Hogyan kerültek a csehek az Eb nyolc legjobb csapata közé?

Csehország 1996 és 2004 után ismét ott van a kontinens legjobb nyolc csapata között, miután vasárnap az idei Európa-bajnokság egyik legnagyobb meglepetését okozva 2-0-ra verték a hollandokat a Puskás Arénában. De Ligt kiállítása is kellett a sikerhez, és ami kuriózum, negyedszer állítottak ki holland játékost az Eb-k történetében, és valamennyiszer Csehország (vagy legalábbis Csehszlovákia) volt az ellenfél.

A csehek legnagyobb eredményüket 1996-ban érték el, már ott volt a csapatban Pavel Nedved és Karel Poborský is, amikor elveszítették a döntőt a Wembley-ben a németekkel szemben, 2004-ben pedig hosszabbítás után buktak el az elődöntőben a későbbi győztes görögökkel szemben. Nagy különbség az 1976-os Eb-győztes összetételhez képest, hogy akkoriban inkább a szlovákokra épült a csapat, illetve a védelemben helyet kapott Gőgh Kálmán, valamint a tardoskeddi, magyar anyanyelvű Móder József is.

Előzetesen a dánokat neveztük ki az idei Eb meglepetéscsapatának, Hollandia kiejtésével a csehek is bejelentkeztek erre a címre. Mindkét csapat nagy lehetőség előtt áll, az elődöntőbe jutásért játszanak egymás ellen szombaton. A két válogatott 11-szer játszott egymás ellen, legutóbb, egy 2013-as vb-selejtezőn a dánok nyertek 3-0-ra.

Van múltjuk, van jelenük

Mivel Csehország hozzánk hasonlóan 10 milliós népességű, gazdaságilag is hasonló fejlettségű, megéri összehasonlítani a magyar viszonyokkal az ottaniakat. A múltban a magyar és a cseh futball fejlődése együtt zajlott, a csehszlovákok 1934-ben, a magyarok négy év múlva játszottak vb-döntőt az olaszokkal. Az Aranycsapat 1954-ben került vb-döntőbe, a csehszlovákok 1962-ben értek el ilyen magaslatba. A csehszlovákok aztán megnyerték az 1976-os Eb-döntőt a németekkel szemben. Akkor egyértelműen lehagytak bennünket, a függetlenné vált Csehország még inkább fényévekkel járt a magyar futball előtt, elég, ha csak azt említjük, hogy többször voltak másodikok a világranglistán (2000. május, 2005. május, 2006. január), míg a mieink az ötvenen túl szerénykedtek ekkoriban.

Nedved és Poborský mellett is sztárok sora született az elmúlt 30 évben, a 2004-es Eb-n nagyot alkotó Jan Koller 55 góljával máig a legeredményesebb cseh futballista. A sort még lehet folytatni Marek Jankulovskival, Milan Barošsal, Vladimir Šmicerrel, Petr Čechhel, akik egytől egyik BL-győztesek. Magyar játékosnak az elmúlt 30 évben a BL-elődöntő volt a csúcs, Gulácsi Péter és Willi Orbán érte el. (Tegyük hozzá, hogy Gera Zoltán az Európa-ligában döntőig jutott.)

A cseh bajnokság az előző szezonban 18 csapatos volt, most levitték a létszámot 16-ra. Ami ennél fontosabb:

a légiósok aránya 25,2 százalékos volt, míg nálunk ez a mutató 45,1 százalék. Még nyomasztóbbá teszi a számsort, hogy Magyarországon csak 12 csapat van az élvonalban.

A Ferencváros keretében 19, a Mezőkövesdében 20 külföldi kapott helyett az előző szezonban. Amíg nálunk a Kisvárda ki tudott állni csak külföldivel, a cseheknél figyelnek az arányokra, és elvétve fordul elő, hogy többségben vannak a pályán a külföldiek.

Az utánpótlás-nevelésük jobb képet mutat, jobban be tudják illeszteni a gyerekeket a felnőttek közé, ráadásul a cseh bajnokság erősebb a magyarnál. Az elmúlt évek UEFA-rangsorában a cseh csapatok a 18. helyezést érték el, a magyarok a 26. pozícióban állnak. Még azt sem mondhatjuk, hogy az előző 3-4 évben szűkült volna a különbség, mert két olyan szezonja is volt a cseh kluboknak, amikor 6,5 és 6,6-os UEFA-együtthatót értek el, míg nálunk 4,5 és 4,25-ös volt a két legjobb év, vagyis a klubcsapataik is jobban teljesítenek nemzetközi szinten.

A Slavia Praha keretében van egyébként a legtöbb külföldi, tizenegy. A Slavia a legutóbbi idényben a nyolc közé jutott az Európa-ligában, kiütötték a Leicestert, a Glasgow Rangerst, az Arsenallal szemben buktak el a negyeddöntőben. Tomáš Souček és Jakub Jankto is az ő bázisukról jött ki, előbbi a West Hamet erősíti, utóbbi a Sampdoriát. Eközben a Sparta sem tétlenkedett az elmúlt években, az ő bázisukról is jött ki fontos játékos, elég csak az Eb-n remeklő Patrik Schickre (róla később még lesz szó) vagy Ondřej Čelůstkára gondolni, de most egyértelműen a Slaviáé a vezető szerep. A cseh Eb-keret tele van külföldön – elsősorban Angliában és Németországban – légióskodó játékossal, összértékük meghaladja a 180 millió eurót.

