Jó dolgok is történtek 2020-ban, csak főleg nem az emberekkel
2020. december 31. – 20:37
2020-at magával ragadta a koronavírus, de az évet mégsem csak a betegséggel való viaskodás, a járvány miatti gazdasági-szociális-pszichés válság jellemezte. Történt egy csomó jó vagy reményteljes dolog is.
A vakcinafejlesztés világrekordot döntött
Kezdjük a legfontosabbal: miközben 2020 előtt a vakcinafejlesztés gyorsasági világrekordját a mumpsz elleni védőoltás tartotta négy évvel, a koronavírus ellen tíz hónap alatt sikerült több gyártónak is hatékony ellenszert kifejlesztenie, és alig egy évvel a Covid-19 kínai észlelése után már több országban – Magyarországon is – megkezdődött a tömeges oltás. Ez a gyorsaság még a világ vezető immunológusait is meglepte, hiszen tavasszal még mindenki legkorábban 2021 elejére tette a tömeges oltások kezdetét.
A koronavírus elleni küzdelem megmutatta, milyen hatékony is a modern tudomány – különösen akkor, ha nemzetközi együttműködéssel párosul. A vírus genetikai kódját januárban kínai tudósok fejtették meg, és miután tudásukat gyorsan közkinccsé tették, a világ több kutatóintézetében azonnal megkezdődhetett a vakcina fejlesztése (egyebek mellett egy magyar biokémikus szabadalmát is felhasználva). Decemberre már öt engedélyezett és tizenkét végső tesztelési fázisban lévő Covid-vakcina létezett. A vakcinák kifejlesztését elősegítette, hogy a Covid-19 genetikai kódja csaknem 80 százalékban megegyezik a 2000-es évek elején főleg Kelet-Ázsiában elterjedt SARS-víruséval. A több milliárd adag oltóanyag beadása még hosszú hónapokig eltart, de ez a teljesítmény önmagában is lenyűgöző.
Több mint duplájára nőtt a kenyai elefántok száma
Az orvvadászat elleni erőteljes fellépésnek köszönhetően több mint kétszeresére nőtt az elefántok száma 1980 és 2018 között Kenyában. 1989-ben Kenyában csupán tizenhatezer elefánt élt, ez a szám emelkedett 34 ezerre 2018-ig – jelentette be augusztusban Najib Balala, az ország idegenforgalmi minisztere.
„Az elmúlt néhány évben sikerült megfékezni az orvvadászatot hazánkban” – mondta újságíróknak Balala az Amboseli Nemzeti Parkban, ahol részt vett elefántok nyomkövetővel való felszerelésében és iker elefántborjak névadóján. Ide kapcsolódik az a decemberi hír is, ami szerint hamarosan műholdak segítségével tudják majd megszámolni a vadon élő elefántokat. A műholdas megfigyeléshez nincs szükség emberi jelenlétre, nem zavarja az állatokat, hozzáférhetetlen helyszínekről is lehet adatot gyűjteni, nem okoz gondot az országhatárok átlépése, és így nem veszi el az időt a kutatói munkától a felszíni felmérésekhez szükséges engedélyek beszerzése.
Kiderült, hogy az internet tényleg hasznos
Az internet nagyjából harmincéves, milyen jó, hogy elkezdtük az élet megkönnyítésére is használni. A kényszer úgy hozta, hogy 2020-ban a távolságtartás és a karanténok miatt egy csomó minden vándorolt át online felületre, a bevásárlástól az edzéseken át a színház- és múzeumlátogatásig; és eközben kiderült, hogy ha ez így nem is a legideálisabb, de a semminél mindenképp jobb. Sok százmillió óra Skype, Zoom, Messenger, GoToMeeting után az is kiderült, hogy dolgokat megbeszélni nemcsak levegőtlen külön- vagy konferenciatermekben, hanem online is lehet. A legnagyobb változás talán az online orvoslátogatás, felhőbe fellőtt receptekkel. Míg előbbi pontossága megkérdőjelezhető, utóbbi rengeteg fölösleges körtől kímél meg orvost, pácienst és hozzátartozót.
Igazán parádés volt a női vezetők válságkezelése
A koronavírus terjedése ellen leghatározottabban fellépő és az év végére – a Bloomberg rangsorolása alapján – legellenállóbbnak bizonyult öt ország közül hármat nő vezet. Plusz a norvég konzervatív Erna Solberg, az új-zélandi szociáldemokrata Jacinda Arden és a Tajvant vezető baloldali nacionalista Caj Jing-ven mellett a Finnországot vezető Sanna Marin is rengeteg elismerést zsebelt be a járvány elleni védekezésében játszott szerepéért.
Persze a koronavírus-járvány nemzeti szintű kezelése igen sok tényezőtől függ, de ezek a nők megmutatták, hogy képesek gyors, bevállalós és rizikós döntéseket hozni.
