Magyar Péter a miniszterelnökké választása óta több videót közölt azokról a kormányzati épületekről, amelyekről a „kivagyiság szimbólumaként” beszélt. Márványasztalos szivarszoba Rogán Antal volt minisztériumában ide, műkincsek százai a Karmelitában oda, még így is akad – egy forrásunk szavaival élve – legalább egy „nagyon durva” példa, csak épp nem Budapesten, hanem Brüsszelben: az ottani Magyarország Háza.
Mintha a Dísz téren lenne úgy, hogy az Andrássyhoz is közel legyen
Ahogy arról korábban írtunk, az épületet 2021-ben vette meg az Orbán-kormány tízmillió euróért (mostani árfolyamon 3,6 milliárd forintért). Az épület helyszínét egyik forrásunk úgy jellemezte, hogy ez a központ központja. A királyi parkkal szemben, nagykövetségekkel, köztük az Egyesült Államokéval egy utcában, Belgium kormányának központjával átellenben található. Mintha a Dísz téren vásárolnánk ingatlant úgy, hogy az Andrássy úthoz is közel legyen – érzékeltette egyik forrásunk.
2023-ban a közben Orbán Viktor által is vállaltan fideszesített Indexnek mutatta be Kovács Tamás Iván akkori belgiumi nagykövet a központi fekvésű, „patinás épületet”, amelyet ő maga nevezett palotának. A több mint kétezer négyzetméteres épület ugyan a legmagasabb árbesorolású volt, de akkor azzal érvelt, hogy az értékbecslés szerinti ár alatt sikerült megvásárolni, és a „tényleges értéke a valóságban szinte felbecsülhetetlen annak elhelyezkedése és nagy presztízse miatt”.
Olivier Carette, a Belga Ingatlanszövetség ügyvezető igazgatója úgy vélte, a felújítás után az épület értéke exponenciálisan fog emelkedni. Egy forrásunk is úgy látta, hogy maga a vételár nem volt rossz, ezen a helyen egyáltalán nem magas. A kormány egy Londoni Magyar Házat is vett a Trafalgar tértől nem messze, egy reprezentatív épületben 2022-ben, azaz legalább úgy tűnt, van rendszer az ingatlanvásárlásban, és annál kétségtelenül olcsóbbnak is tűnik ez az épület.
A brüsszeli épület megvásárlásához jött még a felújítás, amelynek az ambícióit mutatja, hogy a mostani árfolyamon 3,6 milliárd forintos vételárhoz képest 2023-ban 2,1 milliárd forintot különített el a külügyminisztérium. Az akusztikai igények és például a födém rossz állapota miatt „csak a falak maradtak” – fogalmazott az egyik forrásunk, ami a kivitelezésről készült képek alapján egyáltalán nem tűnik túlzásnak.
80 milliós zongora, 25 millió körüli csillár
Nem csak magára az eredetileg 18. század végi, majd a 19. században átépített ház átalakítására és felújítására kellett költeni. A kulturális célok miatt például erdélyi famennyezetes templomokra emlékeztető akusztikus paneleket is betettek. Úgy tudjuk, a diplomácia kedvéért az ablaküvegek is biztonságiak. A helyiségekben többek között olasz, jó minőségű bútorok, herendi porcelánok, ezüsttárgyak, egyedi, háromdimenziós nyomtatással készült függönyök, Munkácsy Mihály egyik festményének felnagyított képével textiltapéta, és egy 80 millió forintos közbeszerzéssel egy Bogányi-féle zongora is helyet kapott. Egy forrásunk egy nagyjából 25 millió forintos csillárt is említett. A pincében egy konyhát is kialakítottak.
Nem volt büdzsémegkötés, csak hogy gyönyörű, nagyon high-end legyen, abszolút minden drága és minőségi – mondta. Egyetlen forrásunk szerint se szóltak bele politikusok a termek berendezésébe, kivéve a sajtótermet, ami nagyon nagy figyelmet kapott, ott sok mindent kellett átdolgozni. Időnként voltak vargabetűk, jöttek fentről „ízlésbeli megnyilvánulások”.
Orbán Viktor egykori várbeli munkahelyéhez és a Miniszterelnökséghez hasonlóan információink szerint itt is felmerült, hogy múzeumokból kölcsönözzenek tárgyakat, bár ez az eredeti kulturális céloknak meg is felelne. Az épületet üzemeltető Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. – kitérünk majd az épület elnevezése körüli kavarásra is – tájékoztatása alapján 2024 második félévében, az EU miniszteri Tanácsának soros magyar elnöksége alatt és ahhoz igazodva az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek műtárgyakat szerződéssel. A műtárgyakat reprezentációs céllal állították ki az épületben – így legalább Brüsszelben meg lehetett nézni ezeket, ha már a felújításra szoruló Üllői úti épület 2017 óta szinte folyamatosan zárva van. „A kölcsönzött tárgyak jellemzően különféle díszüvegek, könyvtámaszok, vázák, fedeles kannák, cukortartók voltak”, összesen 19 műtárgy, amelyeket 2025 januárjában visszaadtak, és a múzeum elszállított.
