Nehéz lesz elfelejteni a Forma-1 idei évét

Ha pusztán a világbajnokság végeredményét nézzük, azt is mondhatnánk, hogy unalmas év volt az idei, mert Lewis Hamilton és a Mercedes megint tönkreverte a mezőnyt. Valóban, a brit fölényesen, 124 pont előnnyel nyerte meg újabb világbajnoki címét csapattársa, Valtteri Bottas előtt, 10-et nyert meg a 17 futamból. Mégis az idei volt a Forma-1 hetven éves történetének egyik legőrültebb, legemlékezetesebb és egyben legfurcsább szezonja, össze is gyűjtöttük, hogy miért.

Alaposan átszabott versenynaptár

Mint a világon mindent, az F1-et is alapjaiban rázta meg a koronavírus-járvány. Egy ideig úgy tűnt, az egész szezonnak befellegzett, mert sorra törölték a futamokat, 1954 után először nem tartották meg a Monacói Nagydíjat. Teljesen újra kellett tervezni a versenynaptárat, pótolva a kieső helyszíneket, hogy érvényes legyen a 2020-as bajnokság. A 17 futamosra olvadt szezon jókora csúszással, a megszokott március helyett júliusban rajtolt el. Ausztriában, Nagy-Britanniában és Bahreinben dupla hétvégét rendeztek, a sivatagi pályán még annyit csavartak a dolgon, hogy a második futamot egy másik – extrém rövid és egyszerű – vonalvezetésen tartották meg. Olyan pályák is bekerültek a sorozatba (Mugello, portugáliai Algarve), ahol még soha nem versenyzett az F1, és volt pár nagy visszatérő (Imola, Törökország, Nürburgring) is.

Forradalmi szabályok

A kibontakozó gazdasági válság árnyékában radikális döntésekre kényszerültek a csapatok is. Évek óta komoly vita ment arról, mi legyen az egyre csak növekvő költségekkel, de mostanáig nem volt egyetértés a kérdésben. A járvány azonban új helyzetet teremtett, a csapatok jelentős részének (Williams, Haas, Alfa Romeo, Racing Point) a különböző közvetítési és rendezési jogdíjak jelentik a legfőbb bevételi forrást, a futamok hiányában azonban ezek elmaradtak. Márpedig ha csődbe ment volna 3-4 csapat, azt az F1 sem élte volna túl.

Hogy ezt megelőzzék, a csapatok elfogadták a költségcsökkentésre és az erőviszonyok kiegyenlítésére vonatkozó új szabályokat. Ennek értelmében jövőre már csak 145 millió dollárt költhetnek, 2023-ban pedig 135 milliós büdzséből kell gazdálkodniuk. Ez azért komoly változás, mert most a Ferrari, a Mercedes és a Red Bull is bőven 200 millió dollár felett költ egy évben. A fejlesztéseket is bekorlátozták: minél előrébb végez egy csapat a bajnokságban, annál kevesebbet tesztelhet később például a szélcsatornában, és fordítva. Szintén a költséghatékonyság jegyében 2022-ta csúsztatták az új aerodinamikai szabályok bevezetését, illetve 2021-re gyakorlatilag befagyasztották a fejlesztéseket.

A forradalmi szabályok új korszakot nyithatnak az F1 történetében, és egy időre rendezhetik a sportág jövőjét is.

