Taktikai szünet lehetőségéről beszélt telefonon Biden és Netanjahu
2023. november 6. – 06:15
frissítve
Hétfőn több libanoni célpontra is rakétákat lőtt ki az izraeli hadsereg, elmondásuk alapján a Hezbollah egyik fegyverraktárát is megsemmisítették.
Korábban a Hamasz libanoni szárnya több rakétát lőtt ki Észak-Izrael felé válaszul az izraeli bombázásokra Gázában.
Erre reagálva indított légi csapást az izraeli hadsereg, amely szerint több, a Hezbollah-hoz tartozó helyszín is elpusztult a támadásban, köztük fegyverraktárak, kilövőállomások és technológiai eszközök.
Napok óta fokozódik a helyzet izraeli-libanoni határon, miután az izraeli hadsereg egyre többször kerül fegyveres konfliktusba a Hezbollah, és más militáns libanoni szervezetek tagjaival a határ közelében.
(CNN)
Telefonon beszélt hétfőn Joe Biden amerikai és Benjámin Netanjahu izraeli elnök, a túszok mellett a humanitárius segélyekről és egy taktikai szünet lehetősége is szóba került – derül ki a Fehér Ház közleményéből.
Biden továbbra is szilárdan támogatja Izraelt és az izraeli polgárok védelmét a Hamásszal szemben, ugyanakkor a palesztin lakosság védelmének a fontosságát hangsúlyozta; szerinte csökkenteni kell a katonai műveletek miatti civil veszteségeket.
Joe Biden a ciszjordániai helyzetről is beszélt: felelősségre kell vonni a szélsőséges izraeli telepeseket az általuk elkövetett agresszív cselekményekért – mondta. A két ország vezetője várhatóan újból tárgyalni fog néhány napon belül.
(CNN)
Az izraeli pénzügyminiszter arabmentes biztonsági zónákat akar a ciszjordániai zsidó telepek körül, és megtiltaná ott a palesztinoknak, hogy részt vegyenek az olajbogyószüreten. Becalel Szmotrics ezt levélben javasolta Benjámin Netanjahu kormányfőnek és Joáv Gallant védelmi miniszternek.
A radikálisan jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnöke nemcsak pénzügyminiszter, hanem a katonai igazgatás alatt álló Ciszjordánia ügyeiért is felel. Szmotrics szerint azért szükségesek ezek az intézkedések, hogy megakadályozzák a telepek elleni terrortámadásokat, biztonságban érezzék magukat az ott élők, ugyanis Izrael a telepesek közül sok tartalékos férfit mozgósított a Hamász elleni háborúba, és emiatt gyakorlatilag magukra maradtak a telepeken a nők és a gyerekek. Szmotrics azt állította, hogy az elmúlt hetekben többször is felvetette Netanjahunak a palesztinmentes övezetek lehetőségét, és ő a kérdés megvizsgálására utasította Herci Halevit, a hadsereg vezérkari főnökét. Szmotrics szerint ennek ellenére nem történt előrelépés az ügyben.
Az izraeli Jes Din (Van Ítélet) nevű jogvédő csoport szerint amellett, hogy palesztinok megtámadnak zsidó telepeseket Ciszjordániában, az október 7-i terrortámadás óta ciszjordániai zsidó telepesek legkevesebb 172 esetben zaklattak palesztinokat vagy követtek el erőszakot ellenük. (MTI)
„Gázában senki sincs biztonságban” – mondta az ENSZ főtitkára, António Guterres, miközben azt is szeretné, hogy a civilek védelme elsődlegessé válna. „Az izraeli hadsereg folyamatos bombázásai sújtják a civileket, kórházakat, menekülttáborokat, mecseteket, templomokat és ENSZ-létesítményeket. A Hamász civileket használ emberi pajzsként, és továbbra is rakétákat indít Izrael felé” – nyilatkozta. Egyértelművé tette, hogy megsértik a nemzetközi humanitárius jogot.
„Gáza gyerekek temetőjévé válik” – jelentette ki. A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint 4104 gyerek halt meg izraeli légicsapások következtében a háború október 7-i kitörése óta. (Sky)
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint izraeli légicsapás érte a gázai al-Sifa kórház épületét. „A támadásban egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek. Az épületben 170 sérült van, emellett több száz lakóhelyét elhagyni kényszerülő palesztinnek ad otthont” – mondta a szóvivő. (Sky)
Négy palesztin férfit öltek meg ma az izraeli erők Ciszjordániában – közölte a megszállt területen állomásozó izraeli hadsereg és a palesztin egészségügyi minisztérium.
Izrael szerint mind a négyen egy Hamász-sejt tagjai voltak, és egy autóban ültek Tulkarem városában, amikor a katonák tüzet nyitottak rájuk.
Ciszjordánia területileg elkülönül a Gázai övezettől, de a háború óta itt is fokozódik az erőszak és éleződik a helyzet:
- az egészségügyi minisztérium szerint október 7. óta összesen 152 palesztin halt meg az Izrael által megszállt területen;
- a palesztin foglyokat nyilvántartó bizottság szerint október 7-e óta több mint 2000 palesztint tartóztattak le, csak a múlt éjszaka 70 főt, köztük Ahed Tamimi közismert aktivistát.
