Aktivisták és nyugati kormányok is kiakadtak Hongkong legújabb nemzetbiztonsági törvénye miatt

Két hét alatt átverte a parlamenten Hongkong kínai kormányhoz lojális vezetése a nemzetbiztonsági törvény legújabb kiegészítését, ami még tovább szigorította a 2020-as demokráciapárti tüntetések után bevezetett, kritikusok szerint nagyon elnyomó szabályokat. Az országból az elmúlt 4 évben elmenekült demokráciapárti aktivisták szerint a 23. cikkely néven elhíresült új törvény az utolsó szög a hongkongi demokrácia koporsójában. Az ügyben több nyugati állam is felszólalt, de a hongkongi és kínai vezetés szerint a szabályokra szükség volt.

A 23. cikkely elsősorban a „külföldi befolyás és lázadás” elleni lépéseket tartalmaz. Többek között lehetővé teszi a zárt ajtók mögötti tárgyalásokat, a rendőrségnek jogot ad arra, hogy valakit akár 16 napig őrizetben tartsanak vádemelés nélkül és arra is, hogy nemzetközi erőkkel való összeesküvésért életfogytig tartó büntetésre ítéljenek embereket. A törvényt viszont a kritikusok szerint olyan képlékenyen fogalmazták meg, hogy szinte lehetetlen eldönteni, mi számít külföldi erőkkel való összeesküvésnek és együttműködésnek.

A BBC-nek például egy külföldi tanácsadócégnél dolgozó hongkongi nő arról számolt be, nem tudja, hogy ezután őt letartóztathatják-e azért, ha megjelenik egy elemzés, amiben ő is közreműködött, hiszen sokszor nemzetközi befektetési bankokkal és egyéb partnerekkel dolgoznak együtt. Egy, a hongkongi közigazgatásban dolgozó férfi pedig attól tart, hogy ha a kollégáival ebéd közben munkaügyekről beszélnek, őt esetleg államtitkok kiszivárogtatásával vádolhatják meg. Ráadásul a 2020-ban bevezetett nemzetbiztonsági törvény óta kiterjedt besúgóhálózat alakult ki Hongkongban, így bármi ilyen könnyen eljuthat a hatóságokhoz. Nem is csoda, hogy sokan menekülnek a városból, a BBC bürokrata forrása szerint a kollégái ötöde felmondott az utóbbi három évben, és sokan külföldre is költöztek, ahogy az üzleti tanácsadó forrás is, aki már Szingapúrban él.

De az új törvény akár a külföldre költözött, vagy sok esetben inkább menekült hongkongiak ellen is alkalmazható lehet, legalábbis sok nyugatra emigrált aktivista ettől tart. Frances Hui demokráciapárti aktivista szerint már eddig is igyekezett a kormány besúgóktól információt szerezni a külföldre költözött ellenzékiekről, nemrég pedig négy embert letartóztattak Hongkongban, akik támogattak külföldre menekült aktivistákat, akik a vezetés szerint veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A 23. cikkely értelmezésében pedig nemcsak egy kormány vagy politikai szervezet, de egyének és civil szervezetek is veszélyt jelenthetnek Hongkong biztonságára. A 2020-ban bevezetett törvény alapján eddig már 260 embert vettek őrizetbe.

Hui szerint éppen az új törvény az utolsó szög a hongkongi demokrácia koporsójában, a Kínától elvileg viszonylagos autonómiát élvező városban ezután egyre inkább eluralkodik majd a Kínában már ismert autoriter rendszer. Ugyanígy látja a város utolsó brit kormányzója, Chris Patten, aki szerint ezzel Kína és Hongkong vezetése megsérti a britek 1997-es kivonulásakor kötött megállapodást, miszerint az „egy ország, két rendszer” elve szerint a város Kína fennhatósága alá tartozik, de a politikai rendszere független maradhat. A 23. cikkely ellen több nyugati kormány is tiltakozott, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Dél-Korea kormánya is tiltakozott. Hongkong vezetője, John Lee szerint viszont szükség volt a törvényre ahhoz, hogy a hongkongiakat megvédjék a veszélyes külföldi behatásoktól, kémkedéstől, szabotázs akcióktól és az olyan veszélyes nézetektől, mint hogy Hongkong lehetne független Kínától.