A brit kormányfő a húszik elleni lehetséges amerikai és brit légicsapásokról tájékoztathatta kabinetjét

Rishi Sunak brit miniszterelnök azért beszélt csütörtök este a kormánya tagjaival, mert az Egyesült Királyság várhatóan részt vesz a húszik elleni légicsapásokban, amelyeket az Egyesült Államokkal közösen hajtanának végre, erről írt az X-en információira hivatkozva a Times brit lap szerkesztője, Steven Swinford. Az esetleges katonai csapások hírét nem erősítették meg hivatalosan, de a BBC szerint is ezek lehetőségéről tájékoztatta Sunak a kabinetjét, és más nyugati források is arra utaltak, hogy felgyorsultak a légicsapások előkészületei a húszik keddi támadásai óta.

Akkor az amerikai és a brit haditengerészet leszedett 21, Jemenből indított húszi rakétát és drónt a Vörös-tenger felett. A mostani volt az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi támadása.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter már szerdán azt mondta, hogy következményei lesznek a húszik támadásának. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője nem akart részleteket elárulni csütörtökön, csak azt mondta, megteszik, amit kell, hogy elhárítsák azt a fenyegetést, amit a húszik egyre növekvő mértékben jelentenek a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózásra nézve.

Szakértők szerint esetleges légicsapásokkal valószínűleg a part menti radarállomásokat és a rakétaindításokra használt helyszíneket vennék összehangoltan célba. Ugyanakkor többen úgy vélik, bármilyen beavatkozásnak szintén megvannak a kockázatai, és segélyszervezetek amiatt is aggódnak, hogy a Jement érő légicsapások hogyan érintenék az évekig tartó polgárháborúban súlyos humanitárius válságba került civileket.

Abdel-Malek al-Húszi, a húszik vezetője csütörtök este még kiterjedtebb támadásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, amennyiben katonai csapásokra szánnák el magukat. „Egyetlen amerikai támadás sem marad válasz nélkül” – mondta. Megismételte, hogy Izraelhez köthető hajókat vesznek célba, noha ez több hajó esetében sem volt igaz.

Itt írtunk arról részletesen, hogy már október közepén is indítottak Jemenből rakétákat Izrael felé és támadtak meg kereskedelmi hajókat az Irán által támogatott húszik, de a dróntámadások és szabotázsakciók száma az elmúlt időszakban úgy megszaporodott, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, a Vörös-tengert sorra hagyták el átmenetileg a kereskedelmi hajótársaságok.

Már hetekkel ezelőtt látszott, hogy a világgazdaságra leselkedő kockázatok keményebb fellépésre sarkallhatják a kereskedelmi hajókat eddig is védeni próbáló országokat. Az Egyesült Államok december végén bejelentette, hogy tíz ország együtt fog fellépni a Vörös-tenger hajóforgalmának védelmében.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök képmutatással vádolta a Dél-afrikai Köztársaságot, amiért népirtásért beperelte Izraelt a hágai Nemzetközi Bíróságon. Csütörtökön kezdődött meg a bíróságon a per, amelyet az afrikai ország azért kezdeményezett, mert szerinte Izrael a Hamász elleni háborújában népirtást követ el a Gázai övezet civil lakossága ellen. „Feje tetejére állított világban élünk, amelyben népirtással vádolják Izrael Államot, miközben éppen ő küzd a népirtás ellen” – mondta.

„A holokauszt óta a legszörnyűbb bűnt követte el egy terrorszervezet a zsidó nép ellen, és ebben a helyzetben előáll valaki, és a holokausztra hivatkozva ezt a szervezetet védi” – írta Netanjahu. Szerinte az izraeli hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy ne ártson a civileknek. „Hol volt Dél-Afrika, amikor Szíriában vagy Jemenben emberek millióit gyilkolták meg, és űzték el otthonukból, és kik? A Hamász partnerei” – mondta. Azt mondta, hogy a terroristák elleni teljes győzelemig folytatják a harcot.

A dél-afrikai keresetet képviselő ügyvéd korábban azt mondta, hogy a támadásokból szerintük egyértelműen látszik Izrael népirtási szándéka, valamint az is, hogy Izrael célja a Gázai övezet elpusztítása, amit az állam „legfelsőbb körei” is szorgalmaznak.

(Guardian, MTI)

Mint írtuk, megkezdődött a tárgyalás az Izrael elleni népirtás ügyében a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ.). A Dél-Afrikai Köztársaság múlt hónapban nyújtott be keresetet, miszerint Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglaltakat azzal, hogy fellépett a Hamász ellen Gázában. Izrael alaptalannak minősítette a keresetet, és arra kérte az ICJ-t, hogy utasítsa el.

