Mérföldkőnek tekintik a bántalmazott nők megvédésében az új uniós jogszabályt

2024. április 24. – 16:53

Mérföldkőnek tekintik a bántalmazott nők megvédésében az új uniós jogszabályt
Egy 2022-es párizsi tüntetés a nők védelméért – Fotó: Valerie Dubois / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Története során először szavazott meg az Európai Parlament egy olyan szabályozást, ami a nők elleni erőszakról szól, kitérve a szélsőségekre is, mint a kényszerházasság vagy a nemi szervek megcsonkítása. Az irányelv erőteljesebb szabályokat vár el a tagállamokban az online erőszak és zaklatás elleni harc (kiemelve a cyberflashinget, az intim képek kéretlen küldését), az áldozatok hatékonyabb segítésére és a nemi erőszak megelőzésére.

Az új jogszabály súlyosabb büntetéseket kér ezen esetekre, ha közszereplő, újságíró, jogvédő ellen történnek. Az áldozatok megbüntetésének szándéka nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi származásuk vagy politikai meggyőződésük alapján, vagy a „becsület” védelmére hivatkozás is súlyosbító tényező lenne.

Az áldozatok védelmét is kiemelik, mondván biztosítani kell nekik az átmeneti menedékhelyeket, az egészségügyi szolgáltatásoknak is jobban elérhetőnek kell lenniük (kiemelve a reproduktív szolgáltatásokat). A tagállami hatóságokat arra is kötelezik, irányítsák rá jobban a társadalom figyelmét, hogy a nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezés súlyos bűncselekmény. Az Európai Bizottságnak ötévente be kell majd számolni, hogy állnak e téren a tagállamok.

A néppárti ír EP-képviselő, a javaslatcsomag társelőadója, Frances Fitzgerald elmondta, Európa lehet a világ első kontinense, ahol véget ér a nők elleni erőszak (bár a földrész lakosságának jelentős része nem tagja az EU-nak). Szerinte az irányelv holisztikus megközelítést alkalmaz, így figyelem irányul az erőszak megelőzésére, az áldozatvédelemre és a büntetésre is. Így fogalmazott:

„A nők elleni erőszak felszámolása nélkül nem létezhet egyenlőség; biztosítanunk kell, hogy az ilyen bűncselekményeket elkövetők nem maradhatnak büntetlenül.”

A szocialista frakcióból a svéd Evin Incir, a szabályozás másik jelentéstevője is optimistán nyilatkozott. „Miközben megyünk előre, emlékezzünk erre a pillanatra, mint a nők jogainak megerősítése felé tett első történelmi lépésre, és világítsuk meg az utat egy olyan jövő felé, ahol minden nő félelemtől és elnyomástól mentesen élhet.” Hozzátette, ez egy győzelem az igazságnak és egyenlőségnek az Európai Unióban.

Az irányelvet 522 igen, 27 nem és 72 tartózkodással szavazták meg. A magyar képviselők közül a kilenc fideszes tartózkodott, míg hatan, a momentumos Cseh Katalin, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, valamint Ujhelyi István az Esély Közösségből nyomtak igent. Miután kihirdetik, az irányelv 12 napon belül lép hatályba, a tagállamoknak utána három évük van beilleszteni a jogrendszerükbe.

A kormánypártok és a nők védelme

A hazai kormánypártok hozzáállása a nők elleni erőszak kérdéséhez évek óta felemás. Egy tavaly novemberi momentumos tiltakozásra például a következőt válaszolta a Kormányzati Tájékoztatási Központ: „A nők elleni erőszak Brüsszel és a baloldal bevándorláspárti politikája miatt nő Európa számos országában. Ha a Gyurcsány vezette baloldalon múlna, már Magyarországon is tömegesen itt lennének a migránsok, és a magyar nők már nem lennének biztonságban Budapest utcáin és tömegközlekedési eszközein.”

A Fidesz-KDNP régóta nem akarja ratifikálni a vonatkozó 2011-es isztambuli egyezményt sem. Ez az első ilyen jellegű dokumentum, amely jogilag kötelezi a részes országokat a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem jogi keretének létrehozására.

Bár a magyar kormány 2014-ben aláírta az egyezményt, a ratifikáció a mai napig sem történt meg, többek közt azért, mert az egyezmény egyes pontjai „nem egyeztethetők össze a kormány migrációs és genderpolitikájával”. Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter – aki elmondása szerint szintén erőszak elszenvedője – korábban politikai hisztériának minősítette az Isztambuli Egyezményt, amelyet fideszes körökben többen „a genderideológia trójai falovaként” tartanak számon. Az országgyűlés 2020 májusában meg is szavazta az Isztambuli Egyezményt elutasító határozatot.

Az egyezmény legfontosabb üzenete, hogy az erőszak nem magánügy, annak felszámolása mindannyiunk érdeke. Erről ebben a Komplex-cikkben írtunk részletesen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!