Pilótakeringő és két visszatérés

Általában nyár végén szokták bejelenteni következő évi felállásukat a csapatok. Idén azonban minden borult a járvány miatt, még egyetlen futam sem ment le, amikor már beindult a pilótakeringő. A Ferrari májusban jelentette be, hogy 6 év után nem hosszabbít szerződést Sebastian Vettellel. A négyszeres világbajnok távozása kisebb lavinát indított el a pilótapiacon, helyére a Ferrari Carlos Sainzot igazolta le a McLarentől, mire a McLaren gyorsan lecsapott Daniel Ricciardóra, hogy pótolja a spanyol pilótát. Egy nagy visszatérést is bejelentettek: Fernando Alonso 2021-ben megint az F1-ben fog versenyezni, a Renault versenyzője lesz, a kétszeres világbajnok 2018 végén hagyta ott a sportágat. Vettel sem maradt ülés nélkül, jövőre az Aston Martinná alakuló Racing Pointnál fog versenyezni, Lance Stroll csapattársa lesz. Az Aston Martin 1960 után tér vissza gyári csapatként a F1-be. Akár egy újabb Alonso-Schumacher csata is összejöhet jövőre, Mick Schumacher, a Michael Schumacher fia ugyanis a Haas versenyzőjeként kap lehetőséget 2021-ben.

Botrány a pink Mercedes-klón miatt

Nincs Forma-1-idény botrány nélkül, a 2020-as év is egy jókora balhéval indult. A Racing Point a barcelonai teszten egy olyan autóval állt elő, ami megszólalásig hasonlított a Mercedes tavalyi autójára.

A rivális csapatok persze kiborultak a jól sikerült másolás miatt, főleg, hogy a Racing Point mindenkinél többet gyorsult 2019-hez képest. A Renault megóvta az első néhány futamot, és végül a fékcsatornák miatt az FIA elmeszelte a Racing Pointot. Levontak tőlük 15 pontot, illetve 400 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtották őket. Természetesen nem példanélküli az F1 történetében az, hogy csapatok lemásolják egymás fejlesztéseit, de a Racing Point egészen új szintre emelte a módszert. Az eredmények őket igazolták: a jóval nagyobb büdzséből gazdálkodó Renaultot és Ferrarit megelőzve negyedikik lettek a konstruktőri bajnokságban.

Történelmi mélyponton a Ferrari

A Mercedes-fölény ellenére sokkal változatosabban alakultak futamok, mint az elmúlt években bármikor. Utoljára 2013-ban fordult elő, hogy a három topcsapaton (Ferrari, Mercedes, Red Bull) kívül más is nyert futamot, 7 éve Kimi Räikkönen a Lotusszal tudott győzni Ausztráliában.

Idén viszont kétszer is megtörtént ez: Monzában Pierre Gasly az AlphaTaurival, a bahreini Szahír Nagydíjon pedig Sergio Pérez a Racing Pointtal nyert, mindketten pályafutásuk első győzelmét szerezték. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindkétszer a Mercedes hibái kellettek ehhez, egyedül Max Verstappen tudta nyílt versenyben legyőzni Hamiltonékat (Silverstone, Abu-Dzabi). Hét csapatból 13 különböző pilóta állt dobogón idén, ami kiemelkedően magas számnak számít. Hogy ilyen sok dobogóst adott ez az év, részben betudható a rettentő sűrű középmezőnynek – az utolsó futamig három csapat is harcban volt a konstruktőri 3. helyért. De szerepet játszott a Ferrari mélyrepülése is, könnyebb volt más csapatoknak is odaérni 2-3. hely valamelyikére, ha valamelyik Merci vagy Red Bull kiesett.

Az olasz istálló utoljára 1981-ben végzett a konstruktőri 4. helynél rosszabb pozícióban, akkor ötödikek lettek összetettben, most hatodikok.

Jövőre sem számíthatnak nagy csodára a Ferrari-szurkolók, mivel a fejlesztések befagyasztása miatt nem nagyon lesz változás az idén látott erőviszonyokban.

Korszakos rekordok dőltek meg

Lewis Hamilton úgy vágott neki a 2020-as vb-nek, hogy beállíthatja Michael Schumacher korábban elérhetetlennek gondolt rekordját a 7 világbajnoki címmel. A Török Nagydíjon ez össze is jött Hamiltonnak, Schumachert idéző módon vezetett és nyert az esős futamon. Persze lehet azt mondani, hogy könnyű dolga volt Hamiltonnak a mezőny legjobb autójában, de volt pár verseny, amikor keményen meg kellett dolgoznia a győzelemért, ilyen volt például a Brit Nagydíj, ahol egy defekt miatt három keréken vitte be a célba autóját.

