EP-s jelentéstevő: Elismerjük az eddig végrehajtott reformokat, de még vannak hiányosságok. A helyzet tehát vegyes képet mutat

„Pozitív meglepetésként ért, hogy több, viszonylag jelentős reformot már végre is hajtottak Magyarországon” – mondta a Telexnek Brüsszelben Tineke Strik, az Európai Parlament hollandiai képviselője és a 2018-ban Magyarország ellen indított hetedik cikkes eljárás EP-jelentéstevője.
A képviselő a választás után Magyarországon járva arról beszélt, hogy az eljárást nem azért indították, mert Orbán Viktor volt hatalmon, hanem az összes hiányosság és a jogsértések kockázata miatt, így nem lenne értelme, ha hirtelen véget vetnének neki. A Tisza Párt európai pártcsaládja, az Európai Néppárt azonban úgy látja, most jött el az ideje megszüntetni az eljárást, amit akár már decemberben kezdeményezhetnének a képviselők.
Strik is része volt annak az EP-küldöttségnek, ami nagyjából három héttel ezelőtt látogatott Budapestre, hogy felmérjék a jogállamiság állapotát Magyarországon. A küldöttség vezetője, Sophie Wilmès akkor érezhető változásról, de hiányosságokról is beszélt, és úgy gondolta: a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátozása jogos kérdéseket és aggodalmakat vet fel. A november közepi plenáris ülés során az Európai Parlamentben kérdeztük meg Striktől, hogyan látja Magyarország helyzetét több mint fél évvel a választás után.
A képviselő pozitívan értékelte a korrupció elleni fellépést, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását, és azt, hogy az egyenlőtlen állami médiatámogatások leállításával biztosították a média szereplőinek egyenlő bánásmódját. Az alapvető jogokat illetően Strik a gyermekvédelmi törvény módosítását emelte ki, aminek korábbi LMBTQ-ellenes szakaszai miatt 2021-ben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Ebben az EU bírósága a történetében először mondta ki egy tagállamról, hogy ott sérültek az egyik uniós alapszerződés második cikkében felsorolt alapvető európai értékek.
„Ugyanakkor itt is kiderült, hogy még vannak olyan diszkriminatív rendelkezések, amelyeket módosítani kell, például a családjogban és az Alaptörvényben. Tudjuk, hogy ezeknek a módosításán már dolgoznak, és remélem, hogy ezeket a kérdéseket is sikerül majd rendezni” – mondta Strik. Ilyen szerinte a helyi önazonossági törvény, amivel a roma lakosság letelepedését korlátozhatják, de az elégtelen menekültügyi szabályok is, amit Magyarország a mai napig nem orvosolt, és ami miatt napi egymillió eurót kell fizetnie az Európai Uniónak. És bár egyes változásokhoz akár több év is kellhet, ezek, valamint az LMBTQ-jogokat korlátozó szabályozások pont olyanok, amiket azonnal meg lehetne lépni.
Strik úgy látja, hogy strukturáltabb, széles körű társadalmi konzultációs rendszer kialakítására is szükség lenne. „A Fidesz-kormány egyik hibája éppen az volt, hogy a jogalkotási folyamat nem volt átlátható, megfontolt vagy demokratikus. A jogszabályokat többnyire rendeleti úton módosították, és még a parlamentnek sem jutott valódi szerep” – mondta a képviselő. Azt reméli, hogy ezután a civil szervezetek és más szereplők is érdemben részt vehetnek a majd jogalkotási folyamatokban.
Strik szerint az igazságszolgáltatásban is további garanciákra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben biztosítani lehessen az ügyek független elbírálását: ilyen például, hogy nagyobb szerepet kellene kapnia az automatikus ügyelosztásnak, hogy ne lehessen befolyásolni, ki melyik ügyet kapja meg. Ezzel kapcsolatban arra is rákérdeztünk az EP-képviselőnél, figyelemmel követik-e, hogy az elmúlt időben több, a korábbi kormánypártokhoz tartozó politikust is utolért az igazságszolgáltatás, és ha igen, mit gondol erről.
„Eddig semmi olyan információ nem jutott a tudomásomra, ami arra utalna, hogy politikai jellegű megtorlásról, vagy bosszúról lenne szó. Inkább úgy tűnik, hogy akik korábban hatalmon voltak, visszaéltek az erejükkel, és ez egy alapos vizsgálatot tesz szükségessé” – mondta. Hozzátette azt is, hogy ők alapvetően azt vizsgálják, hogy független-e az igazságszolgáltatás, és nem külön-külön az egyes ügyeket.
„Szerintem a végrehajtó hatalom vezetőinek, illetve az államfőnek a mandátumkorlátozása teljesen rendben van. Egy kormány dönthet ilyen kérdésekről. Az országgyűlési képviselők esetében azonban más a helyzet, hiszen őket az emberek, az állampolgárok választják meg” – mondta Strik most arra a kérdésre, hogy mit gondol a képviselők mandátumának korlátozásáról. Nem gondolja, hogy ez egészséges lenne egy parlamentáris rendszerben, szerinte a pártoknak kell kiállítaniuk a jelölteket, és a választókra kell bízni a döntést, hogy kit látnának szívesen a parlamentben. A képviselő nem hiszi, hogy az intézkedés hosszú távon fennmaradna, és szerinte tökéletes alkalom lenne ennek eltörlésére, ha valóban kialakítanának egy új választási rendszert.
