemény a játékosokkal. A Liberechez szerződött, ahol azonnal bajnok lett. 2017-ben aztán a Slaviával lett bajnok, az arany értékét növelte, hogy veretlenül szerezte meg a címet. Mivel a Slavia nem jutott el a főtáblára, elköszöntek tőle, de mivel ekkor a válogatottnál sem mentek jól a dolgok, 2018 nyarán a vb-re készülő oroszok 5-1-re verték őket, a váltás mellett határoztak.

Šilhavý leült a csapattal, ittak pár sört, és mindenki elmondhatta, mi nyomja a szívét.

Megverték a szlovákokat, de az angolok ellen a Wembley-ben beleszaladt egy rekordméretű 5-0-s vereségbe 2018 ősszel. Ettől még a posztján maradhatott, és nekikezdett a csapat átformálásának, az etióp származású Gebre Selassie például ekkor volt utoljára válogatott.

Jaroslav Šilhavý a cseh válogatottal a hollandok elleni nyolcaddöntőn – Fotó: Balogh László / Pool / AFP

Šilhavý nem dolgozott még Csehországon kívül, részben ezért is a Slaviára építette fel a válogatott alapjait. Az Eb előtt nem elsősorban emiatt, hanem az angol másodosztályból behívott Tomáš Kalas miatt aggódtak a csehek, attól tartva, hogy nem lesz jó formában Nagy Ádám bristoli csapattársa, de ebből nem lett gond. Ondřej Kúdela ügyéből viszont már annál inkább, rasszista beszólásai miatt 10 meccses UEFA-büntetést kapott, így még az Eb után is hosszú kihagyás vár rá.

Majdnem eltanácsolták a csehek új gólvágóját

Minden Európa-bajnokságnak, világbajnokságnak megvannak a maga felfedezettjei, addig kevésbé ismert fiatal, tehetséges játékosok, akik a tornán nyújtott teljesítményükkel robbantak be igazán. Az idei Eb-n a holland Denzel Dumfries, az olasz Manel Locatelli és a cseh Patrik Schick nevét tanulhatták meg a szurkolók és a játékosmegfigyelők. Schick a skótoknak lőtt félpályás góljával vétette magát észre először, valószínűleg sokaknak ez a találat ugrik majd be először a 2021-es Eb-ről. Nem ez volt a csehek első ikonikus gólja az Eb-k történetében: az 1976-os döntőben Antonín Panenka legendás tizenegyese, 20 évvel később pedig Karel Poborský emelése égett bele a kollektív futballtudatba.

Schick a skótok ellen szerzett csodagólján kívül még hármat rámolt be az ellenfeleknek, összesen már négy gólnál jár az Eb-n. Az is emlékezetes volt, amikor a horvátok elleni meccsen vérző orral állt oda büntetőt rúgni. Legutóbb a hollandoknak talált be, az ő góljával biztosították be továbbjutásukat a csehek a nyolcaddöntőben.

A 25 éves csatárt nem Baroš vagy valamelyik korábbi cseh sztár inspirálta, hanem Wayne Rooney, az angol válogatott és a Manchester United legendája. Nyolcéves volt, amikor élőben látta játszani Rooney-t a Sparta Praha ellen. „Néztem, ahogy futballozik, és arra gondoltam: én is ezt akarom csinálni, nem kell nekem normális munka, abból akarok megélni, amiből ő”, emlékezett vissza. Schick álma mára valóra vált, rögös volt azonban az odáig vezető út.

Nevelőegyesületénél, a Sparta Prahanál majdnem eltanácsolták, hiába ontotta a gólokat az utánpótláscsapatokban. „Az egyik meccsen két gólt rúgtam az U18-as csapatban, azt hittem, mindenki dicsérni fog. Az edző és a sportigazgató viszont arra jutott, miután részletesen kielemezték a játékomat, hogy jobban tenném, ha abbahagynám a futballt, mert sosem lesz belőlem profi játékos. Nem értették, miért tartanak mások akkora tehetségnek”, mesélte egy interjúban. Külföldön viszont láttak benne fantáziát, 2016-ban a Sampdoria csapott le rá, 4 millió eurót fizetettek a 20 éves csatárért.

Nehezen illeszkedett be az olasz csapatnál, sokszor érezte úgy, hogy hiba volt eljönnie Csehországból. Barátságtalan volt a közeg, az edző is rendszeresen kritizálta. A teljesítményén ez nem látszott meg, első olaszországi évében 32 bajnokin 11 gólt rúgott, nem csoda, hogy azonnal bejelentkeztek érte a topcsapatok. Nem sokon múlott, hogy a Juventushoz igazoljon, az orvosi vizsgálaton bukott meg az üzlet. Végül az AS Románál kötött ki Schick, klubrekordot jelentő 42 millió eurót fizettek érte 2018-ban, tehát röpke két év alatt megtízszereződött a cseh játékos piaci értéke. A római szurkolók sztárként fogadták, rendszeresen megállított az utcán, hogy szelfizzenek vele.

Schick gólja eldöntötte a hollandok elleni nyolcaddöntőt – Fotó: Huszti István / Telex

Milan Baroš nyomában

Rómában már nem ment neki olyan jól, sérülések is hátráltatták, két év alatt csupán nyolc gólra volt képes. Megtörni látszott a karrierje, 2019-ben le is passzolták az RB Leipzignek, ahol újból magára talált, 10 gólt rúgott a Bundesligában. Tavaly azonban nem Gulácsi Péter csapata, hanem a Bayer Leverkusen vásárolta ki az AS Romától, 26,5 millió eurót adtak érte. Megszolgálta az árát: a bajnokságban kilencszer, az Európa-ligában háromszor talált be az előző szezonban. A válogatottban 2016-ban mutatkozott be, egyből góllal, Máltának talált be egy 2016-os felkészülési meccsen. 2018 óta számított stabil kerettagnak, 30 meccsen eddig 15 gólja és 5 gólpassza van.

Az Eb gólkirályi címére is esélyes lehet, jelenleg második a góllövőlistán az ötgólos Cristiano Ronaldo mögött, viszont Portugália kiesésével már nem lesz több meccse a Juventus klasszisának. Egy újabb góllal nemcsak beérné a világrekorder portugált, hanem megismételné egy korábbi cseh ikon, a Liverpoollal Bajnokok Ligáját nyerő Milan Baroš teljesítményét, aki 5 góllal lett a 2004-es Eb gólkirálya.