Nincs igény nemzeti stadionra

Csehországban a futball messze nem annyira a mindennapok része, mint nálunk. 2004-ben a Sparta továbbjutott a Bajnokok Ligájában, a nyolcaddöntőben az akkoriban csúcson lévő Milan volt az ellenfele, nálunk akár 100 ezer jegy is elkelne ilyen esetben, az ottani drukkerek nem töltötték meg a 22 ezres stadiont. A jégkorong népszerűsége nyilván hatással van a futballra, és hát az is közrejátszik, el voltak kényeztetve a drukkerek, hiszen folyamatosan tudtak olyan válogatottat kiállítani, amelyik nemcsak kijutott egy Eb-re, hanem ott le is tette a névjegyét.
A futball-láz hiányában Csehországnak nincs tekintélyes nemzeti stadionja. 20 ezer néző a maximum, ami előtt játszhatnak, igény sincs többre. A kisebb csapatoknak sem épített stadiont az állam. Az élvonal újoncánál, Pardubicében például nagy vitát váltott ki, mennyi közpénzt szabad áldozni egy új stadionra.

A másodosztályból feljutó Hradec Králove új stadionjára a helyi önkormányzat előbb 2 milliárd koronát akart félretenni, majd ennek a felét, végül 605 millió cseh korona lehet a felső határ. 9 ezer férőhelyes modern stadiont álmodtak meg, ez a pénz átszámítva 7,87 milliárd forint. 12 pályázatot adtak be Hradecben, nálunk ez teljesen szokatlan. Összehasonlításul a Honvéd stadionja 12,75 milliárdból, a Szegedé 12,7 milliárdból készült el.

Jól látható, Eb-szereplést – sőt, negyeddöntőig jutást – egészen más alapokon is össze lehet hozni.

A felcsúti cseh légiós vallomása

A koronavírus-járvány idején a futballistáknál ugyanúgy átvállalták a fizetéseket, mint a pincéreknek, hiszen nem volt bevételük. Egy fiatal kezdő játékosnak 15 ezer korona (200 ezer forint körüli összeg) az átlagfizetése, nálunk a milliós fizetések az általánosak.
A szövetség az államtól kap pénzt az utánpótlásra, ismeretlen a képzésre szánt társasági adókedvezmény, a klubok a piacról, eladásokból élnek, nem milliárdos állami támogatásokból. Ha rosszul dolgoznak, nem tudnak játékosokat értékesíteni, nincs bevétel sem.

A Felcsútban légióskodó, Olomoucban nevelkedő Jakub Plšek úgy érzékeltette a két ország közti különbséget, hogy megütötte a jackpotot, amikor ide szerződött. „Öltöztetnek, etetnek, szállást és autót adnak. Maximálisan kiszolgálnak, csak a játékkal kell törődni.”
A Debrecen megpróbálta kétszer is cseh edzővel, de akkor nem volt annyi pénz, hogy a Sparta vagy a Slavia kispadjáról Magyarországra lehessen játékosokat hozni, mára ez megváltozott. (Debrecenben megbukott Zdeněk Ščasný egyébként elismert szakember a hazájában, 339 alkalommal ült a kispadon, amivel a 10 legrutinosabb edzők között tartják számon.)

A kapitány, Jaroslav Šilhavý, aki sörözéssel nyitott

Csehországnak még sohasem volt külföldi kapitánya. 1994 óta Jaroslav Šilhavý a tizenegyedik kapitány, a legtöbb időt Karel Brückner (2001–2008) töltötte a kispadon. Šilhavý volt akkor az asszisztense, és mindent tudást igyekezett önmagába szívni. 2011-ben elbocsátották a České Budějovicétól, azzal az indokkal, hogy nem volt elég kemény a játékosokkal. A Liberechez szerződött, ahol azonnal bajnok lett. 2017-ben aztán a Slaviával lett bajnok, az arany értékét növelte, hogy veretlenül szerezte meg a címet. Mivel a Slavia nem jutott el a főtáblára, elköszöntek tőle, de mivel ekkor a válogatottnál sem mentek jól a dolgok, 2018 nyarán a vb-re készülő oroszok 5-1-re verték őket, a váltás mellett határoztak.

Šilhavý leült a csapattal, ittak pár sört, és mindenki elmondhatta, mi nyomja a szívét.

Megverték a szlovákokat, de az angolok ellen a Wembley-ben beleszaladt egy rekordméretű 5-0-s vereségbe 2018 ősszel. Ettől még a posztján maradhatott, és nekikezdett a csapat átformálásának, az etióp származású Gebre Selassie például ekkor volt utoljára válogatott.