Hamilton a futamgyőzelmek számában is beérte idén a német legendát, sőt, a Portugál Nagydíjon megszerezte 92. futamgyőzelmét, amivel lenyomta Schumacher korszakos rekordját.Ehhez még hármat tett hozzá azóta, tehát jövőre simán meglehet neki a 100. Egy másik rekord is megdőlt 2020-ban: az Eifel Nagydíj volt a 323. verseny, amin elindult Kimi Räikkönen, ezzel megelőzte Rubens Barrichellót, és már övé a legtöbb Forma–1-es futam, még ha ez a legkevésbé sem izgatja a finn pilótát, aki 42 évesen is versenyezni fog.

Futamgyőzelemmel, de szerződés nélkül

Sergio Pérez a poklot és a mennyet is megjárta 2020-ban. Vettel érkezésével a távoznia kellett a Racing Pointtól, pedig két éve még az ő segítségével menekült meg a teljes megszűnéstől a csapat. Lance Stroll apja a Racing Point egyik tulajdonosa, nem volt tehát kérdés, hogy melyiküket tartják meg. A balszerencse sem kerülte el a mexikóit, koronavírus-fertőzés miatt két futamot is ki kellett hagynia. Teljesítményén mindez nem látszott meg: rendre pontszerző helyen végzett, a törökországi kaotikus esős futamon második lett Hamilton mögött. Bahreinban közel volt ahhoz, hogy újabb dobogót szerezzen, de 4 körrel a futam vége előtt felrobbant a motorja.

Abban a pillanatban úgy tűnt, nincs a világon pechesebb versenyző Péreznél.

A megváltásra egy hetet kellett várnia: az utolsó helyről visszakapaszkodva megszerezte élete (és a Racing Point) első F1-es győzelmét, 190 versenyre volt ehhez szüksége, ami rekord. Ha igazak a pletykák, a Red Bull őt nézte ki Alex Albon helyére. Ha valaki, akkor Pérez igazán megérdemelné, hogy egy élcsapatnál is megmutathassa, mire képes.

Kávézott, amikor megtudta, hogy versenyezni fog

Láttuk pár emlékezetes beugrást az F1 történetében, Nico Hülkenbergé is ezek közé tartozik. A Sauber, a Force India és a Renault korábbi pilótája a következő Michael Schumacherként érkezett a Forma-1-be 2010-ben, majd egy dicstelen rekorddal távozott tavaly: a német pilóta teljesítette a legtöbb F1-es futamot dobogóshelyezés nélkül, 182-öt konkrétan.

Az örök vesztesként elkönyvelt Hülkenberg azonban ebben a furcsa szezonban megmutatta, hogy talán korán írták le. A 70. Évforduló Nagydíján ő helyettesítette a koronavírusos Pérezt, a szinte teljesen ismeretlen autóval harmadik helyre kvalifikálta magát az időmérőn, a versenyen pedig a 7. helyen futott be. Néhány héttel később egy kölni kávézóban ült, amikor nem sokkal az Eifel Nagydíj időmérője előtt felhívták, hogy ugorjon be a gyomorrontástól szenvedő Stroll helyére. Bár csak a 20. rajthelyet szerezte meg, a versenyen már jobban ment Hülkenbergnek, ugyanis 8. lett, nem sokkal lemaradva az egyik Ferraritól.

Kirúgták a Red Bulltól, egy évre rá futamgyőztes lett

Többek között az olyan sztorikért éri meg az F1-et követni, mint amilyen Pierre Gasly-é. A fiatal francia 2018-ban mutatkozott be a Toro Rossóban, a következő évre elő is léptette a Red Bull. Utólag kiderült, túl korán. Gasly látványosan lassabb volt, mint Verstappen, kínos bakikat vétett, a Magyar Nagydíj után le is fokozták, mehetett vissza a fiókcsapatba. Más F1-es karrierje talán itt véget is ért volna, de Gasly nem tört össze: rögtön pontot szerzett a Belga Nagydíjon, méghozzá úgy, hogy egy nappal korábban ugyanazon a pályán gyerekkori barátja, Anthoine Hubert halálos balesetet szenvedett az F2-ben.