A 22 éves Tamimit egy Nabi Saleh nevű faluban vették őrizetbe faluban a Palesztin Foglyok Társasága közlése szerint. Az izraeli hadsereg az AFP-vel közölte, hogy „erőszakra való felbujtással és terrorista tevékenységgel” gyanúsítják. Az izraeli sajtó értesülései szerint egy Instagram-posztról van szó, amelyben Tamimi azzal fenyegetőzött, hogy „lemészárolja” a megszállt területeken élő zsidó telepeseket.
(BBC)
A Háárec beszámolója szerint a kórházban meghalt az a 20 éves izraeli nő, akit hétfőn délelőtt késelt meg egy 16 éves palesztin fiú Jeruzsálem óvárosában.
A gázai minisztérium már vasárnap is majdnem tízezres számról adott hírt, a hétfői közlésük szerint az előző nap izraeli légicsapásai után, amelyekben Gázaváros legnagyobb kórházának igazgatója szerint kétszázan haltak meg, mostanra tízezer fölé nőtt a konfliktus kezdete óta meghalt palesztinok száma. Izraelben a hatóságok közlése szerint 1400-an haltak meg ez idő alatt.
Hétfőn a láthatóan mindkét felet komolyan érintő konfliktus miatt számos humanitárius ügynökség és nemzetközi segélyszervezet vezetője közös közleményben követelt azonnali tűzszünetet.
A gázai áldozatokról szóló adatok a helyi egészségügyi minisztérium közlésein alapulnak. Mivel ez az intézmény is az övezetet vezető Hamász alá tartozik, ezért sokan vonják kétségbe az adatok hitelességét, azonban emberi jogi szervezetek szerint az elmúlt évtizedek gyakorlata azt mutatja, hogy a hivatalos veszteségadatok megfelelnek a valóságnak.
Naledi Pandor, az ország külügyminisztere hétfőn jelentette be, hogy visszahívja a diplomatáit az országból. Pandor szerint a Dél-afrikai Köztársaságot rendkívül aggasztják a gyerekek és civilek legyilkolásáról szóló beszámolók, és leszögezte, szerinte Izrael a kollektív bűnösség elve szerint jár el a palesztinokkal szemben.
Mint mondta, a visszahívás nem egy kirívó gyakorlat, és hozzátette, a visszahívás után azt fogják megnézni, hogy fenntartható-e a kapcsolat a két ország között. Dél-Afrikának, amely az azonnali és átfogó tűzszünet mellett foglalt állást, egyébként nincsen nagykövete Izraelben.
(Guardian)
Az Európai Unió további 25 millió euróval növeli a Gázai övezet lakóinak nyújtott humanitárius segélyeit, jelentette be hétfőn az Európai Bizottság. A testület szerint ezzel már az eredeti négyszerese, több mint 100 millió euró megy idén ilyen célra.
Az EU humanitárius szervezeteknek nyújtja a segélyt életmentő segítségnyújtás céljából, írja a bizottsági közlemény. Főleg vízellátásra, higiéniára, egészségügyre, élelmiszerekre és más létfontosságú eszközökre fordítja a pénzt.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Izraellel, Egyiptommal és az ENSZ-szel együttműködve azon dolgoznak, még több segélykonvoj jusson be Gázába humanitárius célú folyosókon és „szünetekben”. Erre – többes számban, a tűzszünet kifejezést gondosan elkerülve – az uniós tagállami vezetők, köztük Orbán Viktor is egyhangúlag kiadtak egy felszólítást a legutóbbi csúcstalálkozójukon.
Október elején az Európai Bizottság magyar tagja, Várhelyi Olivér arról írt, hogy az EU azonnali hatállyal felülvizsgálja a 691 millió eurónyi „fejlesztési portfólióját” és ezalatt „minden kifizetés azonnal felfüggesztve”. Az Európai Bizottság hamar pontosította, hogy a vizsgálat nem érinti a humanitárius segélyeket, amelyek egy másik biztoshoz tartoznak, majd egyértelműen cáfolta, hogy bármiféle felfüggesztésről szó lenne.
Az amerikai külügyminiszter a törökországi Ankarában beszélt erről, ahol a családját látogató török elnök, Recep Tayyip Erdoğan helyett Hakan Fidan török külügyminiszterrel folytatott megbeszélést hétfőn. Fidan egyébként azonnali tűzszünetet sürgetett, és hangsúlyozta, „meg kell akadályozni, hogy Izrael civileket vegyen célba Gázában”, azaz markánsabban ugyan, de nagyjából azonos állásponton volt az elmúlt napokban Izraelben, Jordániában, Cipruson és Irakban is a korábban már emlegetett „átmeneti humanitárius tűzszünetek” mellett lobbizó Blinkennel.
