2023. november 9. – 10:31
frissítve
Egy szilárd bővítési csomag áll előttünk, reméljük, hogy az uniós állam- és kormányfők testülete is megerősíti – jelentette ki az Európai Parlament szerda esti ülésén Várhelyi Olivér. Az Európai Bizottság magyar tagja felel az uniós bővítésért, így az EU-ba igyekvő országokról készült éves jelentésekért is, amelyeket a testület szerdán adott ki. A csomag – amelyről bővebben itt írtunk – javasolta, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Bosznia-Hercegovinával is indítsák, amint az ország kellően eleget tett a tagsági kritériumoknak, Grúziát pedig minősítsék tagjelöltnek.
Gál Kinga szerint Ukrajna nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra
Az Európai Bizottság azonban arra is figyelmeztetett, hogy az uniós tagságért a jelölteknek egy sor reformot kell végrehajtaniuk a demokratikus intézmények erősítésétől kezdve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemig. Várhelyi Olivér a szerdai ülésen is megismételte, hogy Ukrajnának foglalkoznia kell a Velencei Bizottság kisebbségügyi, nyelv-, média- és oktatási törvényekhez fűzött ajánlásaival (ezekről bővebben itt írtunk). A tagállamoknak csak akkor javasolják a tárgyalási keretük elfogadását Ukrajnával és Moldovával (enélkül a gyakorlatban nem tudják megkezdeni az alkudozást), ha a két ország elfogadta a már folyamatban lévő reformokat. Várhelyi Olivér ugyanakkor kijelentette, hogy az Európai Bizottság készen áll a keret előkészítésére és az átvilágításra. (Utóbbival felmérik, milyen messze van egy jelölt az uniós joganyag és politikaterületek átvételétől, aminek a fejezetekre osztott elfogadása a csatlakozási folyamat lényege.)
Gál Kinga fideszes képviselő viszont arról beszélt, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez minden országnak teljesítenie kell az Európai Bizottság alapvető feltételeit, így a nemzeti kisebbségi jogok garantálását. A bizottsági jelentés szerint ennek Ukrajna még nem tesz eleget, jelentette ki. „A ma bemutatott bővítési javaslatból is látható, hogy Ukrajna a hét feltételből négyet, köztük a kisebbségvédelmi feltételeket még nem teljesítette. Területén háború zajlik és választásokat sem tud tartani. Ezek mind azt igazolják, hogy
az ország még nem áll készen a csatlakozási tárgyalások megkezdésére”.
A bővítési csomag bemutatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy „mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében”.
Az uniós csatlakozási folyamat kulcsfontosságú lépéseiről, így a tárgyalások megnyitásáról a tagállamok egyhangúlag döntenek, azaz bárki vétózhat. Az uniós országok vezetői, köztük Orbán Viktor a tervek szerint legközelebb decemberben ülnek össze.
Előbb Szerbiával haladnának
Gál Kinga szerint új csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt az Európai Uniónak először a Nyugat-Balkán, így Szerbia felé tett ígéreteit kell teljesítenie. „Mielőbb be kell fejezni irányukban a csatlakozási folyamatot, hiszen Szerbiával már több mint tíz éve zajlanak a tárgyalások, jelentős előrelépés nélkül. Ez hiteltelenné teszi az Uniót”. Várhelyi Olivér a vitát megnyitó beszédében több lépést is felsorolt, amelyet a belgrádi vezetés tett, de még mindig nem igazodik a közös uniós külpolitikához, „beleértve az Oroszország elleni szankciókat”.
A jelentésekkel együtt kiadott összefoglaló alapján Szerbiával 35-ből csak két fejezetet tudtak lezárni, miközben nagyjából egy tucatot még meg sem nyitottak. Várhelyi Olivér annyit ígért: az Európai Bizottság „támogatja Szerbia ambícióját” új csatlakozási fejezetek megnyitására, és a korábbi értékeléseiknek megfelelően továbbra is alkalmas rá, hogy a versenyképességi területről elkezdjék az egyezkedést.
A bővítési csomaggal egyidőben egy hatmilliárd eurós nyugat-balkáni fejlesztési csomagot is bejelentettek, ami Várhelyi Olivér szerint „megteremti a megfelelő feltételeket a regionális partnereinknek, hogy uniós tagokká váljanak”.