A modern F1 csodája, hogy Grosjean élve szállt ki a lángoló roncsból

Hogyan nyílt szét a szalagkorlát?

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel is ezt firtatta, amikor arról beszélt a futam után, hogy a szalagkorlátnak nem lenne szabad így viselkednie, ez a hiba nem elfogadható. Két tényezőt lehet itt említeni. Grosjean autója 221 km/h-s sebességgel csapódott a szalagkorlátnak, ami előtt nem volt elég hely, hogy lelassuljon az autó. A korlát alig pár méterrel van a pálya széle mellett, Grosjean pedig éles szögben kapta el a korlátot, amit ráadásul gumifal sem védett.

A pontos okokat csak a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) vizsgálata tárja majd fel, de feltehetőleg az autó sebessége és a becsapódás szöge együtt eredményezte, hogy a korlát szétnyílt. A pálya ezen szakaszán ritka a baleset, de az FIA régóta hangsúlyt fektet arra, hogy a nem várt dolgokra is fel kell készülni, így lehet, hogy a vizsgálat végén kapott eredmények után bizonyos szalagkorlátszakaszokat át kell építeni a világ F1-pályáin.

Miért szakadt ketté és miért gyulladt ki a versenyautó?

Ez szorosan összefügg az előző ponttal. Amikor az autó eleje felhasította a szalagkorlátot, és beleszorult, olyan helyzet állt elő, amit nem bír ki egy F1-autó. Strukturálisan nem bírta ki a szerkezet, hogy az autó a motor és váltó miatt nehezebb hátát továbbviszi a lendület, miközben az eleje lényegében moccanni sem tud, mert beszorult a korlátba. Ezért a túlélőcella, illetve a motortér találkozásánál kettévált az autó.

Mivel az üzemanyagtartály – ami az F1-kocsik esetében nem is egy merev tartály, hanem egy ellenálló anyagból készült zsák egy gumikevlár foglalatban – pont a pilóta háta mögött, a két szerkezeti egység határán, de még a túlélőcellán belül van, ez is sérült, amikor kettészakadt az autó. A rajt utáni pillanatokban még a lehető legtöbb üzemanyag volt Grosjean autójában, volt tehát bőven éghető anyag.

Azt majd szintén a vizsgálat tárja fel, hogy maga a tartály lyukadt ki – ez lenne a nagyobb gond –, vagy az abból induló csövek szakadtak ki, és ezért folyt el az üzemanyag, bár a végeredményen nem sokat változtat.

Fontos hozzátenni, hogy a legutóbbi, tűzesettel járó baleset 1989-ben volt, amikor Gerhard Berger a falnak csapódott a San Marinó-i Nagydíjon, azóta szerencsére nem történt hasonló (a tankolás más kategória, nem véletlenül tiltották be azt is).

Lesz mit vizsgálni

„A szalagkorlát szétnyílása régebben általános probléma volt, és sajnos általában végzetes kimenetellel járt, így bizton mondhatom, hogy a fejvédő bukókeret életmentő tényező volt a balesetben. Ugyanakkor alapos vizsgálatra lesz szükség, mert több olyan dolog is volt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie” – mondta Ross Brawn, a Forma–1 technikai igazgatója.

Pár kisebb égési sérülés

Romain Grosjean a csapata hivatalos adatai szerint 28 másodpercet töltött a lángok között. Eleinte felmerült, hogy esetleg eltörhetett pár bordája, ám végül a kórházban megállapították, egy egyetlen törést sem szenvedett, pusztán a két kézfeje égett meg, azok sem súlyosan. Sőt, a csapatfőnök Günther Steiner még vasárnap arról beszélt, hogy lehet, Grosjean már december 4-én újra autóba ülhet a Szahíri Nagydíjon, hétfőre viszont már biztossá vált, hogy a csapat tartalékpilótája, Pietro Fittipaldi helyettesíti majd. Ő egyébként a kétszeres világbajnok Emerson Fittipaldi unokája, és ha tényleg indul a futamon, a Fittipaldi család lesz az első a Forma–1-ben, amely három generáción keresztül is ad versenyzőt, Emerson unokaöccse, Pietro nagybátyja, Christian ugyanis szintén szerepelt az F1-ben.