A küldöttség vezetője, Wilmès a budapesti látogatás után maga is beszélt arról, hogy problémát okoz, ha a választási rendszer nem kedvező a kisebb pártoknak, ezért arányosabb rendszer kellene Magyarországon, ezzel pedig Strik is egyetértett.
„Nem. Egyáltalán nem meglepő, hogy a demokrácia minőségét is vizsgáljuk” – mondta a képviselő arra a kérdésre, hogy egy ilyen, a választási rendszer átalakításával kapcsolatos elvárás nem értelmezhető-e külföldi beavatkozásként a magyar alkotmányos ügyekbe. Strik szerint ha megnézzük az Európai Unióról szóló szerződés második, az Európai Unió értékeit meghatározó cikkét, amik megsértése esetén a hetedik cikkes eljárás is megindítható, ott találjuk közöttük a demokráciát is. Hozzátette, hogy korábban a Velencei Bizottság is arra jutott, hogy a jelenlegi választási törvény nem alkalmas egy egészséges demokrácia biztosítására, pedig a testület nem is tartozik az Európai Unióhoz.
A Sophie Wilmès vezette EP-küldöttség után az Európai Néppárt is egy delegációt küldött Budapestre. A látogatás során a csoport vezetője, Tomas Tobé arról beszélt, hogy a választáson nyert a demokrácia, a jogállamiság, és „ideje megszüntetni a hetedik cikkes eljárást” Magyarország ellen. Az EP november végi plenáris ülésének napirendjében már meg is jelent egy vita a magyar helyzetről azzal, hogy decemberben szavaznak egy állásfoglalásról. Ahogy arról korábban írtunk, az EP ebben kérheti az eljárás befejezését, bár a megszüntetés pontos módjáról semmit sem ír az EU kvázialkotmánya.
Strik azt mondta, hogy ő készíti a magyarországi helyzetről szóló jelentést, aminek kapcsán jelenleg is tárgyalnak a többi képviselőcsoporttal. A folyamat végén fogják a közös állásfoglalást indítványozni, aminek Strik pártcsaládja, a Zöldek mellett a néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége és a Renew Europe is társszerzője lesz.
Striknél arra is rákérdeztünk, lát-e jelenleg olyan aggályokat, amik megakadályozhatják, hogy a decemberi állásfoglalásban kérjék az eljárás lezárását. A képviselő arról beszélt, hogy egyelőre az eddigi reformok és a további szükséges intézkedések feltérképezésénél tartanak, így még nem tud következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy mire fognak jutni az állásfoglalásban.
„Azt hiszem, mindannyian egyértelművé tettük, hogy elismerjük az eddig végrehajtott reformokat, de továbbra is vannak hiányosságok. A helyzet tehát vegyes képet mutat” – mondta. Strik szerint az is lehetséges, hogy további ajánlásokat fognak tenni a magyar kormánynak, amiket ha végrehajt, meg tudják szüntetni az eljárást.
Arra is rákérdeztünk, előfordulhat-e, hogy az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak a néppárt képviselőivel egy úgynevezett „venezuelai koalíciós” többséget alkotva az EP-ben jelentősen átírják az állásfoglalás szövegét, és módosítják például az LMBTQI-jogokról, a migrációról vagy az igazságszolgáltatásról szóló részeket. „Ettől nem tartok különösebben” – felelte Strik, aki szerint eddig is jó volt az együttműködésük a demokratikus pártokkal. „Ha sikerül egy olyan jó szöveget kidolgoznunk, amit mind támogatni tudunk, akkor a szélsőjobboldalnak nincs olyan többsége, amivel megváltoztathatná a szöveg tartalmát.”
A hetedik cikkes eljárást még 2018-ban kezdeményezte az EP, de azóta se előre, se hátra nem haladt a tagállami miniszterek Tanácsában. Az eljárás végén bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat, például a kormány szavazati jogát függeszthetnék fel, ha a tagállami miniszterek megállapítják az uniós alapértékek megsértését, ez azonban az elmúlt nyolc évben nem történt meg.
A néppárti frakcióvezető, Manfred Weber és a Fidesz eltérő okból, de már nem sokkal az áprilisi választás után arról beszélt, hogy meg kellene tenni a kezdőlépéseket az eljárás megszüntetésére. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ezt hogyan is kellene megtenni, mivel az eljárás megindításáról szóló szabályok semmit nem írnak annak megszüntetéséről.
2017-ben egyszer az Európai Bizottság már kezdeményezett hetedik cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, miután azonban az új kormány eleget tett a jogállamisági feltételeknek, az Európai Bizottság kérte a Tanácsnál az eljárás megszüntetését. Mivel a Magyarországgal szembeni eljárást nem a Bizottság, hanem az Európai Parlament kezdeményezte, az EP egy állásfoglalással jelezné a Tanácsnak: itt az idő megszüntetni az eljárást.