A hágai bíróságon csütörtökön először Dél-Afrika adhatja elő keresetét. Tembeka Ngcukaitobi dél-afrikai ügyvéd szerint a támadásokból egyértelműen látszik Izrael népirtási szándéka, valamint az is, hogy Izrael célja a Gázai övezet elpusztítása, amit az állam „legfelsőbb körei” is szorgalmaznak, írja a BBC.

A szintén dél-afrikát képviselő Adila Hassim szerint „a palesztin nép vesztesége napról napra egyre nagyobb”, a szenvedésnek pedig csak a bíróság vethet véget. Ezért is szólították fel az ICJ-t arra, hogy kötelezzék Izraelt katonai tevékenységeink felfüggesztésére.

Izrael a tárgyalás előtt azzal védekezett a kereset ellen, hogy önvédelemből cselekszik, hisz meg kell védeni az izraelieket a Hamásztól. A dél-afrikai igazságügyi miniszter, Ronald Lamola szerint semmilyen támadás nem indokolhatja a népirtásról szóló 1948-as egyezmény megsértését. A dél-afrikai ügyvédek felszólalásait végighallgatta az izraeli delegáció is, akiknek pénteken lesz lehetőségük reagálni a vádakra. Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu korábban azt mondta, hogy „Izraelnek nem áll szándékában tartósan megszállni Gázát vagy kitelepíteni a polgári lakosságot.”

Mindeközben a Béke Palota épületén kívül rendőröknek kellett szétválasztani az egymás ellen forduló palesztin- és izraelpárti tüntetőket. A bíróság előtt több száz palesztinpárti demonstráló követelte a tűzszünetet, miközben az Izraelt támogató tömeg pedig egy kivetőt állított fel, amin az övezetben foglyul ejtett túszok képeit játszották be.

A BBC azt írja, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósággal ellentétben (ICC) a Nemzetközi Bíróság nem nem indíthat büntetőeljárást, nem emelhet vádat népirtásért, de a véleménye igen jelentős az ENSZ és más nemzetközi intézmények előtt.

Katonai egyenruhát viselő „illetéktelen személyek” foglaltak el egy olajszállító tartályhajót az Ománi-öbölben csütörtök reggel – közölte a brit katonaság által működtetett tengeri kereskedelmi hivatal (UKMTO).

Az incidens kora reggel történt az Omán és Irán közötti vizeken, a Perzsa-öböl szűk torkolatánál található Hormuzi-szorosban, amelyen keresztül az olajkereskedelem ötödét bonyolítják le. A Saint Nikolas nevű tartályhajóra hat fegyveres szállt fel, és letakarták az összes térfigyelő kamerát – közölte a hajózási biztonsággal foglalkozó Ambrey brit magáncég.

A Saint Nikolas a görög Empire Navigation hajózási társaság hajója, amely szeptemberben 2,4 millió dolláros (közel 830 millió forintos) bírságot fizetett ki tízmillió hordónyi szankcionált iráni olaj szállítása miatt. Az olajszállító biztonsági vezetője arról tájékoztatta az UKMTO-t, hogy ismeretlen személyek hangját is hallotta a telefonban, amikor a hajót hívta. Később megszakadt a kapcsolata a hajóval.

(MTI)

Több mint 1400 finn zeneipari szakember írta alá azt a petíciót, amely Izrael Eurovíziós szereplésének betiltását sürgeti a Gázában elkövetett állítólagos “háborús bűnök” miatt.

Ha Izraelt nem zárják ki a versenyből, akkor azt szeretnék, ha a finn közszolgálati műsorszolgáltató, a Yle visszavonná Finnország nevezését a versenyből. A múlt hónapban az izlandi zenészek hasonló követelésekkel fordultak az izlandi Rúvhoz.

Az Yle közölte, hogy figyelemmel kíséri a versenyt szervező Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) álláspontját. A petíció aláírói kettős mércével vádolják a finn köztévét, mondván, hogy a műsorszolgáltató az elsők között követelte Oroszország kitiltását a 2022-es versenyből, “és most is ugyanezt az aktív értékvédelmet várjuk az Yle-tól”.

Egy nappal azután, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, az Yle képviselője, Ville Vilén azt mondta, hogy Moszkva támadása “ellentétes minden olyan értékkel, amelyet az Yle és más európai műsorszolgáltatók képviselnek”. Az EBU nem sokkal később el is tiltotta Oroszországot a részvételtől.

