Bukta Imre: Nem tudom, miért mondják a külföldiek, hogy Magyarországon diktatúra van

Mit ért kultúrkampf alatt? – kérdez vissza Bukta Imre képzőművész Veiszer Alindánál, amikor a műsorvezető többedszer rákérdez, mit gondol az állami kultúrpolitikáról és annak hatásairól. De hiába fejti ki a kérdést bővebben Alinda, a művész sokadszor sem reagál erre, a közélet állapotáról pedig csak annyit mond: Magyarországon 1989 óta demokrácia van, ő pedig nem érti a külföldieket, akik szerint diktatúra.

Bukta Imre képzőművész legújabb kiállítása november 26-án, szombaton nyílik a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, Budapesten, a művész pedig ebből az alkalomból volt Veiszer Alinda vendége. Az egyórás adás jelképes előfizetési összegért ezen a linken nézhető meg, ahogy Alinda műsora minden héten.

Bukta Imre 1952-ben született Mezőszemerén, paraszti családban. Fiatalon elkezdett alkotni, sokan tehetségesnek tartották, de a Képzőművészeti Főiskoláról elutasították, szerinte azért, mert nem voltak kapcsolatai. Innentől, gyakorlatilag a rendszerváltásig, rendszeresen összetűzésbe került a szocialista hatalommal.

Bukta azt mondja: a katonaságnál megengedték neki, hogy a kiképzés helyett a laktanya folyosóját fesse ki, itt azonban ‘56 kommunista hőseit kellett lefestenie. Noha egész életében nagyon távol állt a szocializmustól, nem nagyon rázta meg, hogy a forradalom ellen küzdő karhatalom halottjait kellett ábrázolnia.

Később arról is beszélt, hogy

• Székesfehérváron megpofozták, és fogdába zárták, amiért piros-fehér-zöld zászlócskát hordott a sapkáján március 15-én;
• Egerből gyakorlatilag kitiltották, amiért angyallal és Szent Pál-idézettel díszített üdvözlőlapot nyomtatott a barátainak, amikor ez kiderült, egy óra alatt kirúgták „vallásos propaganda terjesztése” miatt;
• 1981-ben Kőbányán betiltották egy kiállítását, az ajtóra lakatot tettek.

Bukta művészi pályafutását a politikával való ütközésein kívül meglepő sikerek és fordulatok gazdagították. 1980-ban a Párizsi Biennálén a Pompidouban állították ki műveit, ekkor Jacques Chirac későbbi francia elnök odament hozzá, és beszélgetett vele. A 80-as években már folyamatosan voltak kiállításai, és többször is képviselte Magyarországot külföldön.

Az interjúban arról is beszél, hogy már befutott művészként iratkozott be a Pécsi Tudományegyetemre, itt nappali tagozatos hallgató volt, ezzel párhuzamosan pedig ugyanott oktatott. Erről most csak annyit jegyzett meg viccesen, hogy legalább a Velencei Biennálén való részvételét beszámították krediteknek.

A beszélgetés végén Alinda közéleti kérdésekben is megpróbál kihúzni valamit Buktából, aki több próbálkozás után is visszautasítja, hogy érdemben nyilatkozzon. A politikai helyzetről csak annyit mond, hogy szerinte 1989 óta demokrácia van, ez pedig nem változott az utóbbi időben. Arra a kérdésre, hogy lakóhelyén, Mezőszemerén érzékel-e valamit a kultúrkampfból, nem hajlandó válaszolni.

Alinda arra is rákérdez, hogy mire utal a most megnyíló kiállítás címe, a Műveljük kertjeinket!, amely Voltaire Candide című művéből származó idézet. Voltaire-nél ez a mondatrész arra utal, hogy a közéletnek nincsen értelme, ezért ki kell vonulni onnan, Bukta szerint azonban nála erről szó nincs, ő csak arra akart utalni, hogy műveljük a kultúránkat, műveljük a hagyományainkat, és szó szerint műveljük kertjeinket is.

Bukta Imre kiállítását a Godot óbudai helyszínén áprilisig lehet megnézni.