Trump közeli békemegállapodásról beszélt, Zelenszkijnek az is eredmény, hogy nyilvános keménykedés nélkül lement a találkozó
„Addig nincs semmije, amíg én jóvá nem hagyom” – az Egyesült Államok elnöke egy pár nappal korábbi nyilatkozattal gondoskodott arról, hogy trumposan induljon a vasárnapi megbeszélése Volodimir Zelenszkijjel. Donald Trump Mar-a-Lagóban fogadta Ukrajna elnökét, hogy a Zelenszkij béketervében foglaltak mentén beszéljék meg az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeit, miután delegációik több körben is tárgyaltak az elmúlt hetekben, az ukránok pedig európai szövetségeseikkel is egyeztettek. A floridai találkozóról itt olvashatja éjszakai összefoglalónkat.
Az amerikai elnök előzetes nyilatkozatai ellenére a két és fél órán át tartó találkozó utáni sajtótájékoztatón jó hangulatban nyilatkozott Trump és Zelenszkij is arról, hogy sokat haladtak előre. „Tényleg azt gondolom, hogy mindkét oldallal közelebb járunk hozzá, mint valaha” – mondta a formálódó békemegállapodásról Trump.
Konkrétumok azonban továbbra sem hangzottak el a két lényegi kérdésről, amik az előzetesen 90 százalékban késznek nevezett béketerv megmaradt vitás pontjai voltak. Trump is kijelentette, hogy maradt néhány nagyon nehéz kérdés, és külön kiemelte a Donbász sorsát. Az első a területi kérdés, azaz hogy a majdani békekötéssel hol húzódjanak a vonalak az orosz és az ukrán fél között, illetve hogy mi legyen a sorsa Donyeck megye oroszok által követelt, de el nem foglalt részének. A másik arról szól, hogy milyen biztonsági garanciát kaphat Ukrajna egy békekötés esetén.
Zelenszkij ugyan többet várhatott a találkozótól, de azzal elégedett lehet, hogy a tárgyaláson megállapodtak, hogy januárban az Ukrajnát támogató és a biztonsági garanciák szavatolásában is várhatóan kulcsfontosságú szerepet játszó európai országok vezetőivel közös megbeszélést tartanak az Egyesült Államokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Trumppal folytatott telefonbeszélgetéssel előzte be Zelenszkij találkozóját, miközben az oroszok az elmúlt napokban is heves támadásokat intéztek Ukrajna ellen. Kijev az idei év leghosszabb, tíz órán át tartó orosz drón- és rakétatámadását vészelte át szombaton. Trump szerint ennek ellenére az orosz elnök is békét akar, és nem hangzott el semmi olyan a sajtótájékoztatón, amely alapján Oroszország ne folytathatná a harcokat a jelenlegi ütemben Ukrajna ellen, apránként újabb területeket szerezve a Donbászban.
Trump békét akar, ahogy eddig, Putyin megnyugodhat
„Lezártam hét háborút, és ez a legbonyolultabb” – mondta a megbeszélés előtt Zelenszkijt fogadva Trump. Kijelentette, hogy szerinte „mindkét elnök [Putyin és Zelenszkij] is megállapodást akar kötni. Őszintén hiszem, hogy van esély olyan egyezségre, amely jó lesz Ukrajnának és mindenki másnak. Nincsen ennél fontosabb”.
Ez a nyilatkozat azonban önmagában még nem jelent sokat, elvégre előtte Trump nemcsak a Zelenszkij által szerdán ismertetett, az amerikaiakkal folytatott korábbi tárgyalásokon alakuló 20 pontos béketervre adott előzetes reakciójával hűtötte le Kijev várakozásait, de azzal is, hogy közvetlenül a találkozó előtt még több mint egy órát beszélt telefonon Putyinnal. Eddig ugyanis az oroszokkal folytatott amerikai megbeszélések, legyen szó az elnöki szinten lezajlott alaszkai találkozóról vagy Trump megbízottja, Steve Witkoff és az orosz delegáció tárgyalásairól, rendre azzal végződtek a nyilatkozatok alapján, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában totális inváziót indító orosz fél sikeresen lobbizott saját érdekeiért a Fehér Házban.
