Csak a magyar kormány maradhat júniusra az EU hetes cikkes eljárása alatt, kettős mércét lát

Az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová kedden a Bloomberg szerint közölte, hogy május végére lezárná a hetes cikkes eljárást a lengyel hatóságokkal szemben. Bóka János magyar EU-ügyi miniszter viszont aznap úgy vélte: a bizottsági lépés „megerősíti azt az álláspontunkat, hogy az uniós intézmények” a hetes cikket és „általában véve a jogállamisági eljárásokat politikai eszközként használják”.

Az Európai Bizottság már május elején jelezte, hogy szerinte Lengyelországban okafogyottá vált a procedúra, azaz nem lát egyértelmű veszélyt, hogy súlyosan sérülne a jogállamiság. A testület elemzését kedden mutatták be a tagállamok EU-ügyi minisztereinek. Ha lezárnák a lengyel esetet, egyedül Magyarország maradna ilyen eljárásban.

Egy magas rangú magyar tisztviselő arra panaszkodott az ülés előtt a Politicónak, hogy „teljesen politikai” döntésről van szó, mert „úgy néz ki, ebben az esetben a politikai ígéretek a végrehajtásuktól függetlenül elegendőek a hetes cikkes eljárás lezárásához. Nagyon érdekesnek találjuk az időzítést is” az önkormányzati és EP-választás miatt. A lap úgy tudja, hogy Bóka János EU-ügyi miniszter levelet küldött Jourovának, amiben szintén úgy érvelt: a lengyel kormány még nem véglegesítette a reformokat, és ez bizonyítja, hogy az uniós testület politikai döntést hozott. A miniszter a lap szerint kérte, hogy az Európai Bizottság mutasson be írásos választ a keddi ülésen.

A találkozó utáni sajtótájékoztatóján Bóka úgy vélte: a bizottsági lépés „megerősíti azt az álláspontunkat, hogy az uniós intézmények” a hetes cikket és „általában véve a jogállamisági eljárásokat politikai eszközként használják”. Megerősítette, hogy valóban levelet küldött emiatt „számos kérdéssel” és a „kettős mérce alkalmazásának” eseteivel, aminek a bizottsági döntés az „állatorvosi lova”. A legnagyobb gondot azzal látja, hogy szerinte a korábbi, konkrét lépéseket követelő gyakorlattal ellentétben most a testület megelégedett egy határidők nélküli tervvel. A konkrét intézkedéseket túlnyomórészt az előző kormány hozta, miközben a problémás intézmények tovább működnek és még mindig megy több, jogállamisági ügyben indított uniós bírósági eljárás a lengyel hatóságokkal szemben. „Talán hogy ha politikailag kellene értékelnem a helyzetet, akkor azt mondanám, hogy a hetes cikkes eljárás teljesen hiteltelenné vált.” Az Európai Bizottság „úgy látom, már nem is nagyon akarja leplezni vagy magyarázni, hogy politikailag motivált kettős mércét alkalmaz ebben és az egyéb jogállamisági eljárásokban”. Szerinte Jourová az ülésen a bevezetőjében nem beszélt a levélről, és a magyar kormány felszólalása után formálisan ugyan válaszolt, érdemben nem.

Bóka elmondta, hogy az Európai Bizottság valamelyik következő, heti teljes ülésén dönthet a visszavonásról, ez viszont nem feltétlenül jelenti automatikusan az eljárás végét. A tagállami Tanács jogi szolgálatának véleményére várnak, ami az is lehet, hogy a minisztereknek kell dönteniük. A kormány vizsgálja, hogy „ez a cselekvési terves megoldási lehetőség milyen lehetőségek széles tárházát nyitja meg” – válaszolta mosolyogva arra, hogy próbálkozhatnak-e a lengyelekéhez hasonló húzással.

