Megszaporodtak a merényletek Moszkvában, most egy kiemelten védett tábornokot tudott meglőni egy támadó
Három lövedékkel a hátában, súlyos állapotban szállították kórházba az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetőjét, akire lakásánál, egy moszkvai lépcsőházban támadt rá egy ismeretlen elkövető. Vlagyimir Alekszejev az egyik legmagasabb rangú tiszt, akivel szemben az Oroszország által Ukrajna ellen 2022-ben indított totális háború óta merényletet követtek el.
Azonban az elmúlt hónapokban megszaporodtak a látványos robbantásos vagy fegyveres merényletek Moszkvában. Különös, hogy a pozíciójánál fogva kiemelten védett tábornokhoz nemcsak eljuthatott a támadó, de még el is menekülhetett a helyszínről. A Kommerszant szerint magát ételfutárnak álcázva jutott be az épületbe.
A novicsokos merénylet felelőse szovjet Ukrajnától az Orosz Föderációig
A 64 éves Alekszejev 2011 óta volt a vezérkari főnökség alá rendelt, hosszú nevével szemben jelenleg is inkább a szovjet időkből származó GRU rövidítéssel említett katonai hírszerzés helyettes vezetője. Közvetlen főnöke, a GRU feje Igor Kosztyukov, aki a héten Abu-Dzabiban tartott közvetlen orosz–ukrán–amerikai tárgyalásokon az orosz delegációt vezette.
Alekszejev 2011 előtt a hírszerzés moszkvai, majd Oroszország távol-keleti parancsnokságának élén állt. A nyugat-ukrajnai Vinnyica megyében született a Szovjetunió idején, de tanulmányait már Moszkvához közel végezte. Az 1980-as évek végén különleges egységeknél szolgált, és a Szovjetunió megszűnésekor magától értetődően orosz állampolgárként folytatta katonai karrierjét az orosz hadseregben, ahol az altábornagyi rangig jutott.
2016-tól kibertámadások megszervezésének gyanújával az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá. 2019-ben az EU is szankciós listára tette az angliai Salisburyben novicsok idegméreggel elkövetett akció miatt. Ezt a GRU egykori tisztje, a hazaárulásért 2006-ban elítélt, de egy egyezség keretében 2010-ben Nagy-Britanniába engedett Szergej Szkripal ellen hajtotta végre a hírszerzés két embere.
Szkripal és lánya túlélte az akciót, évek óta ismeretlen helyen tartózkodnak. A két elkövető személyazonossága azonban nyilvánosságra került, ami komoly fiaskó volt a GRU-nak. Az ügy miatt több tucat diplomatát utasítottak ki az EU-ból és az Egyesült Államokból is. 2018-ban, Donald Trump első elnöksége alatt az amerikai fél további szankciókat vezetett be Oroszország ellen a vegyi fegyverek használatát tiltó egyezmény megsértését jelentő novicsokos merénylet miatt.
Később a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ugyanezt az idegmérget vetette be az ellenzéki Alekszej Navalnij ellen, aki szerencsésen túlélte az akciót, majd németországi gyógykezelése után 2021 elején hazatért. Letartóztatták, három évvel később sarkkörön túli börtönében meghalt. Ehhez akár a rossz körülmények közepette sem biztosított orvosi ellátás révén, akár közvetlenebb módon közük lehet az állami szerveknek.
A Salisburyben végrehajtott sikertelen akció és a lebukás nem törte derékba Alekszejev karrierjét, 2017-ben Oroszország Hőse kitüntetéssel jutalmazta Vlagyimir Putyin, majd további állami elismerésekben részesült az orosz elnöktől.
A 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított invázióban is kiemelt feladata volt. Ő tárgyalt a megadásról a legvéresebb harcok helyszíneként szinte megsemmisített Mariupol utolsó ukrán védőivel, az Azovsztal gyárkomplexum területén hónapokig ellenálló katonákkal. Magától értetődően megígérte a hadifoglyok őrizetét szabályozó genfi konvenció betartását, a gyakorlatban azonban az ukrán hadifoglyok sokkal inkább kínzásokkal, mint jogszerű körülményekkel szembesültek. Nem is beszélve a civilek szenvedéseiről és a gyerekek elhurcolásáról.
A magánhadsereg kurátora
2023-ban a Wagner-magánhadsereget vezető Jevgenyij Prigozsin lázadásakor is exponálta magát: az elnök hátba döfésének nevezte az egykor Putyin séfjének nevezett, az ukrajnai frontra börtönökből is zsoldosokat toborzó hadúr akcióját, de óvatosan egyensúlyozott is. Általában véve elismeréssel beszélt a magánhadseregről, amely a 2010-es években Közép-Afrikában és Szíriában is aktív volt.
Alekszejev kiemelte, hogy közös akciói is voltak a GRU-nak a Kreml bizalmát élvező csoporttal, és még azt a lehetőséget sem zárta ki videoüzenetében, hogy Prigozsin jó szándékkal indított lázadást, de megtévedt.
„Kérem, most álljanak meg. Az önök egységei ellen semmilyen fegyveres akciót nem hajtott és nem is fog végrehajtani a hadsereg. Még csak az kéne, hogy igazi polgárháborút robbantsunk ki az ország határain belül! Gondolják csak el!” – üzente, a történtek ismeretében különösen engedékeny szóhasználattal. A tárgyalás nem sokat ért, Alekszejev aztán egyértelműen puccskísérletnek nevezte Prigozsin fellépését, amely végül Moszkva közelében ért véget.
