Négy országban kötelező, a mediterrán országok lelkesek, a szlovákoknak púp a hátukra az EP-választás

Hollandiában és Észtországban már csütörtökön megkezdődött az EP-választás, ami egészen vasárnapig tart majd – bár több országban már előzetesen is le lehet adni a voksokat. A szavazási kultúra és a demokratikus intézmények beágyazottsága is eltérő, ami a részvételi adatokra is kihat az egyes országokban.

A 2004-2014 közötti EP-választásokon nagyjából a 42-45 százalékos sávban mozgott a részvétel a vonatkozó uniós honlap szerint, de 2019 már jelezte a trendfordulót, hogy a távolinak tűnő Európai Parlament választása egyre fontosabbá válik mind a politikai szereplőknek, mind a választópolgároknak.

2019-ben ugyanis az európai választók 50,66 százaléka ment el szavazni.

Országonként vegyes a kép, a huszonpár százaléktól a 80 százalék feletti részvételig találunk példákat. Belgium és Luxemburg 2019-ben 80 százalék feletti részvételt hozott össze, de a belgák és a luxemburgiak a korábbi EP-választásokon a 90 százalékot is meghaladták már. Ez persze nem csoda, az MTI korábbi hírében idézte az EP Kutatószolgálatát (EPRS), ami szerint a két országban, plusz még Görögországban és Bulgáriában kötelező a részvétel. Ez még az ott élő, nem honos állampolgár uniós polgárokra is vonatkozik.

Míg a belgák 88,47, a luxemburgiak 84,24 százaléka voksolt 2019-ben, addig a kötelezettségek dacára a görögöknek csak 58,69, a bolgároknak a 32,64 százaléka tett így. Valójában egyik felsorolt országban sem büntetnek a gyakorlatban, ha valaki megszegi a kötelező szavazást (a belgák 2003 óta használják ezt a rendszert). Bulgária 2016-ban vezette be a kötelező voksolást az alacsony részvétel miatt, majd az azutáni évben az alkotmánybíróság eltörölte a vonatkozó jogszabályt. 2019 óta ismét kötelezővé tették a szavazást az EP-választáson, bár büntetés nem jár érte (ott 2014-ben 35,8, 2019-ben 32,7 százalékos volt a részvétel).

Régebben kötelező volt a hollandoknál, osztrákoknál, portugáloknál, spanyoloknál is a szavazás, de ezekben az országokban ezt már eltörölték. Kilóg még a sorból Málta is, ahol nincs kötelezettség, ám legutóbb 72 százalék felett alakult a részvétel, bár a 2004-es 82 százalék körüli értékről fokozatosan csökkent le idáig.

Ha térségenként nézzük, Észak-Európa aránylag aktívabb, bár a Baltikum országai között van némi szórás. Itt is elmondható, hogy 2019-ben megugrott a részvétel, az egész térségben 40-50 százalék körüli volt, az éllovas Dániában a 66 százalékot is meghaladta. Az EU déli részén hagyományosan sokan mennek el voksolni, 50 százalék feletti részvételek vannak. Portugália a kakukktojás, az általános európai trendekkel szembemenve folyamatosan esik be a részvétel, legutóbb már csak 30,75 százalék volt.

Nyugat-Európa is lelkes szavazónak mondható, a németek és franciák is fegyelmezetten vonulnak voksolni, a hollandoknál azonban látszik a történeti adatokon a kötelező voksolás 1992-es eltörlése, hisz azóta 40 százalék alatti részvételek vannak az EP-választásokon.

A keleti új tagállamok közül pedig inkább azok lógnak ki, ahol sokan mennek el voksolni az európai képviselőkre, sok országban csak huszonpár százalék szavaz csak ilyenkor.

A legutóbbi EP-választás azért megdobta a részvételt, Romániában 51, Lengyelországban 45 százalék fölé ment az érték. Szlovákia viszont az egész EU-ban sereghajtó, 2014-ben épp csak 13 százalék ment el ikszelni, 2019-ben már majdnem 23 százalék vett részt a szavazáson.

Magyarország EP-szavazási hajlandóság terén belesimul a térségi átlagba. 2004-ben 38,5 százalék ment el, majd ahogy kopott az EP-választás újdonságereje, csökkent a részvétel: 2009-ben 36,31, 2014-ben 28,97 százalék volt, majd nálunk is megugrott a rekordot jelentő 43,36 százalékra.

A pár nap múlva érkező magyar adatokat azonban nem szabad majd önmagukban értelmezni, hisz az ugyanerre a napra tett önkormányzati választások vélhetően magasabb számokat fognak eredményezni. (Érdemes hozzátenni, hogy más európai országok is összekötötték az EP-választásokat más voksolásokkal: Belgiumban szövetségi és regionális, Bulgáriában parlamenti, Cipruson, Írországban, Olaszországban, Máltán, Romániában helyhatósági választásokat is rendeznek június 6-9. között.)