A könyvtár kialakításába a több helyen közben szétrohadó Országos Széchenyi Könyvtárat is bevonták. A brüsszeli könyvtárban magyar műveket lehet olvasni az EU hivatalos nyelvein, és minden más tagállam szerzőitől is találhatók magyarra fordított könyvek.
A Miniszterelnökség vezetőjeként Gulyás Gergely 2023-ban azt állította, hogy az épület az EU Tanácsának 2024-es soros magyar elnökségét fogja szolgálni, utána pedig kulturális házként megmaradhat Belgium fővárosában.
A magyarázattal már akkor is az volt az egyik probléma – ahogy azt az Orbán-kormányhoz és a Fideszhez köthető brüsszeli ingatlanok elszaporodásánál is írtuk –, hogy ilyen célra már ott volt a brüsszeli Liszt Ferenc Intézet néhány percnyi sétára. Az eredeti terveket az intézettel közösen alakították ki – egy forrásunk szerint az sem volt kizárt, hogy átköltözzenek a bérelt épületből.
A másik probléma az volt, hogy már a felújítási terveknél látszott: az elnökség kezdete miatt alig maradt idő egy ilyen nagyságrendű átalakításra és felújításra. A sietség felverhette az árat, egy forrásunk szerint a szűk határidő már eleve szűkítette a kínálatot a közbeszerzésen. Abban több forrásunk is egyetértett, hogy a kivitelezést elszámolási viták kísérték.
Eltűntek a kulturális programok
Arról korábban ellentmondásos információkat hallottunk, hogy elkészült-e az elnökség 2024. júliusi kezdetére az épület, de forrásaink egybehangzóan állították, hogy igen, és voltak benne programok a fél éven át tartó tisztséghez kapcsolódóan. „Idáig szép a történet” – mondta az egyik forrásunk.
Kétségtelen, hogy a Brüsszeli Magyar Ház Facebook-oldala még mindig tele van kulturális programokkal, vagyis tényleg ilyen célokra használják.
A gond csak az, hogy a Magyarország Háza és a Magyar Ház nem ugyanaz.
Utóbbit a saját honlapja szerint 1955-ben vették emigráns magyarok, és azóta is egy önszerveződő közösség működteti – így ha a kormány Brüsszelben is a londoni Magyar Ház mintáját akarta követni, akkor névütközésbe szaladt.
Valószínűleg ezt próbálták elkerülni azzal, hogy az új épületet Magyarország Ház és Magyarország Háza néven emlegeti a honlapja – csak éppen a működtető céget Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft.-nek hívják, és az épületet általában nekünk is Brüsszeli Házként emlegették. Úgy tudjuk, a névhasonlóság egy alkalommal többeket, köztük legalább egy ismert fideszes influenszert megzavart azok közül, akiket Orbán Viktorral együtt utaztattak ki kormánygéppel egy EU-csúcsra. Őket egy röpnyilatkozatra várták az épület elé. Csak épp az „eredeti” Magyar Háznál kötöttek ki – valószínűleg ezt a nevet ütötték be egy térképes alkalmazásban.
Nem mindig szorultak arra, hogy az épület előtt rostokoljanak, a sajtótermet is kihasználták. Tavaly decemberben a képek és a felvétel alapján a fal alján végigfutó mintából és a lámpákból is egyértelműen beazonosítható, hogy az épület Szent Istvánról elnevezett termében tartották Orbán Viktor EU-csúcsot záró sajtótájékoztatóját az állami géppel kireptetett csapatnak és a Fideszhez köthető brüsszeli tudósítóknak. Erre a független médiumokat nem hívták meg.
Márciusban ugyanebben a teremben tartott sajtótájékoztatót a miniszterelnök. Később, Magyar Péternek az első EU-csúcsa utáni sajtótájékoztatóján az állami média egyik brüsszeli tudósítója, Baraczka Eszter igyekezett úgy csinálni, mintha csak a Patriots.eu pártcsalád előcsúcsai lettek volna az épületben, holott ő is látható mindkét említett alkalommal az Orbán által tartott sajtótájékoztatókról készült felvételeken.
A kormányzati sajtótájékoztatók természetesen nem zárták volna ki a kulturális programokat, de szó szerint idéznénk a Magyarország Házától kapott május végi választ arra, milyen kulturális programokat rendeztek ott idén:
„a 2026. évben a Brüsszeli Magyarország Házban kulturális programként nyilvántartott rendezvény nem került megrendezésre”.
