2023. november 9. – 14:58
frissítve
Az Európai Parlament elfogadta a saját álláspontját az autók Euro 7-es környezetvédelmi normáiról. Az új rendelettervezet korszerűsítené a kipufogógáz-kibocsátás (például nitrogén-oxidok, részecskék, szén-monoxid és ammónia) jelenlegi határértékeit.
Már az elektromos autókra is gondolnak
Ahogy arról korábban is írtunk, a szabványcsomag hetedik változata növelné az akkumulátorok élettartamát, és csökkentené a gumiabroncsokból, valamint a fékekből származó anyagok kibocsátását. Utóbbi korlátozások is érintik az elektromos autókat, mert ezek az akkumulátoruk miatt jellemzően nehezebbek, mint hasonló méretű hagyományos társaik, így jobban koptatják a fékeket és a gumikat. Különösen azért fontos, milyen szabályokat fogadnak el a nehezebb járművekre, mert az elektromos és a benzines-dízeles modelleknél is terjednek a hobbiterepjárók (SUV-k). Egy kutatás szerint az ilyen – magasabb építésük miatt amúgy is nagyobb légellenállású – autókból még az újak is képesek jobban szennyezni a környezetet, mint akár tízéves, de hagyományos felépítésű típusok.
Az EP közleménye alapján a képviselők egyetértenek az Európai Bizottság által javasolt károsanyag-kibocsátási szintekkel, és a könnyű haszongépjárműveket további három kategóriára bontanák javasolják súlyuk alapján. Emellett szigorúbb határértékeket javasolnak a buszok és a nehézgépjárművek laboratóriumi, valamint valós vezetési körülmények között mért kipufogógáz-kibocsátására.
A magyar kormány is felhördült elsőre
Ahogy arról korábban írtunk, számos autógyártó cég tiltakozott az eredeti Euro 7-es javaslat bevezetése ellen, mert szerintük aránytalanul nagy költséggel járna az előírásoknak megfelelő benzines és dízelmotoros autók kifejlesztése. 2035-től amúgy sem lehet majd új, belső égésű motorral szerelt személyautót árusítani, és ez alól az úgynevezett e-üzemanyagokra vonatkozó kitétel sem jelent komoly felmentést.
A magyar kormány hét társával együtt tiltakozott a szigorítások ellen, és az olaszok azt hangoztatták, hogy sikerült blokkoló kisebbséget összehozniuk, azaz nélkülük nem mehetett át a javaslat az akkori formájában. A tagállamok végül szeptemberben megállapodtak a saját olvasatukról, azaz ki tudtak kalapálni egy olyan változatot, amit már meg is tudtak szavazni.
Kicsit megkavarodtak a politikai erőviszonyok
Ez alapján kell majd megegyezniük az Európai Parlamenttel a végső szövegről, miután csütörtökön a képviselők is véglegesítették a saját álláspontjukat. A testület 329 igennel, 230 nemmel és 41 tartózkodással fogadta el a javaslatot, és a jegyzőkönyv alapján mindhárom voksfajtára akadt példa a magyar képviselők között.
- A jelen lévők közül a fideszesek igent jeleztek a végszavazásnál, ahogy a KDNP-s Hölvényi György és a momentumos Cseh Katalin is.
- A DK-sok viszont az európai szocialisták többségével tartva nemet mondtak a javaslatra, bár az uniós frakciót megosztotta a kérdés. Közülük kéttucatnyian támogatták a szöveget, és
- valamivel kevesebben tartózkodtak, mint például a volt MSZP-s Ujhelyi István.
A MEPWatch összesítésében látszik, hogy a liberálisok közül ennél is kevesebben szavaztak át. Túlnyomó többségük támogatta a végső parlamenti változatot, amit a szélsőbaloldal teljesen, a zöldek frakciója pedig szinte egyöntetűen elutasított. Az EP-ben nincs olyan frakciófegyelem vagy fix koalíció, mint általában a tagállami parlamenteknél. Témától függ, mennyire szavaznak együtt, de a leggyakrabban a jobbközép Néppárt, a szocialisták és a liberálisok közösen döntenek.
A mostani vitát jellemzi, hogy a képviselők közel 250 módosítóról szavaztak.
A szocialisták felvizezésre panaszkodtak, a Fidesz már az EP-választásról beszél
Az európai szocialisták korábban közleményben ítélték el a szövegváltozatot, amelyet az EP szakbizottsága elfogadott, mielőtt a teljes képviselő-testület szavazott volna.
„A liberális, konzervatív és szélsőjobboldali EP-képviselők úgy döntöttek, hogy jelentősen csökkentik az Euro 7-es szabványok ambícióját”, amelyek „alig vagy semmilyen lényegi javulást” nem jelentenének az előző, Euro 6-os normákhoz képest.
A csoport azzal érvelt, hogy így végül épp az idősebb autók járnak rosszul, mert szerintük közös szabvány híján valószínűleg szigorúbb helyi szabályokat vezetnek majd be a levegőminőség javítására.
A javaslat szerdai vitáján Tóth Edina fideszes EP-képviselő arról beszélt, hogy az Euro 7-es szabványok „minden bizonnyal fontos előrelépést jelentenek a zöld átállásban, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül” az ipar és a polgárok kihívásait sem. Az ilyen intézkedések bevezetéséhez sokszor drága beruházások kellenek, amelyeket leginkább az autógyártóknak kell állnia, és ez hosszú távon hat a versenyképességre, munkahelyekre, végső soron pedig a gépjárművásárlókra. A „baloldal által erőltetett célértékek miatt az autóipar már most is az alternatív hajtású járművek fejlesztésével van elfoglalva”, a szigorítás pedig még inkább ilyen irányba növelné a nyomást. A szavazás után kiadott közleménye szerint
az eredeti javaslat „teljes mértékben tönkretette volna az autóipart, azonban jobboldali összefogással sikerült olyan szöveget elfogadni, amely által ez elkerülhető.
A fideszes politikus szerint jó megállapodás született, hiszen a személygépkocsiknál sikerült elérni, hogy a rendeletet csak 2030-tól alkalmazzák.
Elég az átgondolatlan brüsszeli javaslatokból”, szerinte „a józan ész pártján álló, az emberek érdekeit szem előtt tartó európai jobboldal és a korrupt, felelőtlen ötletekkel előálló baloldal közötti döntés a jövő évi EP-választások tétje”.
