Várhatóan egyedül Magyarország marad hetes cikkes uniós eljárásban

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy le szeretné zárni a lengyel állammal szemben a „hetes cikkes” eljárást. A testület közleménye alapján Lengyelországban már nincs alapja a procedúrának, azaz nincs egyértelmű veszély, hogy súlyosan sérüljön a jogállamiság.

Az eljárás első ágának megindítását még 2017-ben kezdeményezte az Európai Bizottság, 2018-ban pedig a magyar hatóságokkal szemben az Európai Parlament. Azóta a tagállamok időnként meghallgatták mindkét kormány képviselőit, de nem sikerült se megszüntetni, se (négyötödös többséggel, az első ág lezárásaként) ajánlásokat adni. Az eljárás második ágában – egy egyhangú tagállami szavazás után – bizonyos tagállami jogosultságokat megvonhatnak az adott államtól, például nem szavazhat a miniszteri Tanácsban.

Az Európai Bizottság azzal indokolta a lezáró javaslatot, hogy Lengyelország

• egy sor jogalkotási és egyéb intézkedést tett az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelésére;
• elismerte az uniós jog elsőbbségét;
• és elkötelezett amellett, hogy végrehajtsa az Európai Unió Bírósága, valamint az EU-tól független, strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által a jogállamiságról és a bírói függetlenségről hozott valamennyi ítéletet.

Věra Jourová bizottsági alelnök a tagállamok EU-ügyi minisztereinek legközelebbi találkozóján mutatja majd be az elemzést (ők a tervek szerint legközelebb május 21-én ülnek össze). Ezután, a miniszteri Tanács megjegyzéseinek figyelembe vételével az Európai Bizottságnak az a szándéka, hogy visszavonja az eljárást kezdeményező indítványát.

Az előző, konzervatív-euroszkeptikus Jog és Igazságosság vezette lengyel kormány viszonya eléggé elfajult az uniós intézményekkel és már az uniós jog elsőbbségét is elkezdte aláásni. A kapcsolaton javítottak az Ukrajna elleni orosz invázió után, de a fordulatot a lengyel kormányváltás hozta el. Az új vezetés februárban egy sor reformról egyezett meg, hogy cserébe hozzáférhessen az EU helyreállítási alapjához.

Így az egyszeri, uniós költségvetésen felüli forrásnál már csak a magyar kormánynak kell „szupermérföldköveket” teljesítenie a rendes kifizetésekhez, és ha a mostani döntést formálisan is véglegesítik, a hetes cikkes eljárásnál is egyedül marad. Az Európai Bizottság a hétfői bejelentésnél a februári tervezetre és a megtett lépésekre hivatkozott, valamint külön kiemelte, hogy Lengyelország február végén csatlakozott az uniós ügyészséghez. (Ehhez néhány tagállamhoz hasonlóan Magyarország kormánya sem csatlakozott, bár a hazai Legfőbb Ügyészség egy munkamegállapodással együttműködik vele.) A hétfői bizottsági közlemény arra viszont felhívta a figyelmet, hogy figyelni fogják a februári tervek végrehajtását.

Az Európai Parlament áprilisi állásfoglalása már a második ágba léptetné a magyar eljárást és az első ágas ajánlások kiadását kérte a miniszteri Tanácstól. A tagállami testületet júliustól fél évig a magyar kormány fogja vezetni.