Jourová az ülés utáni sajtótájékoztatóján a lengyel minisztert idézte, aki a bizottsági javaslatról állította: a 27 tagállamból 26 „megértette, miért kellene ezt megtenni”. A bizottsági alelnök szerint a felszólalók „túlnyomó része elismerte a lengyel kormány eddigi erőfeszítéseit” és terveit. A Népszava rákérdezett, hogy miért fogadott el egy tervet, amikor a magyar kormány esetében más eljárásoknál a megvalósítást is megköveteli. Jourová azzal indokolt, hogy valódi haladást és gyökeres változást látott. Az előző kormány képviselői azt hajtogatták, hogy nincsenek gondok, de az új kimondta, hogy vannak. A lengyel vezetés többek között elismerte az uniós jog elsőbbségét, egy reális tervet tett le az asztalra, ráadásul halad a jogalkotási és egyéb lépésekkel. A bírák már nem méltánytalan fegyelmi eljárások célpontjai, nem kapnak utasításokat arra, hogyan ítélkezzenek és nem zaklatják őket az ítéleteik miatt. Tisztában van vele, hogy a lengyelek még fogadtak el teljesen minden jogszabályt, de az Európai Bizottság továbbra is kiadja a jogállamisági jelentéseit, amelyekkel minden tagállamban, így Lengyelországban is figyeli a helyzetet.

Mi ez az eljárás és miért zárnák le a lengyeleknél?

Az egyik uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást 2017-ben kezdeményezte (az EU történetében először) az Európai Bizottság a lengyelek esetében, 2018-ban pedig az Európai Parlament (EP) a magyar hatóságokkal szemben. Azóta a tagállamok időnként meghallgatták egyik vagy másik kormány képviselőit, de nem sikerült se a megszüntetésig, se (négyötödös többséggel, az első ág lezárásaként) ajánlásokig eljutni. Az eljárás második ágában – egy egyhangú tagállami szavazás után – lehet szó büntetésről, például a szavazati jog megvonásáról a miniszteri Tanácsban.

Az Európai Bizottság május elején azzal indokolta a lezáró javaslatot, hogy Lengyelország

• egy sor jogalkotási és egyéb intézkedést tett az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelésére;
• elismerte az uniós jog elsőbbségét;
• és elkötelezett amellett, hogy végrehajtsa az Európai Unió Bírósága, valamint az EU-tól független, strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi ítéletét a jogállamiságról és a bírói függetlenségről.

Az előző, konzervatív-euroszkeptikus Jog és Igazságosság vezette lengyel kormány viszonya eléggé elfajult az uniós intézményekkel és már az uniós jog elsőbbségét is elkezdte aláásni. A kapcsolaton javítottak az Ukrajna elleni orosz invázió után, de a fordulatot a lengyel kormányváltás hozta el. Az új vezetés februárban egy sor reformról egyezett meg, hogy cserébe hozzáférhessen az EU helyreállítási alapjához.

Így az egyszeri, uniós költségvetésen felüli forrásnál már csak a magyar kormánynak kell „szupermérföldköveket” teljesítenie a rendes kifizetésekhez, és ha a mostani döntést formálisan is véglegesítik, a hetes cikkes eljárásnál is egyedül maradna. Az Európai Bizottság a május elejei bejelentésnél a februári tervezetre és a megtett lépésekre hivatkozott, valamint külön kiemelte, hogy Lengyelország csatlakozott az uniós ügyészséghez. (Néhány tagállamhoz hasonlóan Magyarország kormánya sem tett így, bár a hazai Legfőbb Ügyészség egy munkamegállapodással együttműködik a testülettel.) Az Európai Bizottság a május eleji bejelentésekor azt is hangsúlyozta, hogy figyelni fogja a tervek végrehajtását.

Az időzítés azért is érdekes, mert júliustól a magyar kormány veszi át fél évre a Tanács soros elnökségét, ahol a hetes cikkes meghallgatásokat tartják és a következő lépésről dönthetnének. Bóka a múlt héten beszélt arról, hogy a magyar eljárással mi történhet a következő időszakban.