Kicsit oldódott a klímaszorongás
Rossznyelvek szerint pusztán azért, mert felváltotta a kézzelfoghatóbb covidszorongás. Lehet, hogy a széndioxid-kibocsátás csak a koronavírus járványnak köszönhetően esett vissza hét százalékkal 2020-ban, de a klímaszorongók idén tényleg több biztató fejleményt is ünnepelhetnek: a hamarosan legnagyobb kibocsátóvá előlépő Kína, Japán és Dél-Korea mind elkötelezte magát amellett, hogy harminc éven belül karbonsemlegessé válik, az EU már 2030-ra gigantikus kibocsátáscsökkentést irányozott elő.
A politikai döntéshozókhoz egyre több nagyvállalat csatlakozik, idén többek között az Apple, a Facebook vagy a vezető amerikai kiskereskedelmi láncolat, a Wal-Mart is karbonsemlegességi fogadalmat tett. És nem mellesleg Donald Trump elnökválasztáson elszenvedett veresége után az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe, utódja, Joe Biden egy sokezer milliárd dollárt megmozgató zöld programmal akarja beírni magát a történelembe.
Ez volt a városi kertészkedés csúcséve
Valódi eredményeket felmutató nemzetközi összefogás ugyan még nem született az esőerdők megmentésére, de aki képes rá, legalább helyi szinten igyekszik zöldebben élni. Az első hullám kényszerű otthonléte – és az élelmiszerhiány rémképe – kedvezett az erkélyen, ablakban nevelhető élelmiszerek boomjának, a magaságyások és balkonládák elterjedésének. Az városi közösségi kertészkedés felvirágzott, Párizsban például tavasszal egy kiállítási csarnok tetején nyílt meg Európa legnagyobb urban farming projektje, a Nature Urbaine (NU). Itt tizennégyezer négyzetméteren bárki megtermesztheti a maga salátáját, mángoldját vagy eprét, de magaságyást is lehet bérelni. A hatalmas tető egyharmadán már zajlik a kertészkedés, a maradék terület 2022-re készül el. Speciális hidrokultúrás rendszerekben termesztik a növényeket, és eközben nem használnak növényvédő szereket, az ökológiai gazdálkodást tartva szem előtt.
A home office is segíthet megmenteni a világot
Az emberiség fele hónapokon át home officolt, távol a főnök vigyázó szemeitől, és egy jó része úgy is maradt egész 2020-ra. És lám, a munkahelyek nagy része működik úgy is, hogy nem kell minden reggel összeterelni, majd minden délután kiterelni a munkavállalókat. A következmény kevesebb fölösleges ruhavásárlás (melegítőgatya egész nap!), kevesebb környezeti terhelés, ugyanakkor nagyobb otthoni feszültség. A Greenpeace kiszámolta, hogy sokkal kevesebb üvegházhatású gáz kerülne a levegőbe, ha az emberiség nem ingázna, de még az a hibrid megoldás is jót tenne a Földdel, ha a jövőben akár csak 2-3 napot otthon dolgoznának a munkavállalók.
Aranyfejű oroszlánmajmocskák születtek egy angol állatkertben
Nem jelenhet meg pozitívhír-lista állatkölykök nélkül. Az angliai Bristolban aranyfejű oroszlánmajmocska ikerpár született augusztusban. Az ikrek anyja korábban már négyszer hozott ikerpárt a világra, de ez az első kölyökpár, akik életben maradtak. Ez azért akkora szám, mert az aranyfejű oroszlánmajmocskát a veszélyeztetett fajok között tartják számon, kizárólag Brazília egy bizonyos területén él. Elterjedési területét, a délkelet-brazíliai esőerdőket már régóta hatalmas ütemben irtják. Egykori elterjedési területének több mint a kilencven százalékát mára elvesztette, jelenleg egy kis területen fordul elő Bahia államban, szigetszerűen elkülönült populációkban. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban és a Pécsi Állatkertben látható ilyen majom, a világ állatkertjei fajmentő programban igyekeznek megóvni a kihalástól.
A luxus óceánjárók fekete éve aranyév volt a fjordoknak
Az óceánjáró hajók működtetése nemcsak a világ egyik legpocsékolóbb luxusa, de káros is, a hajók hatalmas szén-dioxid kibocsátása és a tengeri élővilágra gyakorolt szennyezésük miatt is. Idén a pandémia pikk-pakk elintézte őket: a tervezett 134 tengerjáró hajóból például csak tizenegy futott be Norvégia partjaihoz. Március óta ugyan nem tiltották a hajóutakat a híres norvég fjordokhoz, ám az óceánjárók utasainak tilos partra szállniuk, ami miatt ugrottak a fjordos szelfik. A megcsappant érdeklődés többszáz millió eurós veszteséget jelentett a norvég turizmusnak, az élővilágnak ellenben maga volt a főnyeremény.
