Donyeck megye utolsó ukrán erődítéséhez közelítenek az orosz megszállók
Az ukrán vezérkari főnökség is elismerte, kivonulnak az ukrán erők a Donyeck megyei Sziverszk településről, amelyet keddre bizonyosan elfoglaltak az orosz erők. Az ukrán jelentések is az oroszok erőteljes haditechnikai és létszámbeli fölényéről szólnak a térségben – írta az Unian.
Sziverszk orosz bevétele azt jelenti, hogy a megszálló erők még egy településsel nyugatabbra jutottak Donyeck megye északnyugati részének utolsó nagy ukrán erődítése, Kramatorszk és Szlovjanszk felé, amelytől nagyjából 20 kilométerre vannak. A két, szinte összenőtt, összesen 130 ezer lakosú település és a körülötte lévő mintegy ötezer négyzetkilométer maradt Donyeck megyéből ukrán kézen. Ez az a terület, amelyet az orosz szempontokat tükröző amerikai béketerv lényegében orosz fennhatóság alá helyezne, azzal a feltétellel, hoyg a terület demilitarizált zóna marad, szabad gazdasági státusszal.
Hogy a kettő együtt mit jelent, az kérdés, hiszen az adókedvezményekkel bevonzani remélt befektetők a háborús szürke zónában, nem egészen világos hovatartozású területen kevés eséllyel jelennének meg. Trump a novemberi kiszivárgásakor 28 pontos, jelenleg több amerikai-ukrán, amerikai-orosz, megbeszélés után 20 pontosra szűkített tervet egy ingatlanügylethez hasonlította, azzal, hogy ez annál ezerszer bonyolultabb.
Bár az ukrán híradások arról szólnak, hogy a Sziverszkért folytatott harcban az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek és az ukrán visszavonulással a védők megőrzik harcképességüket, a kincstári optimizmus mögött egyértelmű, hogy az ukrán erők érzékeny területen vannak hosszú ideje defenzívában, még ha a védelmi vonalak összeomlásáról jelenleg nincs is szó.
A rendezett visszavonulást azonban igazolja az a tény, hogy az ukrán erők tűz alatt tartják az oroszok által bevett várost – azaz azt, ami a régóta itt húzódó frontvonalon maradt belőle –, így az orosz utánpótlás sem zavartalan, ezért a település továbbra is köt le orosz erőket.
Ukrajna a területek feltétel nélküli átadását elutasítja, de az ukrán vezetés már jelezte, hogy érdemi nemzetközi biztonsági garanciákat kapva Oroszországgal szemben kész lenne a területi kérdést is tárgyalási alapnak tekinteni. Sem az amerikai béketerv, sem a helyette Ukrajna- és Európa – geopolitikai érdekeit jobban szem előtt tartó európai javaslatok nem tartalmaznak konkrét biztonsági garanciákat, amelyek biztosítanák, hogy Oroszország egy esetleges békemegállapodás után idővel ne folytatná invázióját Ukrajna többi része ellen. Ukrajna biztonsági garanciának a NATO-tagságot tekintené, ezt azonban Donald Trump kifejezetten ellenzi márpedig az Egyesült Államok döntése a meghatározó. Magyarország is elutasítja Ukrajna NATO-tagságát és azt ez európai tagok elismerik, hogy konszenzus híján nem lehetséges a bővítés.
Ukrajnának így alternatív biztonsági garanciákra lenne szüksége, ezt egyre inkább egy stabil finanszírozású – európai forrásokból biztosított –, megerősített hadseregben látják, amely önerőből lenne képes feltartóztatni a hagyományos fegyverekkel támadó orosz erőket.
Az EU és a NATO meghatározó európai tagjai elszántak Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartásában és védelmi erejének megőrzésében, ezt egyelőre az EU 2026-27-re a felvett 90 milliárd eurós hitellel biztosítja – ezekből a pénzügyi terhet Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak sem kellett vállalnia.
Ez azonban önmagában az elhúzódó háborúban a védekezés fenntartására és a hadsereg megerősítéséhez szükséges ukrajnai hadiipar felfejlesztésére nem elegendő. A háború jelenlegi helyzetéről, a rendezés esélyeiról Sz. Bíró Zoltán beszélt hétfőn a Téma évadzáró adásában, erről itt olvashat bővebben.
