Elfogadták az új gyermekvédelmi törvényt, Magyar Péter szégyennek nevezte, hogy az ellenzék nemmel szavazott

Döntöttek a gyermekvédelmi törvény módosításáról, a parlament kedden elfogadta a kormány által egy hónapja benyújtott új javaslatot, amellyel például a kiskorúak számára elérhető szexuális erőszakot, manipulációt és kizsákmányolást propagáló médiatartalmakkal szemben lépnének fel. Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 51 nem ellenében fogadta el a törvényjavaslatot – írja az MTI.
A törvényre a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak, amit Magyar Péter miniszterelnök így kommentált a Facebookon: „A Fidesz és a Mi Hazánk közösen szavazott a gyermekek védelmét megerősítő törvény ellen. Leszavazták a kórházban hagyott csecsemők segítését és a gyermekek védelmét az erőszak minden formájától. Szégyen!” A törvényjavaslat szeptemberi benyújtásakor a miniszterelnök azt mondta, bízik abban, hogy az ellentétek ellenére egy képviselő sem fog a gyerekeket szigorúan védő jogszabály ellen szavazni.
A javaslat indoklásában szerepel, hogy az Alaptörvény szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a törvény szerint hatékony szabályozást igényel, amely alkalmas a gyermekeket érő veszélyek megelőzésére, felismerésére és kezelésére. Ezért elsősorban a pornográf és életkornak nem megfelelő, vagy erőszakos szexuális tartalmaktól védenék a gyerekeket, valamint az olyan tartalmaktól, amelyek súlyosan károsítják a gyermekek fejlődését.
A közterületeken vagy más nyilvános térben is védenék a gyerekeket, hogy ne legyenek kitéve olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációnak, amely alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének káros befolyásolására, áll a törvényjavaslatban. A bűnügyi nyilvántartási rendszer szabályai is módosulnak: a gyermekek védelmét szolgáló adatmegismerés lehetősége megmarad, de a hozzáférést előzetes hatósági kontrollhoz kötik, és további adatvédelmi, technikai garanciákat vezetnek be.
A javaslat kezelné a kórházban hagyott gyerekek ügyét is. Ha egy gyerek kórházi tartózkodását egészségi állapota nem indokolja, akkor a gyámhatóságnak nyolc napon belül intézkednie kell, hogy feltárhatók legyenek a gyermek kórházban maradásának okai, és mielőbb meghatározható legyen a gyermek érdekét leginkább szolgáló további intézkedés.
A gyerekeket nem védte, de az EU-t felbőszítette a Fidesz melegellenes törvénye
Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormány melegellenessé eltérített törvénye miatt, majd az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy állapítsák meg: a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket.
Az Európai Unió Bírósága idén áprilisban hozott az ügyben ítéletet: e szerint a magyar állam megsértette az uniós jogi kötelezettségeit a törvénnyel. A bíróság a történetében először állapította meg „az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó” alapszerződési rész „különálló megsértését”. Ezt nemhogy az uniós tagsághoz, hanem már a tagjelöltséghez is teljesítenie kell egy országnak. Az áprilisi bírósági döntés után az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás utolsó lépésében újabb keresetet nyújthat be az EU bíróságának. Ez már az akár uniós támogatásokból is levonható pénzbüntetés mértékéről szólna.
Az EU-nak a „hetes cikkes” eljárással kellene védenie az uniós alapértékeket. Ilyet 2018-ban kezdeményeztek a magyar kormányzat ellen, de azóta nem haladt se előre, se hátra. Az EU-ügyi miniszterek, államtitkárok épp kedden hallgatják meg a magyar kollégájukat az eljárásban.
Mindezeken túl az ügy „horizontális feltételként” külön blokkol nagyjából 0,5-0,6 milliárd eurót a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból 2022 vége óta. Ez az összeg nincs benne abban a 16,4 milliárd euróban, amelynek a felszabadítási módjáról májusban kötött politikai egyezséget Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök.