Kormány: Brüsszel és a baloldal miatt nő a nők elleni erőszak
2023. november 25. – 17:07
November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja, ezért a Momentum a Karmelita előtt emlékezett meg az áldozatokról. A megemlékezésen Cseh Katalin azt mondta:
„Ma átlagosan Magyarországon hetente 1 magyar nő hal meg erőszakos bűncselekmény miatt. Ezért követeljük a magyar kormánytól, hogy szigorítsa a távolságtartási szabályozást és indítson kampányt, amely erre a súlyos problémára hívja fel a figyelmet.”
Sokáig nem is kellett várni a válaszra, a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben tudatta kik felelősek a nők elleni erőszakért: Brüsszel, a baloldal és természetesen Gyurcsány:
„Azok demonstrálnak ma a Karmelita előtt, akik Brüsszelben mindent megszavaznak azért, hogy elárasszák migránsokkal Európát. Cseh Katalin maga is támogat minden brüsszeli javaslatot a migránsok betelepítésére.
A nők elleni erőszak Brüsszel és a baloldal bevándorláspárti politikája miatt nő Európa számos országában.
Ha a Gyurcsány vezette baloldalon múlna, már Magyarországon is tömegesen itt lennének a migránsok és a magyar nők már nem lennének biztonságban Budapest utcáin és tömegközlekedési eszközein.”
A 2011-ben készült Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács egyezménye a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről. Az egyezmény 2014-ben lépett hatályba. Ez az első ilyen jellegű dokumentum, amely jogilag kötelezi a részes országokat a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem jogi keretének létrehozására.
Bár a magyar kormány 2014-ben aláírta az egyezményt, a ratifikáció a mai napig sem történt meg, többek közt azért, mert az egyezmény egyes pontjai „nem egyeztethetők össze a kormány migrációs és genderpolitikájával”. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban politikai hisztériának minősítette az Isztambuli Egyezményt, amelyet fideszes körökben többen „a genderideológia trójai falovaként” tartanak számon. Az országgyűlés 2020 májusában meg is szavazta az Isztambuli Egyezményt elutasító határozatot.
Az egyezmény legfontosabb üzenete, hogy az erőszak nem magánügy, annak felszámolása mindannyiunk érdeke. Erről ebben a komplex-cikkben írtunk részletesen.
Az egyezményhez csatlakozó országoknak büntethetővé kell tenniük a pszichológiai bántalmazást, az üldözést, a fizikai és szexuális bántalmazást, a kényszerházasságot, a kényszerabortuszt és a sterilizálást. A dokumentumot 46 ország és az Európai Unió írta alá eddig, Magyarország azonban még nem ratifikálta azt.