Šilhavý nem dolgozott még Csehországon kívül, részben ezért is a Slaviára építette fel a válogatott alapjait. Az Eb előtt nem elsősorban emiatt, hanem az angol másodosztályból behívott Tomáš Kalas miatt aggódtak a csehek, attól tartva, hogy nem lesz jó formában Nagy Ádám bristoli csapattársa, de ebből nem lett gond. Ondřej Kúdela ügyéből viszont már annál inkább, rasszista beszólásai miatt 10 meccses UEFA-büntetést kapott, így még az Eb után is hosszú kihagyás vár rá.

Majdnem eltanácsolták a csehek új gólvágóját

Minden Európa-bajnokságnak, világbajnokságnak megvannak a maga felfedezettjei, addig kevésbé ismert fiatal, tehetséges játékosok, akik a tornán nyújtott teljesítményükkel robbantak be igazán. Az idei Eb-n a holland Denzel Dumfries, az olasz Manel Locatelli és a cseh Patrik Schick nevét tanulhatták meg a szurkolók és a játékosmegfigyelők. Schick a skótoknak lőtt félpályás góljával vétette magát észre először, valószínűleg sokaknak ez a találat ugrik majd be először a 2021-es Eb-ről. Nem ez volt a csehek első ikonikus gólja az Eb-k történetében: az 1976-os döntőben Antonín Panenka legendás tizenegyese, 20 évvel később pedig Karel Poborský emelése égett bele a kollektív futballtudatba.

Schick a skótok ellen szerzett csodagólján kívül még hármat rámolt be az ellenfeleknek, összesen már négy gólnál jár az Eb-n. Az is emlékezetes volt, amikor a horvátok elleni meccsen vérző orral állt oda büntetőt rúgni. Legutóbb a hollandoknak talált be, az ő góljával biztosították be továbbjutásukat a csehek a nyolcaddöntőben.

A 25 éves csatárt nem Baroš vagy valamelyik korábbi cseh sztár inspirálta, hanem Wayne Rooney, az angol válogatott és a Manchester United legendája. Nyolcéves volt, amikor élőben látta játszani Rooney-t a Sparta Praha ellen. „Néztem, ahogy futballozik, és arra gondoltam: én is ezt akarom csinálni, nem kell nekem normális munka, abból akarok megélni, amiből ő”, emlékezett vissza. Schick álma mára valóra vált, rögös volt azonban az odáig vezető út.

Nevelőegyesületénél, a Sparta Prahanál majdnem eltanácsolták, hiába ontotta a gólokat az utánpótláscsapatokban. „Az egyik meccsen két gólt rúgtam az U18-as csapatban, azt hittem, mindenki dicsérni fog. Az edző és a sportigazgató viszont arra jutott, miután részletesen kielemezték a játékomat, hogy jobban tenném, ha abbahagynám a futballt, mert sosem lesz belőlem profi játékos. Nem értették, miért tartanak mások akkora tehetségnek”, mesélte egy interjúban. Külföldön viszont láttak benne fantáziát, 2016-ban a Sampdoria csapott le rá, 4 millió eurót fizetettek a 20 éves csatárért.

Nehezen illeszkedett be az olasz csapatnál, sokszor érezte úgy, hogy hiba volt eljönnie Csehországból. Barátságtalan volt a közeg, az edző is rendszeresen kritizálta. A teljesítményén ez nem látszott meg, első olaszországi évében 32 bajnokin 11 gólt rúgott, nem csoda, hogy azonnal bejelentkeztek érte a topcsapatok. Nem sokon múlott, hogy a Juventushoz igazoljon, az orvosi vizsgálaton bukott meg az üzlet. Végül az AS Románál kötött ki Schick, klubrekordot jelentő 42 millió eurót fizettek érte 2018-ban, tehát röpke két év alatt megtízszereződött a cseh játékos piaci értéke. A római szurkolók sztárként fogadták, rendszeresen megállított az utcán, hogy szelfizzenek vele.

Milan Baroš nyomában

Rómában már nem ment neki olyan jól, sérülések is hátráltatták, két év alatt csupán nyolc gólra volt képes. Megtörni látszott a karrierje, 2019-ben le is passzolták az RB Leipzignek, ahol újból magára talált, 10 gólt rúgott a Bundesligában. Tavaly azonban nem Gulácsi Péter csapata, hanem a Bayer Leverkusen vásárolta ki az AS Romától, 26,5 millió eurót adtak érte. Megszolgálta az árát: a bajnokságban kilencszer, az Európa-ligában háromszor talált be az előző szezonban. A válogatottban 2016-ban mutatkozott be, egyből góllal, Máltának talált be egy 2016-os felkészülési meccsen. 2018 óta számított stabil kerettagnak, 30 meccsen eddig 15 gólja és 5 gólpassza van.

Az Eb gólkirályi címére is esélyes lehet, jelenleg második a góllövőlistán az ötgólos Cristiano Ronaldo mögött, viszont Portugália kiesésével már nem lesz több meccse a Juventus klasszisának. Egy újabb góllal nemcsak beérné a világrekorder portugált, hanem megismételné egy korábbi cseh ikon, a Liverpoollal Bajnokok Ligáját nyerő Milan Baroš teljesítményét, aki 5 góllal lett a 2004-es Eb gólkirálya.