Elgondolkodtató is lehet egyébként, hogy Alekszejev milyen közvetlenséggel beszélt: amikor Prigozsin az akkori védelmi miniszter felelősségre vonását követelte – a kormányból évtizedeken át kirobbanthatatlan Szergej Sojgu azóta egy korrupciós ügy nyomán felfelé bukott a nemzetbiztonsági tanács titkári posztjára –, Alekszejev csak annyit mondott: „Hát, csak vigyék”.
Tulajdonképpen furcsa volt az is, ahogyan győzködte Prigozsint, mintha csak az időzítéssel lenne baja. „Ez államcsíny! Kérem önt, hallgasson a józan eszére. Nincs erre most szükség, mert nagyobb csapást nem is lehetne most mérni Oroszország és a hadsereg megítélésére. Ilyen provokációra csak Oroszország ellenségei képesek. Most arra kérem önt, álljon meg!”
Ez végül megtörtént, és a konfliktus után a Wagner-zsoldoshadsereg orosz fegyveres erőkbe tagozását ellenző Prigozsin még élve távozhatott Oroszországból. A szövetséges Belaruszba ment több katonájával, úgy vélte, kiegyezett Putyinnal, így biztonságban van. Két hónappal később azonban orosz légtérben magángépe lezuhant.
Nem véletlen, hogy Prigozsin lázadásakor meg kellett szólalnia: Alekszejevet „a magánhadsereg keresztapjaként” is emlegették, amíg a szervezet vezetője váratlanul nem ment szembe Putyinnal, katonáit Rosztov-na-Donutól több száz kilométeren át Moszkva felé szinte akadálytalanul vezetve.
A lázadás tehát őt is közvetlenül érzékenyen érintette, a Kreml részéről akár az ő felelősségének kérdése is felmerülhetett, mondván, miért nem látta előre, mire készül Prigozsin.
Sok lett a merénylet Moszkvában
Alekszejev kiemelt szerepéből adódó védettsége ismeretében kérdés, hogyan férkőzhetett a közelébe a lakásánál a merénylő, aki a helyszínről is elmenekült.
Egyelőre nem tudni, mi áll a tábornok ellen elkövetett merénylet hátterében. Bár Ukrajna korábban több magas beosztású katonai tisztviselő ellen követett el merényletet Oroszország területén, a péntek reggeli támadást egyelőre nem kommentálta Kijev. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnát tette felelőssé a támadásért, azt állította, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök így szeretné eltéríteni a jó úton haladó abu-dzabi béketárgyalásokat.
Mindez ráadásul alig egy héttel azután történt, hogy egy 16 éves fiú leszúrta az orosz kommunikációs felügyeleti hatóság (Roszkomnadzor) internet korlátozásáért felelős vezetőjét. Alekszej Beljajevet a hatóság főépületének bejáratánál várta késsel a fiatal támadó, akit a merénylet után a helyszínen elfogtak.
Oroszország már régóta dolgozik azon, hogy a világhálóról leválasztható országos internetet hozzon létre, ez már az orosz–ukrán háború előtt megindult, hogy a maradék ellenzék hangja se legyen hallható. Újabb és újabb globális alkalmazásokat tesznek elérhetetlenné, és az állami kontroll növelése céljából újabb applikációk jelennek meg a telefonokon.
Az orosz katonai hírszerzés korábban azt állította, január végén meghiúsítottak egy katonai merényletet Szentpéterváron. Decemberben gyors egymásutánban két robbantásos merénylet is történt egymástól alig ötszáz méterre: az egyikben egy tábornok, a másikban a merénylővel együtt két közlekedési rendőr halt meg. Egy évvel korábban pedig egy közösségi rollerben elrejtett robbanószer végzett Igor Kirillovval. Az altábornagy a nukleáris, biológiai és vegyi védelmi erők vezetője volt, az akciót az orosz hadsereggel szemben négy éve védekező Ukrajna vállalta magára. Az ügyben végül idén januárban ítéltek börtönbüntetésre egy üzbég férfit.
2022 nyarán pedig a Kreml orosz nacionalista hódítását megfogalmazó ideológusának 29 éves, politikailag szintén aktív lánya halt meg egy autóba rejtett pokolgép miatt. A célpont vélhetően nem Darja Dugina, hanem az autót általában használó apja, Alekszandr Dugin lehetett. Ukrajna visszautasította, hogy köze lett volna az akkori merénylethez. „Mi így nem dolgozunk” – mondta Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács akkori vezetője. Azt például elismerte Ukrajna, hogy köze volt az orosz szárazföldről a Krímre vezető kercsi híd elleni 2022 októberében végrehajtott robbantásos merénylethez.
Annak megítélése, hogy ki állhat egy-egy merénylet mögött, egyáltalán nem könnyű, ugyanis a szálakat összekuszálhatják belső ellentétek is. 2023 áprilisában egy közismert háborúpárti bloggerrel végzett egy szoborba rejtett robbanószer. Makszim Fomin – bloggernevén Vladlen Tatarszkij, akinek választott, a Szovjetunióban bevett keresztneve Vlagymir Lenin nevének összevonásából származik – többször kritizálta a Kremlt, mert kevesellte az orosz katonai fellépést.
Felmerült, hogy halála nem az ukrán szolgálatokhoz kötődött, hanem belső leszámolás része volt: a Telegramon 560 000 követővel rendelkezett, komoly kapcsolatai voltak a Wagner-csoporttal, így lehetséges, hogy néhány hónappal a magánhadsereg lázadása előtt a gyilkosság Prigozsinnak szóló figyelmeztetés volt.