De vissza Grosjeanra: a pilóta a baleset után nem ájult el, ki tudta oldani a biztonsági övet, önerőből kimászott a roncsból, és könnyebb sérülésekkel megúszta. Mutatjuk is, mely tényezőknek köszönhetően:

• a túlélőcella,
• a nomex-anyagok,
• a HANS,
• a rajt után a mezőny mögött haladó orvosi kocsi,
• és a fejvédő bukókeret, vagyis a glória.

A túlélőcella az autó vázának része, évről évre fejlesztik, hogy minél nagyobb oldal- és hosszanti irányú ütéseket bírjon, és a pilóta testét ne veszélyeztesse semmi behatás, vagy tárgy, ami oldalról bejut a „cellába”. Lényegében a pilótafülkét, az akkumulátorokat és az üzemanyagtartályt foglalja magába, tehát azt védi, ami nagyon sérülékeny, illetve a sérülése esetén nagy kárt tud okozni. Gyorsan megismételjük, hogy az F1-kocsikban nem klasszikus tartályban tárolják az üzemanyagot, hanem egy zsákszerű helyen, aminek nem merev az oldala, így még nehezebben lyukad ki, hiszen külső behatásnál könnyen deformálódhat. Ez itt most nem történt meg.

A túlélőcella tehát a versenyautó legerősebb, legellenállóbb része, mint egyfajta kibővített fekete doboz, csak itt nem az adatokat, hanem a pilótát védik a legjobban, mert megvan rá a lehetőség. Vasárnap a lehető legélesebb szituációban láthattuk, hogy a túlélőcella tökéletesen tette a dolgát, és megvédte a pilóta testi épségét. Szükség esetén egyébként a pilóta ülése egyben, a pilótával együtt eltávolítható a túlélőcellából, amennyiben gerinc- vagy nyaksérülés gyanúja lépne fel, hogy ne kelljen feleslegesen, veszélyes helyzetben megmozdítani a pilóta testét.

A nomex egy széles körben alkalmazott tűzálló anyag, amelyet az amerikai vegyipari vállalat, a DuPont fejlesztett ki (nekik köszönhetjük egyébként a teflont, a neoprén anyagokat, a nejlont, illetve a kevlárt is, amit felhasználva egy pizzafutár fejlesztette ki a modern golyóálló mellények alapját).

Nomexből készül a legtöbb hajózó személyzet ruházata, ahogy a tűzoltók felszerelése, az autóversenyzők tűzálló aláöltözője és versenyoverallja (meg kesztyűje), de a tűzoltók és autóversenyzők símaszkszerű védőruházata is, amit a sisak alatt hordanak. Szintén nomexből készül a vadászrepülő-pilóták overallja, a harckocsik személyzetének ruházata is.

A nomex hasznát sem kell külön magyarázni, Grosjean végtelenül soknak tűnő 28 másodpercet töltött a lángok között, és csak kis felületen elszenvedett másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ami döbbenetes. Főleg azt figyelembe véve, hogy a plexi már olvadásnak indult Grosjean sisakján, a ruha viszont még kitartott – szerencséje, hogy az FIA épp a szezon előtt vezetett be új némileg nehezebb versenyoverallokat, amik a korábbinál hosszabb ideig, 20 másodpercig ellenállnak a direkt tűzhatásnak.

A Grosjean által a roncsban töltött 28 másodpercet több szögből egybe is összevágta egy redditező:

A HANS egy rövidítés, az angol Head and Neck Support, vagyis a fejet és nyakat védő berendezés elnevezése. Az eszközt az 1980-as években fejlesztette ki dr. Robert Hubbard, a Forma–1-ben 2003-tól kötelező a viselete. A HANS lényege, hogy a koponyát védő sisak mellé pluszvédelmet biztosít azzal, hogy a fejet és a nyakat stabilan rögzíti, hogy esetleges becsapódás esetén a lassulás, majd az ütközés okozta ellentétes irányú erőhatások ne okozzanak súlyos, végzetes sérülést. Többek között az 1994-ben meghalt F1-pilóta Roland Ratzenberger, illetve a 2001-ben meghalt NASCAR-versenyző életét is megmentette volna a HANS, ha akkoriban már kötelezővé teszik a viseletét.

A HANS Grosjean esetében alighanem óriási szerepet játszott abban, hogy a pilóta nem veszítette el az eszméletét a rettentő erős becsapódásban, és így saját erőből elhagyhatta az autót.

A kocsiból menekülés egyébként begyakorlott manőver, anélkül nem is kapnak versenyengedélyt a pilóták, hogy bemutatnák, szintidő alatt képesek elhagyni veszély esetén az autót saját erőből. Ez a Forma–1 esetében öt másodperc.

