Az orosz internet megregulázása Navalnij ellen is szól

Miközben Oroszországban rekordszámú tüntetőt vettek őrizetbe sorozatban a második hétvégén is az ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij melletti tiltakozásokon, Dmitrij Medvegyev hétfőn arról beszélt, hogy el tud képzelni olyan helyzetet, hogy Oroszországot lekapcsolják a globális internetről. A két putyini elnöki ciklus között, 2008-tól 2012-ig az államfői posztot betöltő politikus, tavalyig kormányfő, jelenleg pedig a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetőjének nyilatkozata akkor is beszédes a Kreml-ellenes tüntetések fényében, ha nem arról szólt, hogy ezt az orosz vezetés tervezi, hanem, arról, hogy a vezetésnek van terve arra az esetre, ha külföldi – amerikai – kezdeményezésre szigetelnék el Oroszországot az internettől.

„Az internet, mint az köztudott, egy bizonyos időben jelent meg, és kétségtelen, az irányítás kulcsa az Egyesült Államokban van. Úgyhogy potenciálisan, ha valami rendkívüli történik, valaki a fejét veszti, ez (a lekapcsolás) megtörténhet. Épp azért, mert a kulcs a tengerentúlon van…Tervünk természetesen van arra, mit kell tennünk ilyen esetben” – idézte a Ria Novosztyi Medvegyevet.

A nyilatkozata ahhoz kapcsolódott, hogy hétfőn életbe lépett az a törvény, amely a közösségi média működtetőit arra kötelezi, hogy tiltsanak le bizonyos tartalmakat, valamint hogy ne tegyék lehetővé résztvevők toborzását nem engedélyezett tüntetésekre. A Navalnij-jelenségről és a tüntetésekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Oroszországnak orosz netet

A lekapcsolás Medvegyev általi megemlítése és a törvény életbe léptetése sokatmondó, elvégre az bizonyos, hogy az elmúlt hét tüntetésein nem jelent volna meg annyi ember, ha a novicsokos mérgezéséből Németországban felépült Navalnij – akit hazaérkezésekor 30 napra őrizetbe vettek Moszkvában – nem tudta volna az interneten széles körben ismertetni az elmúlt években az általa vezetett Korrupcióellenes Alap (FBK) munkáit. A legutóbbi videóban azt állították, hogy Vlagyimir Putyin elnök 400 milliárd forintnyi összegből építtetett magának palotát.

Eközben a hatóságok folyamatosan vegzálták az FBK-t, több munkatársát rendszeresen előállították, és az magától értetődő, hogy az állami tévében vagy a közvetve kontrollált médiumokban nem jelenhettek meg anyagaik.

Oroszország technikailag már régóta készül arra, hogy szükség esetén korlátozza az internetelérést. Már 2014-ben elindult a saját DNS-rendszerük tesztelése, hogy technikailag lehetséges legyen a szerverek és felhasználók címkiosztása belföldön. Bevallott cél volt, hogy az internetes forgalom 95 százalékát országon belül tarthassák. A 2019-ben elfogadott törvény szerint a szolgáltatóknak a hálózataikra az orosz távközlési hatóság (Roszkomnadzor) eszközét kellett telepíteniük, amelyen keresztül átirányíthatóvá válik az adatforgalom, ha a hatóság indokoltnak látja – emlékeztetett az Rbc.ru.

A külföldi fenyegetettségre hivatkozással legitimálnák a szándékot, amely azonban azt is jelenti, hogy az orosz állam példátlanul szoros technikai kontrollt gyakorolhat az internet felett. A kiberbiztonság elérésének mellékterméke lehet az egyéb irányú tartalom hatékony szűrése is – ami a Navalnijt támogató tüntetések fényében kiemelten aktuálissá válhatott.

Eltúlozni ugyan nem szabad a tüntetések jelentőségét, de alábecsülni sem: nem is annyira az utcára vonuló tömeg ténye sokatmondó – hiszen voltak komoly tüntetések 2010-11-ben, 2017-ben és 2019-ben is –, sokkal inkább az, hogy a hatóságok ezúttal milyen gyorsan és keményen csaptak le a tiltakozásokra. Vasárnap országszerte csaknem ötezer embert állítottak elő a nyolc nappal korábbi 3500 után.