Kijevnek így nem volt jó jel Trump telefonbeszélgetése Putyinnal, legalábbis annak alapján, ahogyan az orosz elnök tanácsadója nyilatkozott róla. Jurij Usakov szerint „Trump meggyőződhetett arról, hogy az orosz fél a diplomácián alapuló politikai rendezésben érdekelt”. Mindez úgy hangozhatott el, hogy az orosz erők fokozottan támadták a napokban Ukrajna áramhálózatát, a Kreml pedig a hétvégén épp egy 46 ezres ukrán város elfoglalását jelentette be, igaz, az ukrán vezetés szerint még korántsem szerezték meg teljesen a donyecki Mirnohradot. Putyin szombaton arról beszélt, hogy ha az ukránok nem akarnak békét, vagyis nem adnak át az oroszoknak olyan területeket a Donbászban, amelyeket Oroszország nem tudott elfoglalni az általa indított háború csaknem négy éve alatt, akkor ezeket erővel veszik majd el.
Az orosz erők fölényben vannak ugyan Kelet-Ukrajnában, de az ukrán védvonalak összeomlásáról nincsen szó, bár az érezhető veszteségek idővel valóban összeadódhatnak súlyos stratégiai hátránnyá. Azonban Putyin magabiztos nyilatkozatai a blöfföt sem nélkülöző diplomáciai hadviselés részének is tekinthetők, elvégre az orosz gazdaság sem bírja a végtelenségig húzni a kezdetekkor pár hetesre tervezett háborút, amelynek eredeti céljait a súlyos orosz veszteségek ellenére messze nem érték el.
Putyin viszont Trump januári hivatalba lépése óta úgy tehette ezeket a nyilatkozatokat és söpörhette félre az amerikai elnök korábbi javaslatait az azonnali tűzszünetről, hogy eközben nem vesztette el a Fehér Ház jóindulatát. Életbe léptek ugyan új amerikai szankciók – a Rosznyefty és a Lukoil orosz vállalatokat sújtó intézkedés révén a Mol is szerezhet orosz érdekeltséget a Balkánon Putyinnal egyeztetve –, de ezzel együtt Trump szerint az oroszok valójában le akarják zárni a háborút. Az amerikai kormány nemrég kiadott új nemzetbiztonsági stratégiája is inkább azt mutatja, hogy Trump inkább az EU-val és Ukrajnával szemben bizalmatlan, semmint a Kremllel – az oroszok elégedetten nyugtázták is a dokumentumot.
Zelenszkij már azzal is jól jár, hogy nincs balhé
Mindezek miatt nehéz feladat előtt állt Zelenszkij a tárgyalásokon. A CNN-nek nyilatkozva Cedric Leighton, az amerikai légierő nyugalmazott ezredese előzetesen úgy vélte, hogy az ukrán elnök legfőbb célja vélhetően az, hogy az európai támogatókon túl felmutathassa maga mögött az Egyesült Államok támogatását is, és elérje, hogy Washington komolyabb nyomás alá helyezze Oroszországot.
Mivel Moszkva azt hangoztatja, hogy ha kell, katonai eszközökkel is kikényszeríti a neki kedvező békét, Zelenszkijnek fontos lenne, hogy Washington kijelentse, hogy biztosítja az ukrán erőknek létfontosságú légvédelmi eszközöket és az orosz hátországot elérő rakétákat – mondta a katonai elemző. Ilyen nyilatkozat nem hangzott el amerikai részről, de emlékezve Zelenszkij első, februári washingtoni útjára, ahol Trump és alelnöke kamerák előtt torkollta le őt, és tessékelte ki a Fehér Házból, valójában az is eredmény, hogy a béketerv feltehetően továbbra is vitás pontjai ellenére Trump nem beszél elutasítóan róla és Ukrajnáról, valamint hogy nincs kifogása az ellen, hogy Ukrajna védelmét sok európai ország fontosnak tartja.
A találkozó után ezzel összhangban az Európai Bizottság elnöke is közölte, hogy jól haladtak a tárgyalások, amit az Európai Unió üdvözöl. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy Európa számos országa továbbra is kész együttműködni Ukrajnával és amerikai partnereikkel, hogy ezt a haladást megerősítsék, és jelezte, Kijevnek erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége.
„Ezek a vezetők nagyszerű emberek, segítik Ukrajnát, saját országukért is teszik, Ukrajna fontos ország nekik” – mondta Trump az európai vezetőkről. Megjegyezte, hogy érthető a különbség, mert az ő országát védi az Atlanti-óceán és sok egyéb eszközzel is képesek az Egyesült Államok megvédésére. Személy szerint neki az emberéletek megmentése az elsődleges az orosz–ukrán háborúban.