A szabályok szerint az orvosi autó a rajt után végigkíséri a mezőnyt az első körön, hiszen a rajt miatt ekkor a legsűrűbb a mezőny, ekkor van a legnagyobb esély nagyobb ütközésekre, tömegbalesetekre. Ilyenkor pár másodperc is életmentő lehet, ezért halad a mezőny után az orvosi autó, hogy ne a baleset után kelljen a boxutcából indulnia.

Az orvosi autót a dél-afrikai Alan van der Merwe vezeti, mellette ül az F1 orvosi mentőcsapatának vezetője, dr. Ian Roberts. Roberts volt az, aki lerántotta a lángokból felbukkanó Grosjeant a korlátról, miközben Van der Merwe az önkéntesként dolgozó pályabírók mellé beszállva porral oltóval igyekezett segíteni a helyzeten. Roberts később elmondta, hogy a porral oltóval elsőként odaérő pályabíró kulcsfontosságú volt a mentés szempontjából, mert neki köszönhetően fért hozzá a pilótához a lángok között.

„Csak a vörös lángokat láttuk, és aztán észrevettük, hogy próbálja kiszabadítani magát, ami fokozatosan sikerült is neki. Volt egy tűzoltó, aki nagyon hamar elkezdte az oltást, és a porral oltó visszaszorította annyira a lángokat, hogy amikor Romain már eléggé magasan volt, akkor a sérült korlát felett ki tudtuk őt menteni”

– elevenítette fel a történteket Roberts, aki szerint másodperceken múlt Grosjean élete, mert a lángok másodperceken belül újra magasra csaptak volna. Hozzátette, ha Grosjean nem tud önerőből kimászni az üléséből, akkor nekik – ekkora tűzben – nem lett volna lehetőségük kimenteni őt.

A fejvédő bukókeret, avagy glória a 2018-as szezon elejétől kötelező biztonsági elem, amelynek bevezetését nagy vita előzte meg, több F1-pilóta is ellenezte, mondván, nevetségesen néznek majd ki az autók. Végül a biztonság nyert az esztétikummal szemben, így felkerültek az autókra a bukókeretek, amik akár egy emeletes busz súlyát vagy azzal egyenértékű erőhatást is képesek elviselni.

A 2018-as bevezetésük óta több esetet is láthattunk, amikor sikerrel védte meg valamely pilóta fejét a bukókeret. 2018-ban egy Forma–2-es versenyen Makino Tadaszuke glóriáján landolt Fukuzumi Nirei autója. Ugyanabban az évben az F1-es Belga Nagydíjon Charles Leclerc autójának fejvédő bukókeretét találta el Fernando Alonso levegőbe emelkedő McLarenje – mindkét esetben látható sérülést szenvedett a bukókeret. Szintén a glória védte meg az F3-pilóta Alex Peroni fejét, amikor 2019 szeptemberében kirepült a pályáról Monzában.

Az eddigi legnagyobb sérülést viszont most, Bahreinben szenvedte el a glória, de még így is kitartott. Ahogy Grosjean versenyautója átszakította a szalagkorlátot, láthatóan jelentős darabok váltak le a glóriából, a pilóta sisakja és feje viszont nem sérült.

Ha nincs a glória, akkor valószínűleg nemcsak a kocsi eleje és a bukókeret nyitja szét az egyébként rettentő erősen rögzített szalagkorlátot, hanem valószínűleg a pilóta feje is nekicsapódik. Szorosan ide tartozik, hogy az évtizedek során a pilóták jóval mélyebb ülőpozícióba kerültek, Alain Prosték korában még simán látszott kívülről a versenyző válla, előtte még a kormányt forgató kéz is, mostanra viszont a fejük is csak annyira látszik ki, hogy kilássanak előre.

A The Race videóelemzésében meg is mutatta, hogy az oltásra használt porban hol látjuk az egyes elemeket, itt jól látszik, hogy a glóriának milyen szerepe volt Grosjean megmentésében.

A kórházból bejelentkező Gorsjean maga is arról beszélt, hogy eleinte nem támogatta a glória bevezetését, de kénytelen belátni, hogy a legnagyszerűbb újítás az F1-ben, ami nélkül már nem szólhatna a rajongóihoz.

Ha a fenti elemek közül csak egy is hiányzott volna a Forma–1 biztonsági repertoárjából, most egészen más hangulatban lenne az F1 világa.