Elfogadták az új gyermekvédelmi törvényt, Magyar Péter szégyennek nevezte, hogy az ellenzék nemmel szavazott

Elfogadták az új gyermekvédelmi törvényt, Magyar Péter szégyennek nevezte, hogy az ellenzék nemmel szavazott
Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Döntöttek a gyermekvédelmi törvény módosításáról, a parlament kedden elfogadta a kormány által egy hónapja benyújtott új javaslatot, amellyel például a kiskorúak számára elérhető szexuális erőszakot, manipulációt és kizsákmányolást propagáló médiatartalmakkal szemben lépnének fel. Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 51 nem ellenében fogadta el a törvényjavaslatot – írja az MTI.

A törvényre a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak, amit Magyar Péter miniszterelnök így kommentált a Facebookon: „A Fidesz és a Mi Hazánk közösen szavazott a gyermekek védelmét megerősítő törvény ellen. Leszavazták a kórházban hagyott csecsemők segítését és a gyermekek védelmét az erőszak minden formájától. Szégyen!” A törvényjavaslat szeptemberi benyújtásakor a miniszterelnök azt mondta, bízik abban, hogy az ellentétek ellenére egy képviselő sem fog a gyerekeket szigorúan védő jogszabály ellen szavazni.

A javaslat indoklásában szerepel, hogy az Alaptörvény szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a törvény szerint hatékony szabályozást igényel, amely alkalmas a gyermekeket érő veszélyek megelőzésére, felismerésére és kezelésére. Ezért elsősorban a pornográf és életkornak nem megfelelő, vagy erőszakos szexuális tartalmaktól védenék a gyerekeket, valamint az olyan tartalmaktól, amelyek súlyosan károsítják a gyermekek fejlődését.

A közterületeken vagy más nyilvános térben is védenék a gyerekeket, hogy ne legyenek kitéve olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációnak, amely alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének káros befolyásolására, áll a törvényjavaslatban. A bűnügyi nyilvántartási rendszer szabályai is módosulnak: a gyermekek védelmét szolgáló adatmegismerés lehetősége megmarad, de a hozzáférést előzetes hatósági kontrollhoz kötik, és további adatvédelmi, technikai garanciákat vezetnek be.

A javaslat kezelné a kórházban hagyott gyerekek ügyét is. Ha egy gyerek kórházi tartózkodását egészségi állapota nem indokolja, akkor a gyámhatóságnak nyolc napon belül intézkednie kell, hogy feltárhatók legyenek a gyermek kórházban maradásának okai, és mielőbb meghatározható legyen a gyermek érdekét leginkább szolgáló további intézkedés.

A gyerekeket nem védte, de az EU-t felbőszítette a Fidesz melegellenes törvénye

Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormány melegellenessé eltérített törvénye miatt, majd az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy állapítsák meg: a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket.

Az Európai Unió Bírósága idén áprilisban hozott az ügyben ítéletet: e szerint a magyar állam megsértette az uniós jogi kötelezettségeit a törvénnyel. A bíróság a történetében először állapította meg „az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó” alapszerződési rész „különálló megsértését”. Ezt nemhogy az uniós tagsághoz, hanem már a tagjelöltséghez is teljesítenie kell egy országnak. Az áprilisi bírósági döntés után az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás utolsó lépésében újabb keresetet nyújthat be az EU bíróságának. Ez már az akár uniós támogatásokból is levonható pénzbüntetés mértékéről szólna.

Az EU-nak a „hetes cikkes” eljárással kellene védenie az uniós alapértékeket. Ilyet 2018-ban kezdeményeztek a magyar kormányzat ellen, de azóta nem haladt se előre, se hátra. Az EU-ügyi miniszterek, államtitkárok épp kedden hallgatják meg a magyar kollégájukat az eljárásban.

Mindezeken túl az ügy „horizontális feltételként” külön blokkol nagyjából 0,5-0,6 milliárd eurót a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból 2022 vége óta. Ez az összeg nincs benne abban a 16,4 milliárd euróban, amelynek a felszabadítási módjáról májusban kötött politikai egyezséget Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!