Olyan uniós misszióval nézetne rá Hankóékra a Fidesz, amelyet tavaly „Brüsszel Péter” hívott „hazánk lejáratására”

Vizsgálja meg Hankó Balázs, Seszták Miklós és Bús Balázs fogvatartásának körülményeit az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának küldöttsége, követelte egy csütörtöki közlemény szerint László András. A fideszes EP-képviselő az MTI szerint aránytalannak tartotta az intézkedést, szerinte az az ellenzék megfélemlítését, illetve ellehetetlenítését szolgálja.

A tervek szerint októberben egy EP-küldöttség érkezik Magyarországra, közölte még tavasszal a Telexnek adott interjújában Tineke Strik. A holland képviselő felel a testületben a magyar „hetes cikkes” jogállamisági eljárásért. Strik májusban elmondta: a kiküldetésen egyeztethetnek a helyzetről, mielőtt jelentést készítenének, és esetleg javasolhatnák benne az eljárás visszavonását. (A procedúrával bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat, például a kormány szavazati jogát függeszthetnék fel, de ennek még a közelében sincs, a 2018-as megindítása óta se előre, se hátra nem halad.)

Az állami hírügynökséghez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint október 26. és 28. között érkezik a misszió, a volt kormánypártok delegációja és frakciója, a Patrióták Európáért (PfE) pedig kezdeményezte, hogy börtönökbe is ellátogassanak.

László András, a szakbizottság fideszes tagja közölte: Hankó és Seszták előzetes letartóztatása akadályozza őket a képviselői megbízatásuk gyakorlásában, és csökkenti az ellenzéki szavazók parlamenti képviseletét. „A vádakra tekintettel ezeket az intézkedéseket aránytalannak és politikailag motiváltnak tekintjük.”

A Hankóhoz hasonlóan az NKA-ügyben gyanúsított Bús Balázs volt kerületi polgármestert hónapok óta előzetes letartóztatásban tartják, olyan büntetés-végrehajtási intézményben, ahol erőszakos bűncselekmények miatt elítélteket helyeznek el. „A vele szemben felhozott vádakra tekintettel a szegedi Csillagbörtönben való elhelyezése aránytalan és magyarázatot kíván.”

Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „Magyarországon visszatért az önkény”, a miniszterelnök pedig az elvileg független intézmények akcióit személyesen, előre bejelenti. „Még a függetlenség látszatát sem tartják fenn. Ez egyértelműen politikai koncepciós perek előkészítésére utal. Ezért kértük a misszió napirendjének módosítását, hiszen fontos, hogy a küldöttség is szembesüljön a hazánkban kibontakozó önkénnyel és leszámolásokkal.”

Tavaly részt sem vettek benne, brüsszelezve szidták

A PfE László Andrást jelölte a küldöttségbe, holott amikor legutóbb, tavaly Budapestre látogattak, a frakció senkit sem delegált, Strik szerint a csoport döntött úgy, hogy nem vesz részt benne.

Akkor Strik szerint meglepően ellenséges volt a kormány hozzáállása. Michał Wawrykiewicz lengyel néppárti képviselő is a hatóságok „nagyon agresszív megközelítésére” és durva viselkedésre panaszkodott. A liberális Sophie Wilmès szintén úgy érezte, hogy agresszív retorikával találkoztak.

„Újabb támadás Magyarország ellen” – írta Zsigmond Barna Pál akkori államtitkár, miután a kormány nevében fogadta a delegációt. A küldöttség „programja elfogult volt: több tucat Soros-szervezettel egyeztettek,

a jobboldali frakciók pedig bojkottálták”.

Azt állította, „Brüsszel Péter és Kollár Kinga” hívta őket Budapestre, „hogy hazánkat lejárassák” a „Brüsszel-TISZA paktum akcióban”.

A Fidesz–KDNP-kormány hozzáállása korábban sem tért el ettől nagyon, amikor a szakbizottság rendszeresen tagállamokba utazó küldöttsége Magyarországra jött. Például 2021-ben Gulyás Gergely arról beszélt, hogy „a magyar Molotov–Ribbentrop-paktum” támogatására érkeztek.

Miért vannak őrizetben Hankóék?

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány azután robbant ki, hogy a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) egyik munkatársa, Papp Gergő megkereste Molnár Áron színész-aktivistát: tudomása van egy közel 17 milliárd forint összértékű NKA-s támogatáskifizetésről, amelynek sem a döntéseit, sem a döntéshozó testületét nem hozták nyilvánosságra. Az ügyről Molnár Áron április 23-án számolt be a nyilvánosságnak, és arról beszélt, hogy az NKA milliárdokat utalt ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának. Ennek hatására az NKA oldalára is felkerült egy lista, amelyből tisztán látszott, hogy nagyon sok, Fideszhez közeli alkotó kapott az NKA bizonyos kiemelt kulturális keretéből kirívóan nagy összeget. A hírek megjelenése után Bús Balázs lemondott az NKA alelnöki pozíciójáról.

A sajtó ezután sorra tárta fel a titkos keretből finanszírozott támogatásokat: Mága Zoltán fotósa a Zenei Kör Kft. nevű cégével 500 millió forint támogatást kapott közvetlenül a miniszteri keretből; a Fidesz országgyűlési frakciójának munkatársa, Párkai Dávid cége, a Patr-Event 450 milliót; és Pataky Attila cége is elnyert 150 milliót. Több száz Fideszhez köthető, kulturális értékkel viszont kevésbé rendelkező egyesület is milliókat kapott, de még a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadására is megítéltek 17 milliót. Közben kiderült, hogy az NKA csúcsbizottságát is megdöbbentette, ahogyan meghekkelték a testületüket, mert a tagok állítása szerint ők egy Jókai- és Márai-évfordulóról szóló beszámolót hagytak jóvá. „Leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek”, nyilatkozta akkor Vidnyánszky Attila, aki Kiss-Hegyi Anitával, Baán Lászlóval és Both Miklóssal együtt lemondott az NKA bizottsági tagságáról.

Az NKA-ügyben végül a NAV kezdett nyomozni, június közepén pedig hat személyt vettek őrizetbe, majd letartóztatták Bús Balázst, az NKA volt alelnökét, valamint a 17 milliárd forint kiosztásáról döntő kollégium korábbi elnökét, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselőt, az NKTT májusban felfüggesztett főigazgatóját, Krucsainé Herter Anikót, illetve az NKTK kabinetvezetőjét és az ideiglenes kollégium két tagját. Egy hónappal később letartóztatásba került Hankó Balázs volt kabinetfőnöke, Konczos Nóra is. Szeptemberben Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát vezették vezetőszáron a bíróság elé, ahol egy hónapra az ő letartóztatását is elrendelték többek között azért, mert fiktív számlákkal igazolta, hogy határidőre elkészült a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című alkotás első két része. És egy hónapra letartóztatásba került a dokumentumfilm készítésével pályázó Munkácsy Art Kft. cégvezetője, Szabó Sándor is.

Hankó Balázsnak hétfőn függesztették fel a mentelmi jogát, majd idézést kapott az ügyészségtől, így végül elhagyta a Parlamentet és egy kisebb malőr után a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Huszti úti épületébe ment, ahol őrizetbe vették és Kecskemétre szállították. Kihallgatása öt órán keresztül tartott, beismerő vallomást nem tett, de védője szerint 25 oldalon keresztül tételesen cáfolta a bűncselekményt, amivel gyanúsítják. Mellette jelenleg Bús Balázs, Fásy Ádám felesége, Fásyné Gruzó Mária és Szabó Sándor is letartóztatásban van, a többi gyanúsítottat viszont már korábban bűnügyi felügyeletbe helyezték.

Seszták Miklósnak Hankóval együtt hétfőn függesztették fel a mentelmi jogát, és aznap őrizetbe is vették. A volt fejlesztési miniszternél a mentelmi jogát kikérő ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy tárcavezetőként több százmilliós és többmilliárdos kenőpénzeket fogadott el építési vállalkozóktól. Az ügyészség szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tett szert, de Sesztákra más terhelő vallomások is vannak.

A 2010 óta a legvagyonosabb képviselők közé tartozó Seszták a mentelmi joga kikérésének hírére korábban azt mondta, hogy az ügyészségi gyanú minden eleme alaptalan. „Semmilyen bűncselekményt nem követtem el és semmilyen bűncselekmény elkövetéséről nincs tudomásom” – közölte akkor.

Hankó és egy nevén nem nevezett másik politikus miatt a hét elején az EP-képviselőknek is levélben panaszkodott Gál Kinga és Deutsch Tamás.