Vilén múlt hónapban azt mondta, az izraeli és a gázai helyzet "nem teljesen ugyanaz"", és “bármennyire is borzalmas, ez nem egy államközi agressziós háború, mint Oroszország és Ukrajna között”.

Decemberben az EBU közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy az Eurovízió “a műsorszolgáltatóknak szól, nem a kormányoknak”, és hangsúlyozta, hogy Izrael már 50 éve vesz részt a versenyen. A tagszervezetek egyetértettek abban, hogy az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató “minden versenyszabályzatot betart”, és hogy a verseny “politikamentes esemény”.

(BBC)

Csütörtökön kezdődik a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) a gázai háborúval kapcsolatos tárgyalás. A Dél-Afrikai Köztársaság decemberben nyújtott be keresetet, ami szerint Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.

A Dél-Afrikai Köztársaság arra kérte az ENSZ elsődleges bírói szervét, hogy „sürgősen lépjen fel a palesztin népnek a népirtásról szóló egyezményben foglalt jogainak további súlyos, helyrehozhatatlan és büntetlenül elkövetett megsértése ellen”.

Az ICJ-hez benyújtott 84 oldalas írásbeli kérelmében Dél-Afrika azt írta, hogy „az Izrael által elkövetett, Dél-Afrika által kifogásolt cselekmények és mulasztások népirtás jellegűek, mivel a palesztin nemzeti, faji és etnikai csoport jelentős részének elpusztítását célozzák”.

Izrael alaptalannak minősítette a keresetet, és arra kérte az ICJ-t, hogy utasítsa el. „Izrael elkötelezett a nemzetközi jog mellett, és annak megfelelően cselekszik” – közölte. Izrael ragaszkodik hozzá, hogy „önvédelemből cselekszik, hogy a Hamász elpusztításával megvédje az izraelieket”. Az Egyesült Államok „érdemtelennek” minősítette az ügyet.

Október 7-én a Hamász terroristái 1200 embert öltek meg, és 240 embert ejtettek túszul Izraelben. Azóta a gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint Izrael több mint 23 000 palesztint ölt meg Gázában, akiknek mintegy 70 százaléka feltételezhetően nő vagy gyerek. Az ENSZ palesztin segélyszervezete, az UNRWA becslése szerint a gázai háború miatt 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására – a lakosság közel 85 százaléka –, miközben épületek tízezrei semmisültek meg.

A népirtási ügyek bizonyítása közismerten nehéz, és akár évekig is eltarthat, de Dél-Afrika arra kérte a bíróságot, hogy mielőbb hajtson végre ideiglenes intézkedéseket, és „kötelezze Izraelt, hogy hagyjon fel a gyilkosságokkal”.

A csütörtöki meghallgatások előtt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy videóüzenetben kijelentette, hogy Izrael a Hamász, nem pedig a palesztin lakosság ellen harcol, és a nemzetközi joggal teljes összhangban cselekszik. „Izraelnek nem áll szándékában tartósan megszállni Gázát vagy kitelepíteni a polgári lakosságot” – mondta.

Mindkét fél jogi csapatának ugyanannyi idő áll majd rendelkezésére Hágában – körülbelül három óra –, hogy előadják érveiket. Csütörtökön először Dél-Afrika adhatja elő keresetét, amire pénteken válaszolhat Izrael. Az ítéletet egy későbbi időpontra tartogatják, de heteken belül megszülethet.

Az országok nem tudnak fellebbezni a hágai bíróság döntése ellen, de az ICJ-nek nem áll módjában végrehajtani azokat. A Human Rights Watch 2022-es jelentése szerint a Mianmarban maradt rohingyák ellen az ideiglenes intézkedések ellenére is folytatódnak a visszaélések. Hasonlóképpen, annak ellenére, hogy a bíróság 2022 márciusában arra utasította Oroszországot, hogy azonnal függessze fel az ukrajnai invázióját, Moszkva háborúja közel két évvel később is dúl.

(Guardian, CNN)

• Már több mint 23 ezer palesztin halt meg a háború kitörése óta a gázai egészségügyi minisztérium szerint.
• Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal tárgyalt egy palesztin állam létrehozásának lehetőségéről.
• Egy videófelvétel szerint az izraeli hadsereg járművei többször áthajtottak egy palesztin férfi holttestén Ciszjordániában.
• Gázában fogva tartott izraeli túszok kaphattak magyar és német állampolgárságot a Jerusalem Post izraeli lap szerint.

A tegnapi hírfolyam itt olvasható.