Neve nincs, de létezik

A Kreml láthatóan komoly fenyegetésként tekint Navalnijra – akinek a nevét az orosz vezetés nem mondja ki, eddig leginkább „berlini páciensként” hivatkozott rá Putyin. Annál nagyobb fegyvertény Navalnijnak, hogy ennek ellenére az elnök úgy döntött, reagál a Fekete-tenger partján lévő kastélyról szóló videóra. „Semmi, amit ott az én tulajdonomként mutatnak be, nem az enyém, nem is közeli rokonaimé, és soha nem volt. Soha” – mondta egy egyetemistákkal tartott online beszélgetésen, ahol a diák kérdésében sem hangzott el Navalnij neve.

Ezután kissé terjengős, hatperces válaszát Putyin azzal folytatta, hogy a házasságokban is egyre gyakoribb szokás szerződést kötni az esetleges vagyonmegosztásról, már csak ennek a nyugatról terjedő szokásnak az alapján is nyilvánvaló, hogy kellett volna valamilyen hivatalos nyomnak maradnia jegyzőnél, földhivatalnál arról, hogy ez a hatalmas ingatlan az övé lenne. Ez egy „összeollózott anyag”, hogy „ezzel mossák át polgáraink agyát” – mondta Putyin.

Sokatmondó ilyen hosszú választ szentelni egy olyan valaki felvetésére, aki nem tényező, mint a Kreml szerint Navalnij – akit Putyin szerint megmérgezni sem érdemes, mert hát „kinek kell ő”. Ráadásul néhány nappal később Arkagyij Rotenberg, az elnök milliárdossá lett egykori dzsúdóedzője közölte, hogy az ingatlan az övé.

A százmilliót elérő megtekintés Navalnij Youtube-csatornáján indokolhatja, hogy Putyin kénytelen volt reagálni és egy oligarchát név szerint is előhúzni, és innen eljutunk Medvegyev nyilatkozatához Oroszország internetes elszigeteléséről.

Ennyien nem nézik meg ok nélkül

Nyilván nem önmagában a százmilliós megtekintéstől ijedt meg a Kreml, ahogyan önmagában nem egy néhány tízezer embert megmozgató, akár az ország 75 városában tartott tüntetéstől tart az orosz vezetés.

Attól azonban igen, hogy a problémák egymásra rakódnak,

miközben a 21 – a Borisz Jelcin alatti kormányfői megbízatását is beleszámolva 22 – éve hatalmon lévő, 68 éves Putyin sem lesz fiatalabb. 2024-ben elnökválasztás lesz, egy alkotmánymódosítás révén Putyin még kétszer megpályázhatja a hatéves elnöki ciklust, de a Kremlben egyre égetőbb kérdés a hatalom rendezett átadásának kidolgozása.

Utódjelölt nincs – az elnök nem engedheti meg, hogy ezzel szűkítse le saját mozgásterét –, ugyanakkor a rendszer fenntartásához – és az ahhoz kötődők hosszabb távú vagyoni érdekéhez – szükség volna rá. De még nagyobb és bizonyosan megoldhatatlan probléma, hogy nincsenek olyan, „rendszeren belüli”, váltógazdaságot biztosító szereplők, akik garantálhatnák, hogy hatalomra jutásuk nem az elődök teljes megtagadását jelentené. (Ahogyan valójában még a Szovjetunión belül is történt, ha – a sort kissé lerövidítve – végiggondoljuk a Lenin-Sztálin-Hruscsov-Brezsnyev-Gorbacsov-vonalat.)

A rendszeren kívülről érkező Navalnij az ellenzék első számú vezetője, és januári őrizetbe vétele után mártírja lett, akivel a Kremlnek már külpolitikai tényezőként is számolnia kell, miközben a koronavírus gazdasági következményeivel és a még mindig főként az energiahordozók exportján alapuló sérülékeny gazdaság más kihívásaival is meg kell küzdeni.

Ezért kellett Putyinnak személyesen is reagálnia Navalnijra. A rendszer ugyanis akármennyire is kézi vezérlésű „szuverén demokrácia”, megköveteli, hogy a vezetés választásokon legitimálja hatalmát. A választást meg kell nyerni, amit lehet ugyan manipulálni, de ahhoz elég erősnek kell lennie a hatalomnak, hogy ezt képes legyen megtenni – amit teljességgel a társadalom ellenében nem lehet véghezvinni.