Sokkal több a levesteknős, mint gondolták
Drónok segítségével júniusban kutatók felvették a közönséges levesteknősöket (Chelonia mydas) a Nagy-korallzátonynál fekvő Raine-szigeten. Az ausztrál partok közelében fekvő sziget a levesteknősök legnagyobb fészkelőhelye a világon. A felvételeket elemezve a kutatók meglepődve tapasztalták, hogy számukat korábban alaposan alábecsülték, a teknősállomány csaknem a duplája annak, mint amit korábban gondoltak. Megfigyeléseik szerint 64 ezer teknős él a szigeten. Itt láthatók a vízben úszkáló teknősök egy 2019-es drónfelvételen.
Százévesnél idősebb emberek is túlélték a koronavírust
A koronavírus legsúlyosabb szövődményei leginkább az idősebbeket fenyegetik, világszerte mégis több példa volt arra, hogy matuzsálemi korú emberek is túlélhetik a fertőzést. Az észak-pakisztáni Aziz Abdul Ali 103 évesen fertőződött meg júliusban, és egy hónap elteltével már ki is engedték a kórházból. A férfi – családjával ellentétben – nem aggódott különösebben, hiszen „már így is elég sok mindent megélt”, az elszigeteltség viszont megviselte. Társasága mondjuk mindig akadt, jelenleg ötödik feleségével él együtt. Nem sokkal később egy alabamai második világháborús veterán pont a 104. születésnapján távozhatott gyógyultan a kórházból, Major Wooten (akinek nem a rangfokozata, hanem a keresztneve az „Őrnagy”, amúgy közlegény volt) a legidősebb koronavíruson átesett amerikai. De a legszívósabb túlélők a nők közül kerültek ki, Nagy-Britanniából és Spanyolországból is jelentették, hogy 106, sőt 113 éves nőknek sikerült felépülniük a koronavírusból – a spanyol eset főszereplője ráadásul már a második világjárványt élte túl, mivel neki hétévesen sikerült kigyógyulnia a spanyolnáthából is.
Egy német egyetem ösztöndíjat adott a semmittevésre
Nem vicc, a Hamburgi Képzőművészeti Főiskola (HFBK) tényleg a semmittevésre írt ki három ösztöndíjat. A részletes indoklást tartalmazó pályaműveket szeptember közepéig lehetett benyújtani, a nyertesek fejenként 1600 (kb. 580 ezer forint) eurót kaptak. A pályázóknak egyebek mellett ki kellett fejteniük, hogy pontosan mi is az, amit nem akarnak csinálni, és milyen hosszan tervezik a semmittevést. A nyertes pályaműveket 2021 májusáig lehet látni a Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg múzeumban.
Sorjáztak az érdekes történések az űrkutatásban
Miközben a rengeteg korlátozás és kijárási tilalom miatt sokak élettere jelentősen beszűkült, az univerzum 2020-ban is tovább tágult, és közben az emberiség által megismert szelete is. 2020-ban számos úttörő lépést tettek az űrkutatók. Áprilisban a japán Hajabusa2 űrszonda egy meteoritról bányászott ki, és hozott le a Földre egy kőzetdarabot; júliusban Kína, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek is távirányítású űrszondákat küldött a Marsra. Elon Musk magán űrhajózási vállalata, a SpaceX tízévnyi kísérletezés után idén ősszel elindította első üzemszerű űrjáratát, és a cég 2020 végére már csaknem 1000 Starlink internetszolgáltató műholdat lőtt fel, és összesen tizenkétezer mesterséges égitestre szerzett engedélyt – a lenyűgöző technológiai és üzleti perspektívák mellett előre vetítve az égszennyezés korszakát is. Az emberiség soha nem látott közelségbe került a Naphoz is, az Európai Űrügynökség által kifejlesztett, februárban elindított Solar Orbiter napkutató szonda által lőtt képek egy sor titokzatos jelenség megértéséhez segíthetik a csillagászokat.
Tizenöt éves feltaláló lány lett az év gyereke a Time magazinnál
A Time magazin az „Év Embere” mellett idén először az év gyerekét is kihirdette. Az Év Gyereke nem más, mint a 15 éves Gitanjali Rao, egy Colorado állambeli tudós és feltaláló. Az indiai származású amerikai lány több területen is kiemelkedőt alkotott: kifejlesztett egy olyan műszert, amivel a vízben található ólomszennyeződést lehet azonosítani, mesterséges intelligencia segítségével. Egy alkalmazást és Chrome-bővítményt is feltalált – a Kindly nevet adta neki –, ami mesterséges intelligencia segítségével képes felismerni az online zaklatást még a korai szakaszában. Jelenleg leginkább a genetika érdekli. Rao saját bevallása szerint kíváncsi típus és az iskolában minden, amit tanul, szórakoztatja. A Time videójából az is kiderül, hogy szeret biciklizni, vívni, sütni, utazni. Szereti továbbá a kalligráfiát, az állatokat, a dinoszauruszokat – utóbbi ügyben azt kéri, hogy ha valaki megfejti, hogyan lehetne életre kelteni őket, hívja fel vagy írjon neki e-mailt.
