A 400 választókörzetből mindegyikben van már eredmény Németországból, ahol az Európai Unió hivatalos honlapja szerint a konzervatív Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) áll az első helyen 30,3 százalékkal. Mögöttük a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) áll 15,6 százalékon, az Olaf Scholz kancellár-féle szociáldemokrata SDP pedig csak harmadik 14,1 százalékkal. A hárompárti kormánykoalícióban szintén részt vevő Zöldek 12 százalékon állnak. A legkisebb koalíciós partner FDP 5,3 százalékot ért el.
A korábbi kommunistákból alakult baloldali–konzervatív Sahra Wagenknecht Szövetsége, azaz a BSW közel 6 százalékot szerezhet, a páneurópai Volt párt pedig majdnem 3 százalékot. Az Infratest projekciója külön kiemelte, hogy a volt Kelet-Németország területén várhatóan az AfD lett a legnagyobb párt 27 százalékos eredménnyel, de a BSW pedig a becsült 13 százalékkal szintén jó eredményt érhetett el.
Az AfD különösen nagyot erősödhetett a 25 év alatti szavazók körében, ahol a becsült szavazatarányuk a 2019-es 5 százalékról 17 százalékra nőhetett, ami ugyanannyi, mint a CDU várható szavazataránya. A Zöldek a becslések szerint teljesen bezuhantak, 34 százalékról 11 százalékra csökkenhettek a legfiatalabb szavazóknál.
Björn Höcke, az AfD kelet-németországi Türingia tartományi vezetője az X-en közzétett bejegyzésében üdvözölte az eredményt, amit győzelemnek nevezett a „kormány által finanszírozott média”, a belföldi hírszerzés és más szervezetek által folytatott „rágalomhadjárat” ellenszelében. Höckét nemrég egy német bíróság pénzbüntetésre ítélte, mert egy tiltott náci szlogent használt.
Az exit pollok megjelenése után az SPD vezető jelöltje, Katarina Barley keserűnek nevezte az estét, majd hozzátette:
„Nagyon csalódott vagyok”.
A konzervatívok körében sokkal pozitívabb a hangulat, a CDU vezetője, Freidrich Merz „győztünk” felkiáltással éljenezte a pártvezetőket. Pártja számára jónak, a kormány számára viszont katasztrófának nevezte a napot.
Előzetes elvárások
Arra már korábban is lehetett számítani, hogy a Scholz vezette szocdem-zöld-liberális koalíció komoly pofont fog kapni az európai parlamenti választásokon. A kérdés inkább az volt, sikerül-e megállítania az AfD szárnyalását, amelyet 2023 őszén rendre 20 százalék főlé mértek, illetve hogy a CDU mögött melyik párt fog második helyen végezni.
Az elmúlt hónapokban azonban egymást követték az AfD botrányai – a bevándorlók kitelepítéséről szóló titkos találkozótól kezdve a kínai és orosz kémbotrányon át a listavezetőjük SS-tagokról szóló kijelentéseiig –, amelyek alaposan megtépázták a népszerűségüket. Utóbbi miatt azonnali hatállyal kizárták az AfD küldöttségét a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) európai parlamenti frakciójából. Az ID-hez tartozó francia Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen az elmúlt hónapokban többször is elhatárolódott az AfD-től.
A második helyért zajló verseny mellett a választás másik nagy tétje a kisebb pártok sorsa volt. Németországban az EP-választáson bár nincs bejutási küszöb, vagyis akár egy százalékkal is képviselői helyhez lehet jutni, az elért eredmények irányadóak lehet a következő parlamenti választásra, ahol a küszöb 5 százalék. A kisebb pártok közül a BSW az Ukrajnának küldött támogatások azonnali felfüggesztésével, tűzszünet támogatásával és az oroszokkal való szorosabb együttműködés visszaállításával kampányolt.
Emellett az országban várhatóan jövő ősszel tartanak parlamenti választásokat, a mostani, összesen 96 német képviselői helyről döntő EP-választás pedig az utolsó nagy erőfelmérésnek lehetett az arra készülő pártoknak. A közhangulatot elsősorban az határozta meg, hogy felmérések szerint a németek háromnegyede nem elégedett a 2021 óta kormányzó kormánykoalícióval.
A koalíció tavaly ősszel egyszer már közel volt a széteséshez, majd idén januárban országos gazdatüntetésekkel is szembe kellett nézniük, de az utóbbi hónapokban mintha javult volna valamennyit a pozíciójuk. Ezzel együtt az EP-választáson nagy lebőgésre számíthatott a három kormányzó párt, akiket együtt is csak a szavazatok körülbelül 35 százalékára mértek.
Végül együtt nagyjából 31 százalékot értek el. A kormánykoalíció mindhárom tagjának szereplése komoly kérdéseket vet fel a 2025 végén esedékes szövetségi választások előtt.