Nem sokkal előtte telefonon is érdeklődtünk, de nem tudtak segíteni abban, hogy milyen felületen lennének elérhetőek az épület programjai. Már ekkor, nagyjából május közepén azt közölték, hogy egy ideig nem lesznek ilyenek a nyári leállás miatt, így ez a statisztika aligha változott közben.
A kulturális célt eleve nem hitte el mindenki. A Direkt36 többek között belgiumi partnerével, a De Tijddel közös 2025-ös cikke alapján Belgium titkosszolgálatainak is szemet szúrt az épület, potenciális kockázatként kezelték, és ennek megfelelően jobban oda is figyeltek rá.
Még ha ez túlzásnak is tűnhet, és a költségek is kisebbek, mint a Karmelitánál vagy a londoni Magyar Háznál, talán a legnagyobb gondok ott kezdődnek, hogy akkor mire használták a brüsszeli épületet.
Patrióta klubhelyiség
A brüsszeli Magyarország Házánál már a soros elnökség alatt is volt olyan program, amely legfeljebb erőltetve nevezhető kulturálisnak. A fideszeseket is sorai közt tudó európai parlamenti frakciót, a Patrióták Európáért (PfE) csoportot elnöklő Jordan Bardella saját könyvét dedikálta 2024-ben az épületben. Ez ellen egyébként tüntetést szerveztek az épület elé, amiből máshová átvonulva rongálás és rendőri oszlatás lett.
Nem ez volt az egyetlen olyan program, amely a PfE-hez köthető, és a magyar adófizetők pénzén vett, magyar adófizetők pénzén felújított épületben kapott helyet. A nagyobb európai pártcsaládokból a tagok vezetői, állam- és kormányfőik rendszeresen egyeztetnek egymás között az uniós csúcstalálkozók előtt. A szokásnak köszönhetően összehangolhatják a fellépésüket a legmagasabb politikai szintű uniós testületben, amely évente legalább négyszer ül össze.
A PfE frakciója mögötti pártcsalád (hivatalos nevén Patriots.eu) úgy honosította meg magánál ezt a szokást a 2024-es megalakulása után, hogy sokáig Orbán Viktor volt az egyetlen a pártcsaládból, aki részt vett az uniós csúcstalálkozókon tagállami vezetőként. Sok mindent így nem kellett összehangolni állam- és kormányfői szinten a PfE pártcsalád előcsúcsain, bár legalább a pártvezetőkkel egyeztethetett – már ha eljutottak Brüsszelbe. Arra is volt példa, hogy közlekedési sztrájk miatt halasztani kellett a rendezvényt.
Az ilyen PfE-s előcsúcsokat már 2024-ben elkezdték a Magyarország Házában tartani, amikor az épület a soros EU tanácsi elnökség programjainak adott helyet, majd ezt később is folytatták.
Legalább nem teljesen ingyen tettek így, de ettől még
egy magyar adófizetői pénzen vett és felújított luxusépületet használtak a pártcsalád programjaira, miközben az eredetileg bemondott kulturális célnak idén már nyoma sem volt.
A Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft.-től kapott válasz alapján Bardella könyvbemutatójához 1575 eurót (mostani árfolyamon több mint 565 ezer forintot) plusz áfát fizetett a megrendelő, a könyv kiadója.
A társaság tájékoztatása alapján az előcsúcsoknál 2024. október 17-én munkareggeli és munkaebéd kapott helyet az épületben, 2025. március 19-én egy díszvacsora. Mindkettőért fizetett a PfE európai pártcsaládja, a Patriots.eu – az elsőre picit több, mint 23 ezer eurót (mostani árfolyamon 8,2 millió forintot) fordítottak, a másodikra nagyjából 19 ezer eurót (6,8 millió forintot). 2025. december 17-re „munkamegbeszélés vendéglátással” volt a program. Ezt a Fidesz fizette 2600 euróból (nagyjából 935 ezer forintból).
A három kiválasztott napon minden rendezvényre kíváncsiak voltunk a költségekkel együtt. (Nem csak ekkor voltak hasonló előcsúcsok.) A cég tájékoztatása alapján mindhárom programnál cateringet, őrzés-védelmet, valamint terembérlet szolgáltatást nyújtottak.
Egy forrásunk egyenesen „patrióta klubhelyiségnek” nevezte az elkészült ingatlant. A kulturális tevékenység helyett a rendezvények megtartását azzal hozta összefüggésbe, hogy a Miniszterelnökség egy külön céget hozott létre, a már emlegetett Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft.-t. Ennek élére Glázer Tamás került ügyvezető igazgatóként, aki korábban főleg vendéglátóipari, turisztikai cégeknél dolgozott. Ennek szellemében egy forrásunk szerint az utolsó pillanatban kértek módosításokat, mint például egy bárpultot, de a Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. válasza alapján ilyen módosítást Glázer nem kért.
