Érezhető változásról, de hiányosságokról is beszélt a Budapesten vizsgálódó EP-küldöttség vezetője

Érezhető változásról beszélt szerdán az Európai Parlament (EP) Magyarországra látogató küldöttségének elnöke. Sophie Wilmès hangsúlyozta: sokakkal találkoztak a háromnapos látogatásuk alatt, a kormányzat és a köztársasági elnök mellett többek között bírókkal, a civilekkel és ellenzéki pártok képviselőivel is.

Hangsúlyozta, hogy amikor tavaly egy küldöttséggel Budapestre érkeztek, folyamatosan romlott a helyzet, az előző kormány ellenséges volt, és nem akart változtatni az irányon. Többek között veszélyhelyzeti rendeletekkel kormányzott gyorsítva elfogadott jogszabályokkal, nyomás volt az igazságügyön, a kormány narratívája uralta a médiát, a független szervezetek ellenséges atmoszférában dolgoztak. A tavalyi látogatásukkor látták az európai politikusokat támadó állami plakátokat is.

A kormányváltás óta megszűntek a civilek elleni támadások, az Alkotmánybíróság ismét dönthet adóügyekben, a testület elnökét a bírók választhatják politikai nyomás nélkül. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozását, és az Európai Ügyészséghez csatlakozást is kiemelte, az intézkedéseknek pedig meg is lett a hatása, a tagállami kormányok Tanácsa megszüntette a jogállamisági feltételességi eljárást.

Azt is hozzátette, hogy a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátozása jogos kérdéseket és aggodalmakat vetett fel, a melegek jogainál is látott hiányosságokat, és azt is megjegyezte, hogy siettek egyes jogszabályokkal, elég idő kell a társadalmi egyeztetéshez. A rendkívüli hatalomhoz jogi biztosítékok kellenek – figyelmeztetett a Tisza Párt kétharmados többségére utalva.

„A millió dolláros kérdés természetesen a hetedik cikk” – mondta arról az egyik uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárásról, amelyet még 2018-ban kezdeményezett az EP. „Egy kis csalódást fogok okozni”: erről nem fognak semmilyen következtetést hozni, nem erre kaptak felhatalmazást, és nem az egész EP álláspontját képviselik, és még írásban is információkat gyűjtenek.

Mi a hetedik cikkes eljárás és mi köze a látogatáshoz?

A nyolcfős delegáció az EP hivatalos közleménye szerint áttekintette a fejleményeket a 2026. áprilisi választások óta. Ők nyolc különböző frakciót képviselnek. A liberális Sophie Wilmès vezette a küldöttséget. Mellette – egyedüli magyar tagként – László András jött a Fideszből. Többek között a szélsőbaloldaliak és a szélsőjobboldaliak frakciója is delegált egy-egy tagot, a zöldeket Tineke Strik képviselte.

Strik az EP-jelentéstevője a „hetedik cikkes” eljárásnak: ezt még 2018-ban kezdeményezte a képviselő-testület, de azóta se előre, se hátra nem haladt a tagállami miniszterek Tanácsában. Az eljárással bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat, például a kormány szavazati jogát függeszthetnék fel, ha a tagállami miniszterek megállapítják az uniós alapértékek megsértését, de ennek a lépésnek még a közelében sincsenek. Áprilisban az EU bírósága – a magyar melegellenes törvény miatt – a történetében először hozott olyan ítéletet, amelyben kimondta az uniós alapértékek megsértését, amelyeket az eljárásnak kellene betartatnia.

Ahogy arról Strik még májusban beszélt a Telexnek, a mostani októberi kiküldetés lesz „a tökéletes pillanat, hogy az érintettekkel egyeztessünk”: elégedettek-e azzal, ahogyan a dolgok a gyakorlatban működnek. „Talán ez vezethet a jelentésünkhöz egy visszavonási javaslattal.”

Az EP november végi plenáris ülésének napirendjében már meg is jelent egy vita a magyar helyzetről azzal, hogy decemberben szavaznak egy állásfoglalásról, erre Wilmès is utalt szerdán. Nem akart belemenni a részletekbe, de jelezte, hogy kezdeményezőként az EP tenné az első lépést.

Strik a szerdai sajtótájékoztatón Wilmèshez hasonlóan másnak látta a légkört – nem csak a civilekkel, hanem a hatóságokkal is, amelyek segítőkészek voltak. Szintén látott előrelépéseket, de azt is jelezte, hogy vannak még fejleszteni való területek – például a menekültügynél –, és arányos rendszert szeretnének a következő választásra.