Rég említett annyit miniállamot Orbán Viktor kormányfő, mint az utóbbi napokban. Kivételesen nem a Vatikánra gondolunk, meg a békepárti Szentszékre, hanem a kis szigetország Máltára, az Európai Unió legkisebb tagjára, ahol szintén megtartották a maguk EP-választását vasárnap.
Az EU harmadik legmagasabb részvételi arányával (73 százalék) a Munkáspárt (Partit Laburista) nyerte a választásokat, 45,26 százalékot kapva, míg az ősi ellenfele, a Nacionalista Párt (Partit Nazzjonalista) alig elmaradva 42,02 százalékot szerzett. Más pártok is szereztek összesen 12,72 százalékot, de a Máltának járó 6 mandátumot a két nagy párt kapta, három-három felosztásban. No, ezt nevezte a magyar kormányfő jó eredménynek.
Fideszes politikusok részben azzal szokták a választási győzelem nagyságát szemléltetni, hogy még mindig a legnagyobb arányban rájuk szavaztak bármelyik tagállamban, ha nem számítjuk Máltát. Orbán a választásokat értékelős közmédiás interjúban azt mondta, a Fidesz által az EP-választáson most elért 44,8 százalék is Európa-rekord, majd kijavította magát, mondván a Máltai Munkáspárton kívül senki nem tudott olyan magas támogatottságot felmutatni Európában, mint a Fidesz-KDNP (ami százalékosan a legrosszabb eredményük az eddigi EP-választásokon). Az Indexnek adott, kedden megjelent interjúban is Európa-rekordról beszélt:
„Ezen a versenyen mi azt állítottunk fel, mert Európában senki – leszámítva persze a szokásos máltai munkáspárti kiemelkedő eredményt – nem kapott megközelítőleg sem olyan támogatást, mint mi.”
Arról már írtunk, hogy az Európai Parlament adatai között valójában csak a harmadik helyen áll a Fidesz-KDNP, ha a nemzeti győztesekre szűrünk a százalékos eredmények sorrendjében. Az első nem is a 45,26 százalékos máltai, hanem a 48,6 százalékos romániai győztes. Ott nem egy párt, hanem kettő, a szocialista PSD és a jobbközép néppárti PNL indult közös listán, így a képviselőik sem ugyanabban a frakcióban kötnek ki – ugyanez viszont elmondható a Fidesz-KDNP listájáról is.
De mit kell tudni a Máltai Munkáspártról, amelyik nemcsak a mostani, hanem a legutóbbi, 2019-es EP-választáson is a Fidesz-KDNP előtt végzett?
Már eleve szokatlan, hogy Orbán egy baloldali párttal állítja párhuzamba a Fidesz teljesítményét, de még jobban árnyalja a képet, ha tudjuk, a Máltai Munkáspártnak alapvetően bukta volt az EP-választás. Az Euractiv cikke szerint a kormányon lévő Munkáspárt lejtmenetben van, mivel öt éve még 54,29 százalékot szerzett 4 mandátummal. A konzervatívok ezzel szemben 37,9 százalékról javítottak, a két párt közötti különbség pedig 42 ezerről 8454-re olvadt (a részletes eredményeket a Times of Malta közölte). A nacionalisták listáján az Európai Parlament eddigi elnöke, Roberta Metsola is mandátumot szerzett a magyarországihoz hasonlóan helyhatósági választásokkal is egybekötött voksoláson.
Ennek megfelelőek voltak a pártvezetői értékelések. A balos miniszterelnök és pártvezető Robert Abela ugyan győzelemről beszélt, de szerinte a választók „fontos üzenetet” közvetítettek feléjük. Az ellenzéki Nacionalista Párt vezetője, Bernard Grech pedig a pártja valaha volt legjobb EP-eredményét emlegette.
A munkáspárti hívek is elégedettek voltak egyébként a szűk győzelemmel, egyikük azt mondta a Times of Maltának, ez most jó lecke volt a kormánynak. Egy másik szavazó szerint remélhetőleg azért fog mostantól dolgozni a párt, hogy közelebb kerüljön az emberekhez, és a környezetvédelem terén is többet kell dolgoznia. „Bármi legyen is a különbség, lehet 100 szavazat, mi még mindig boldogok vagyunk” – mondta egy lelkesebb baloldali szavazó. A legerősebbet egy nyugdíjas nő mondta a Timesnak, ő a Munkáspárt miatt tudja megengedni magának, hogy heti háromszor is elmenjen kávézni otthonról.
Bernard Grech is elégedett volt az eredményekkel, négy évvel ezelőtti pártelnöki kinevezése óta ezzel már több célját is teljesítette. Szerinte az EP-képviselőkről döntő szavazáson is túlteljesítették a kitűzött célokat, és most már kormányzati alternatívaként tudnak fellépni, mivel az emberek belefáradtak a megosztó politikába.
A baloldal pont egy olyan botrányból próbál kikecmeregni, amit az előző kormányfő, Joseph Muscat indított útjára. Ennek középpontjában egy korrupcióval átszőtt kórház-privatizáció áll, ami miatt május elején vádat emeltek Muscat és két korábbi tisztviselő ellen. Pont ebben az ügyben oknyomozott Daphne Caruana Galizia, az újságírónő, akit 2017-ben meggyilkoltak.
Egy másik, Muscat idejéből való pénzmosásos ügyben június elején emeltek vádat, itt az a Yorgen Fenech is vádlott, aki megrendelhette Galizia megölését (az elkövetőket még 2022-ben elítélték). Muscat a napokban is előkerült, a sznob szardíniai üdülőhelyen, Porto Cervóban partizott egy pénzmosás miatt elítélt amerikai ékszerész, Jacob Arabo buliján.
Az Európai Parlament a máltai újságíróról elnevezett újságírói díjat hozott létre 2019-ben. A díj az Európai Unió egésze, illetve tagállamai szempontjából releváns témákban kiemelkedőt alkotó oknyomozó újságírást akarja elismerni.
A Times of Maltában a Nacionalista Párt szóvivője, Mario de Marco arról írt, Muscat árnyéka már ráégett a pártra, politikailag halottnak számít. Márpedig Muscat pont egy jó választási szerepléstől remélte, hogy erőt tud vele mutatni a bírósági eljárások közepette. A véleménycikk szerint a baloldal elvesztette a legyőzhetetlenségről alkotott aurát, és persze a nacionalistáknak kell felkészülni a kormányzásra.
Tehát az Orbán által túlszárnyalandónak tartott Máltai Munkáspárt súlyos válsággal küzd, még a bizalmatlansági indítvány is felvetődött pletyka szintjén, Robert Abela kormányfő tesztelné így parlamenti támogatottságát. Abela szerint szó sincs ilyesmiről, „az emberek még mindig bíznak a Munkáspártban” – mondta a Timesnak. Így érvelt a pletykák ellen:
„Bárki, aki bizalmi szavazást kér a (párt)struktúrán belül, olyan politikus, aki tudja, a választókkal töltött ideje a végéhez közeledik. Akárki hozza meg ezt a döntést, kétségbe van esve.”