Nem ígért fegyverszállítmányt Trump
Ezek az egyéb eszközök jönnének jól Ukrajnának is, de ezekről Trump most nem beszélt egyértelműen. Tett ugyan korábban több diplomáciai kanyar után arra utaló nyilatkozatot, hogy Ukrajna kaphat akár Tomahawkokat is, de aztán későbbi nyilatkozatai alapján ennek már kicsi volt a valószínűsége. Másrészt ezt biztosan nem vissza nem térítendő támogatás formájában adná, hanem legfeljebb piaci alapon, amihez a pénzügyi támogatást az EU és a NATO meghatározó európai tagjai adnák, ahogyan arra korábban is volt már példa. 2026-27-re az EU biztosít egy 90 milliárdos hitelt, amelynek pénzügyi terhei alól mentesül az Ukrajna támogatását vehemensen ellenző Magyarország, valamint Szlovákia és Csehország is.
Trump a floridai sajtótájékoztatón megismételte azt az egyébként túlzó adatot, amely szerint az Egyesült Államok 350 milliárd dollárral segítette már Ukrajnát, ezért nem is hajlandó így többet költeni. Megemlítette, hogy ellentételezésként van már szerződése a két országnak az amerikai hozzáférésről az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséhez, amiről „majd meglátjuk, hogyan működik.”
95 százalékon állnak, bármit is jelentsen ez
Zelenszkij megköszönte a mélyreható tárgyalást, és kijelentette, hogy „Ukrajna kész a békére”, de ő sem tudott konkrétumokat mondani a biztonsági garanciáról és a területi kérdésről. Trump után megismételte, hogy az elmúlt hónapban, a genfi, a miami és a berlini találkozó óta és a mostani tárgyaláson is sokat haladtak előre.
Az ukrán elnök a Donbásszal kapcsolatban közölte, hogy más az álláspontjuk, mint Oroszországnak. Zelenszkij jelezte, hogy a kérdésben népszavazást tarthatnak, mert az ukrán társadalomnak kell dönteni, „ez az ő földjük, nem egy emberé, a nemzetünké sok generáció óta”.
A konkrétumot váróknak be kellett érniük Trumptól is annyival, hogy a biztonsági garanciák esetében
„95 százalékon állunk, de nem akarok százalékos arányokat mondani, jól haladunk”, valamint hogy a területi kérdést illetően „közeledünk a megállapodáshoz, de ez nagy kérdéskör, nincsen megoldva, ám haladunk.”
Arról sem akart beszélni, hogy milyen lépést tervez az Egyesült Államok, ha nincs érdemi előrelépés, ráadásul már határidőket sem szab meg, tanulva abból, hogy eddig is hiába tette. Ez azonban a Kremlnek kedvező, mert egyelőre nyilatkozatok szintjén sem kell számolnia újabb szankciókkal a háború borítékolható folytatódása esetén sem.
Az oroszok által a háború első napjaiban elfoglalt, a béketerv szintén megoldandó pontjai közé tartozó zaporizzsjai atomerőműről is csak konkrétumok nélküli optimista nyilatkozat hangzott el Trump részéről. Szerinte „Putyin is szeretné mielőbb újraindítani”, de nem beszélt arról, hogy annak termelési kapacitását és az irányítást hogyan osztanák meg Ukrajna és Oroszország között, amerikai részvétel mellett.
Ha konkrétumoktól nem is volt hangos a találkozó, azt azért sikernek könyvelheti el Zelenszkij, hogy továbbra is folyamatos kapcsolatban maradhat Washingtonnal, a következő időszakban is munkacsoport tárgyal tovább a béke részleteiről. Amerikai részéről név szerint Jared Kushnert, Trump vejét említette meg, Steve Witkoffot nem, de csatlakozna hozzájuk a NATO főtitkára, Mark Rutte, ukrán részről pedig az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetője, Rusztem Umerov, továbbá a külügyminiszter-helyettes Szerhij Kiszlica is. Trump gyorsan hozzátette, hogy lesz munkacsoport, amely Oroszországgal tárgyal majd folyamatosan.
„Persze, merülhetnek fel akadályok” – jegyezte meg az amerikai elnök, hozzátéve, hogy „akkor további emberek halnak meg”. Nem említette meg, hogy ez az akadály épp Oroszország lehetne, amely a napokban is súlyos rakéta- és dróntámadást hajtott végre Ukrajna-szerte, többek között Kijevben, ahol legkevesebb két ember meghalt, a város lakóépületeinek 40 százaléka pedig egy időre fűtés nélkül maradt.