Saját közfeladat-ellátásuk megítélése nem feladatuk
Ez a forrásunk meglepődött azon, amikor a soros elnökség 2024. júliusi kezdetekor Glázer vezetésével előkerült a cég, azt lehetett gondolni, hogy az épület üzemeltetése marad Magyarország belgiumi nagykövetségénél, vagy az uniós Állandó Képviseleténél, hiszen az engedély is a követség nevére szólt. Már a Miniszterelnökség 2024. első féléves szerződései között találni egy szerződést a leendő ügyvezető igazgatóval „szakértői háttértámogatásról” a „Brüsszeli Magyar Ház üzemeltetésének előkészítéséhez” bruttó 4,43 millió forintért.
A külön cégbe kiszervezéssel jött az ezzel járó adminisztráció és a személyzeti posztok. A társaság adatai alapján az átlagos létszám 24 fő, a bérköltség kis híján 80,5 millió forint volt havonta, amiből – az egyéb munkavállalók bérköltsége és a SZÉP-kártyás juttatások nélkül – 3,35 millió forintos átlag jönne ki. A pénz közel negyede a vezető tisztviselőkre ment.
A cégnek egy felügyelőbizottságot is létrehoztak. Elnökéül a cég honlapjára feltöltött legutóbbi dokumentum Törcsi Pétert nevezte meg, aki havi 400 ezer forintért töltötte be a tisztséget. Törcsi Péter operatív igazgatóként szerepel az Alapjogokért Központ honlapján. Mellette Reiser Dávid és Takaró Mihály Károly ült a testületben havi 300-300 ezer forintért. Utóbbi korábban a Fidesz–KDNP fővárosi listáján szerepelt az önkormányzati választáson, de nem azonos azzal a Takaró Mihállyal, akinek a 2025-ös állami kitüntetése ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tiltakozott.
A cég álláspontjára több kérdésben is kíváncsiak voltunk. Többek között azt szerettük volna megtudni, Hogyan jellemeznék a brüsszeli Magyarország Ház tevékenységét 2025 eleje (a soros elnökség vége) óta, méltányosnak érzik-e, ha valaki „patrióta klubhelyiségként” hivatkozott az épületre, és mennyire látják úgy, hogy megvalósult az eredetileg hangoztatott kulturális cél.
A levelet a cég közérdekű adat igényléseként értékelte, ahogy a korábbiakat is, és közölte, hogy „a kérdésben foglaltak állásfoglalásra, illetve véleménynyilvánításra irányulnak, ezáltal nem minősülnek” közérdekű adatnak. Miután az első, kulturális programokról és előcsúcsokról szóló kérdéseinkre egy hét után nem kaptunk választ a központilag megadott címen, újra elküldtük azokat közadatigénylésként. Utána mindkét levelet megválaszolták, az elsőt is ilyen igénylésként értelmezve. Az utolsó adag kérdést egyszerű levélként küldtük a központi címre.
Annyit tettek hozzá, hogy „a Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. saját közfeladat-ellátásának megítélése nem a Társaság feladata. A Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. állami közfeladatot lát el, amelynek mindenkori kereteit a kormányzat célkitűzései és igényei formálják. Ebből kifolyólag a Társaság jövőbeni működése, feladatellátása, valamint a Társaság hosszú távú irányainak meghatározása is a mindenkori kormányzat döntési körébe tartozik.”
Már Magyarnak is meséltek róla
Úgy tűnik, a PfE talált póthelyet magának, a legutóbbi, júniusi EU-csúcs előtt is megrendezte a találkozóját – egyetlen kormányfővel, Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel, de már másik helyszínen.
Az első EU-csúcsa után, júniusban Magyar Péter miniszterelnököt is megkérdeztük, miért nem az épületben tartotta a sajtótájékoztatót, van-e azzal valamilyen terv. Azt mondta, csak a kollégái jártak ott, és „mesélték, hogyan néz ki”, de eszükbe sem jutott, hogy oda szervezzék a sajtótájékoztatót. Ha a csúcs nem húzódott volna el, „el szerettem volna menni oda is megtekinteni és bemutatni”.
A miniszterelnök nem beszélt tervekről, de vélhetően nem ez a kormány legégetőbb problémája. Kérdés, hogy mire lehetne majd értelmesen használni az épületet, vagy megérné-e eladni. Egy forrásunk szerint például korábban pedzegették a Liszt Ferenc Intézet átköltöztetését, és érdeklődő is volt az épületre.
