Kollektív nemzetközi védelem és EU-tagság: Ukrajna is előállt az amerikaiakkal egyeztetett béketervvel, amelyre várja Moszkva válaszát

Bemutatta az ukrán elnök azt a béketervet, amely az amerikaiakkal folytatott egyeztetések nyomán alakult 20 pontossá, abból a 28-ból, amely novemberi kiszivárgásakor még lényegében csak orosz szempontokat tükrözött – írta az Unian.

Volodimir Zelenszkij december 24-én várja Moszkva válaszát a javaslatcsomagra, a kedden esedékes amerikai-orosz találkozón. Igaz, ez továbbra sem jelent konkrét részleteket a tartós béke fenntartásának gyakorlati megvalósítására, de rögzíti az alapelveket. A béketerv legfőbb pontjai szerint

• Ukrajna szuverén állam – ez a triviálisnak tűnő mondat kulcsfontosságú, mivel az orosz elnök az ukrán állam létjogosultságát is vitatja, nem csak konkrét határait.
• A megállapodás egyértelmű megnemtámadási szerződés kell, hogy legyen a két ország között.
• A frontvonalon a fegyvernyugvást műholdas rendszer ellenőrzi, értesítve az érintetteket a béke megsértésére utaló jelekről – igaz, további tárgyalásokra tartozik, hogy ezek elhárítása milyen mechanizmuson keresztül történne.
• A jelenlegi frontvonal lenne a de facto határ a felek között – Ukrajna ennek alapján tehát jogilag nem ismerné el, de tudomásul venné a keleti területek elvesztését és a Krímét is. Oroszország azonban egyelőre ezt kevesli, jogi elismerést és Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt lévő részét követeli, ahol egyébként most érezhető katonai fölényben is van.
• Ukrajna hadereje békeidőben 800 ezer fős lesz – ez lényegében a jelenlegi mérettel azonos, nem lesz tehát kisebb, ahogyan azt az orosz fél írta volna elő. 2022 előtt az ukrán haderő 250 ezer alatt volt, ezt az orosz támadás pumpálta fel.
• Ukrajna tartós biztonsági garanicákat kap – ez a legkevésbé körülírt pont, pedig kulcsfontosságú, hogy milyen eszköz tartaná vissza Oroszországot a további agressziótól. Ennek a garanciának a hiánya az akadálya annak is, hogy érdemben lehessen beszélni a területi kérdésekről, akár az orosz annexió ukrajnai tudomásul vételéről.
• Pontosan nem körülírva, de a tervezet szerint Ukrajna a NATO kollektív védelmet biztosító 5-ös cikkelyének megfelelő védelmet kapna az Egyesült Államoktól és a megállapodást aláíró európai országoktól. Ez Ukrajna számára jól hangzik, amennyiben kormányváltásoktól független kiállást jelent az aláírók részéről, ám kérdés, hogy az ezt kategorikusan ellenző Kreml milyen kompormisszumra hajlandó ebben a kérdésben.
• A fentiben vannak bizonytalanságra lehetőséget adó részletek: ha Ukrajna provokáció nélkül támadna Oroszországra, elveszítené a támogatást – kérdés, egy ilyen esetben lenne-e egyetértés abban, hogy volt-e provokáció vagy sem. Ha Oroszország támad, úgy ismét szankciókkal kellene szembenéznie és életbe lép az a bizonyos, Ukrajnát segítő nemzetközi védelem, amelynek tartalma nincs kidolgozva.
• Létrejönne egy úgynevezett béketanács, amelyben a NATO, az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna, valamint közelebbről meg nem határozva „Európa” is részt vesz.
• Oroszország törvényileg is biztosítja, hogy agressziótól mentes politikát visz a jövőben Ukrajnát és Európát illetően is.
• Ukrajna az EU tagja lesz – ehhez időpont nincsen meghatározva és nem mellesleg nincsen egyeztetve az EU-val, erről ez a béketerv csak az amerikai-ukrán megbeszélés nyomán tesz említést. Igaz, az EU többség nem utasítja el a tagságot, amelynek leghangosabb ellenzője a magyar kormány.
• Ukrajna nem fejleszt ki nukleáris fegyvert – az ország területén a Szovjetunió felbomlása után jelentős arzenál volt, amelyet átadott Oroszországnak harminc éve, ennek nyomán született meg az Oroszország által is aláírt, Ukrajna területi épségét és szuverenitását elismerő Budapesti Memorandum, amelyet az orosz fél megsértett a 2014-es és a 2022-es támadásokkal. Ukrajnában voltak olyan hangok, hogy érdemi nemzetközi garancia híján fel kellene támasztani az atomfegyver megteremtésére képes hadiipari potenciált.
• A Zaporizzsjai Atomerőművet amerikai-orosz-ukrán testület felügyelné – ez orosz megszállás alatt van jelenleg, kérdés, kész-e erről akár csak részlegesen lemondani Oroszország. Erre azonban lehet van esély, elvégre Putyin az indiai sajtónak adott interjújában a csak Donbasz – azaz Luhanszk és Donyeck megyék – egészére tett területi igényéről beszélt konkrétan.
• Oroszország nem akadályozza a részben frontvonalon lévő Dnyeper és a részlegesen szintén hadszíntér Fekete-tengeren az ukrajnai kereskedelmi forgalmat.
• Minden hadifogoly és az elfoglalt terüeltekről elhurcolt, majd Oroszországban elítélt ukrán civil hazatérhet, és Ukrajna is átad minden orosz foglyot.
• Az aláírás után Ukrajna elnökválasztást tart.
• Ezzel azonnal fegyvernyugvás lép életbe, az aláírást ratifikálják a parlamentek, az ukrán elnök szerint ezt egy népszavazás erősíthetné meg Ukrajnában.