Eurobarometer: A magyarok több mint háromnegyede szerint előnyös az EU-tagság

Egyszerre javult és romlott a magyarok képe az Európai Unióról fél év alatt a szerdán nyilvánosságra hozott Eurobarometer szerint. Az összuniós, reprezentatív közvélemény-kutatás alapján idén február-márciusban 46 százaléknyi magyar látta pozitívnak az EU-t – öttel több, mint tavaly ősszel. Akkor a semlegesek voltak relatív többségben, de ők mostanra már csak 39 százaléknyian vannak. A negatív vélemények aránya is nőtt – igaz, nem annyira, mint a pozitívaké, hanem csak 3 százalékkal, 15 százalékra.

Uniós átlagban azóta nem ítélte meg annyi válaszadó kedvezően az EU-t, amióta 2011-ben elkezdték a felméréseket: a mostani kutatás szerint 41 százalék. Így először kerültek relatív többségbe a semlegesekhez képest – igaz, csak egyetlen százalékkal.

A kutatásban nem csak magával az EU-val, hanem az EU-tagsággal kapcsolatos véleményekre is kíváncsiak voltak.

A magyarok az uniós átlag felett és a fél évvel korábbi felméréshez képest négy százalékkal magasabb arányban, 77 százaléknyian gondolják úgy, hogy előnyös az EU-tagság.

Ez még a magukat jobboldalinak vallók között is 70 százalék. A magyar demokrácia működésével 47 százalékunk, míg az unióssal 55 százalékunk elégedett. Előbbi jóval az uniós átlag alatt, utóbbi kicsit felette van, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben az EU-ban inkább a tagállami demokrácia állapotát, nálunk az uniósét ítélik meg jobbnak.

Közben jóval az átlag alatti mértékben értünk egyet azzal, hogy – akár állampolgárként, akár tagállamként – számít a szavunk az EU-ban, de még így is jelentős a javulás a fél évvel ezelőtti állapothoz képest. Hasonló a helyzet az egyéni befolyásunkkal az ország ügyeire, csak itt épp alig változott a helyzet tavaly őszhöz képest.

A képet az is árnyalja, hogy a felmérésben több probléma uniós kezelésére is rákérdeztek, és az elégedetlenek mindegyiknél többségben vannak Magyarországon. A helyzet a koronavírus-járvány kivételével az EU-ban is ugyanez. A magyarok elégedetlensége a migrációnál (70 százalék) és Ukrajna orosz megszállásánál (64 százalék) a legerősebb. A koronavírus-járványnál, az éghajlatváltozásnál és a brexitnél viszonylag kicsi, 4-6 százalékos a különbség az elégedetlenek és az elégedettek között.

A júniusi európai parlamenti választás előtti utolsó Eurobarometer alapján a magyarok tájékozottabbak a voksolás időpontjáról, mint az EU átlaga. A megkérdezettek közel fele így is csak annyit trafált el, hogy idén lesz, még a hónapot se jól tippelte meg, azt pedig csak alig ötödük tudta, hogy itthon június 9-én rendezik. Itthon az érdeklődés is erősebb az uniósnál, a megkérdezett magyarok közel kétharmadára jellemző, ami 15 százalékos javulás a fél évvel korábbi arányhoz képest. A szavazást nagyjából az uniós átlagnak megfelelő mértékben tartjuk fontosnak, 51 százalék adott erre egy tízes skálán legalább 8 pontot.

Tízből hét megkérdezett mondta, hogy valószínűleg elmegy szavazni. Az EP ebből számolt egy várható részvételi arányt, összevetve az öt évvel ezelőtti eredményt ugyanennél a kérdésnél azzal, hogy valójában hányan mentek el szavazni. Így 43 százalékot százalékot hozott ki Magyarországon, de ezt jó eséllyel felfelé fogja húzni, hogy aznap lesz az önkormányzati választás is.

A magyar válaszok kilógtak az uniós sorból, amikor a kiemeltnek tartott kampánytémákról kérdezték őket. A legfontosabb 39 százalékkal a közegészségügy lett, ami uniós szinten a második helyre került. Kiemelkedő a gazdaság és – az uniós átlaghoz képest alacsony munkanélküliség ellenére – a munkahelyteremtés is, holtversenyben 38 százalékkal. Európa jövője a harmadik, a jogállamiság az ötödik helyre került, holott ezek a tagállami átlagot nézve csak valahová a középmezőnybe fértek be. Közéjük ékelődött be a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, ami EU-szinten viszont az első helyen áll. A migrációt (23 százalék) még az olyan témák is megelőzték, mint az éghajlatváltozás elleni fellépés, bár ezen változtathat, hogy azóta a célegyenesbe ért a menekültügyi reformcsomag elfogadása, amit a kormány is igyekszik tematizálni.

A felmérés alapján nem igazán mentek át a kormányoldal üzenetei az Európai Parlamentről, ami visszanyesné az EP jogköreit és az 1979 előtti állapotot visszaállítva megszüntetné a képviselők közvetlen választását. A megkérdezett magyarok 56 százaléka nagyobb, 32 százalékuk kisebb szerepet adna az uniós képviselőknek – előbbi megegyezik, utóbbi kicsit magasabb a tagállami átlagnál. Itthon a válaszadók 46 százalékának pozitív a képe az uniós testületről, ami a fél évvel korábbi adatokhoz képest óriási, több mint tíz százalékos javulás. 39 százalék a semlegesek aránya és 14 százalék a negatívoké. Minél iskolázottabb és fiatalabb valaki, annál jobb nála az EP megítélése.