Brazíliában végképp bebizonyította a kétkedőknek, hogy több van benne, mint amit a Red Bullban mutatott. Egy emlékezetes véghajrában megszerezte első dobogós helyezését, mindössze 0,062 másodperccel ért célba Hamilton előtt. Az idei Olasz Nagydíjon, egy évvel a lefokozása után, felért a csúcsra Gasly, Hamilton büntetését kihasználva első győzelmét is megszerezte. Percekig hitetlenkedve üldögélt a monzai dobogón, talán maga sem hitte el, hogy red bullos kálváriája után még valaha eljuthat idáig. És hogy milyen a sors: Sebastian Vettel 12 éve ugyanezzel a csapattal szintén Monzában tudott először nyerni.

Horrorbaleset és csodás megmenekülés

Az elmúlt 70 évben jónéhány súlyos baleset történt az F1-ben, nem egy végződött tragédiával, Romain Grosjean balesete a csodával határos megmenekülések közé tartozik. A Haas francia pilótája Bahreinben 221 kilométer/órás sebességgel csapódott bele a szalagkorlátba, autója kettészakadt az ütközéstől, és kigyulladt. Grosjean 28 másodpercet töltött a lángok között, ehhez képest csak a kézfején és a bokáján szenvedett kisebb égési sérüléseket – hála a modern biztonsági előírásoknak. Ironikus módon Grosjean volt az életét megmenti glória egyik leghangosabb ellenzője. Később elmondta, hogy:

a lángok között ülve volt egy pont, amikor elfogadta, hogy meg fog halni.

Sérülései miatt a hátralévő futamokon már nem állhatott rajthoz, ami azt jelenti, hogy a balesettel végződő bahreini futam volt Grosjean utolsó F1-es versenye, mivel nincs szerződése 2021-re. Valószínűleg ő sem így képzelte az egyébként már leszállóágban lévő karrierjének lezárását. Grosjean 2009-ben mutatkozott be az F1-ben, a Renaultnál, a Lotusnál és a Haasnál versenyzett, összesen 181 futamon indult, 10-szer állhatott fel a dobogóra, 2013-ban 7. lett az összetettben. Az elmúlt években inkább megmagyarázhatatlan hibáival hívta fel a figyelmet, idén mindössze 2 pontot szerzett.

Kétszer bukta el a győzelmet az F1 következő csillaga

George Russell élete lehetőségét kapta meg, amikor a koronavírusos Lewis Hamilton helyett ő vezethette az egyik Mercedest a Szahíri Nagydíjon. A mezőny legrosszabb autójából egyből a legjobba ülhetett át a Williams fiatal pilótája, akinek addig még vb-pontja sem volt. Az F1 következő nagy csillagának tartott Russell élt is a lehetőséggel, a rajtnál megelőzte az élről induló Bottast, és egészen verseny kétharmadáig magabiztosan tartott az első helyet. Egy egészen amatőr hiba miatt (összecserélték a gumijat Bottaséval) kétszer is ki kellett mennie a boxba, amivel elbukta a vezetést. Hiába eredt az élmezőny után, néhány körrel később defektet kapott, ezért végül csak 9. lett.

Az érthető módon rettentő csalódott Russell a leintés után azt mondta, hogy még sosem fordult vele elő, hogy egy futamon belül kétszer bukja el a győzelmet. Ha Russell nyer, akkor Max Verstappen 2016-os bravúrját ismételte volna meg, aki a Spanyol Nagydíjon a Toro Rossóból átülve egyből futamot nyert a Red Bullnak.