Blinken reményei szerint a „humanitárius szüneteknek” köszönhetően több segélyszállítmány érhetné el a Gázai övezetet, illetve előrelépés történhetne a Hamász által Izraelből elhurcolt túszok kiszabadításának ügyében is. Mint mondta, az izraelieknél elérték, hogy tegyenek lépéseket a civil áldozatok számának minimálisra csökkentésének érdekében, és hozzátette, kiemelt figyelmet fordítanak a túszokra, különösen az amerikai állampolgárokra, és mindent megtesznek azért, hogy hazajuttassák őket. A két külügyminiszter nem tartott közös sajtótájékoztatót, Blinken ellen viszont többen is tüntettek Ankarában.
(MTI)
Helen McEntee igazságügyi miniszter az RTE ír köztévének azt mondta, ez egy rettentően traumatikus helyzet a családnak, és minden más családnak is, amelynek azzal kell szembenéznie, hogy túszul ejtik a szerettét. McEntee hozzátette, mindent megtesznek a fogságban lévő lány családjáért, és másokért is, hogy mindannyian visszakapják a családtagjaikat.
A nyolcéves Emily Handot korábban már halottnak hitték, nemrég azonban kiderült, hogy életben lehet. Az ír hatóságok megígérték, hogy mindent megtesznek a segítségnyújtás érdekében, bár világossá tették, hogy erre korlátozottak a lehetőségeik.
(Guardian)
Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) által közölt számokat X-en (korábban Twitter) osztotta meg az ENSZ genfi irodája, hozzátéve, hogy a gyerekek nem célpontok.
Egy izraeli katona súlyosan megsérült, amikor egy 16 éves férfi megkéselte Kelet-Jeruzsálemben, az óváros egyik bejárata közelében, írja a BBC. A város Iszawiya negyedéből származó fiatalembert a biztonsági erők lelőtték – közölte az izraeli rendőrség. Egy másik embert letartóztattak, a nyomozás folyamatban van.
A Magen David Adom izraeli mentőszolgálat megerősítette, hogy egy 20 éves nőt súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, egy férfit könnyebb, szúrt sérülést szenvedett a támadásban, ami az MDA leírása szerint Jeruzsálem óvárosának egyik kapuja közelében történt.
(BBC)
Ahogy azt korábban írtuk, Jordánia egy, a Gázai övezetben működő jordániai kórháznak juttatott el segélyszállítmányt, az akció sikerét pedig az is garantálta, hogy Izrael is részt vett a megvalósításában. A Guardian rövid videót is közölt a ledobásról, ezt alább lehet megnézni:
Helyi jelentések szerint hétfőn korán reggel leállt az internet és a telefonos kommunikáció is a Gázai övezetben, délelőtt viszont a palesztin telekommunikációs cég, a Paltel arról posztolt a Facebookon, hogy helyreállt a szolgáltatás.
„Szeretnénk bejelenteni, hogy a kommunikációs szolgáltatások (vezetékes, mobil és internet) fokozatosan újra működnek az ágazat különböző régióiban, miután az izraeli oldalról megszakadt a kapcsolat” – írták.
A lépéssel arra reagált a brit külügy, hogy Izrael az elmúlt napokban a Libanonból érkező rakétákra válaszul többször is válaszcsapást mért a Hezbollah ottani, az ország déli részén található állásaira- Álláspontjuk szerint a feszültség a tetőfokán van az országban, és bármikor eszkalálódhat a helyzet, amely a menekülőutak elzárásával fenyeget, ezért vonták ki az alkalmazottak egy részét, illetve az összes ott dolgozó ember családját az országból.
Emellett a tüntetések is folyamatosak az országban, többek közt az amerikai és a francia nagykövetség előtt is demonstráltak az elmúlt időszakban, és valószínűleg a továbbiakban is lehet számítani ilyen megmozdulásokra. A brit külügy arra kéri az ott tartózkodó briteket, hogy kerüljék el ezeket a tüntetéseket. A nagykövetség egyébként az alapműködést továbbra is fenntartja.
(Guardian)
Hétfő hajnalban is intenzív támadások érték Gáza északi részét, a BBC szerint hatalmas robbanások hallatszottak. Izrael szerint az elmúlt egy napban 450 „célpontot” találtak el. A BBC helyszíni tudósítója szerint a csapások Gáza északnyugati részére összpontosultak, és a Beach – más néven Shati – menekülttábort bombázták erősen.
A Hamász vezette egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint október 7. óta több mint 9700 ember halt meg Gázában, Izrael szerint a Hamász több mint 1400 embert ölt meg és több mint 200 embert rabolt el.
(BBC)
Izrael azt állítja, hogy az Izraeli Védelmi Erők koordinálták annak az egészségügyi segélynek a Gázai övezetbe juttatását, amit a jordán légierő gépe dobott le Gázában. Az IDF közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy egy jordániai repülőgép „orvosi felszerelést és élelmiszert dobott le a Gázai övezetben lévő jordániai kórházba”.
Korábban a jordániai király azt posztolta az X-en, hogy katonáinak kötelessége segíteni a Gázában szenvedő sebesülteken. Ez az első ejtőernyős segélyszállítmány a jelenlegi konfliktus során.
(BBC)
Franciaországban 1040-re emelkedett az antiszemita cselekmények száma, és 486 embert előállítottak október 7-e, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása óta – közölte a kormány vasárnap. „Az antiszemita cselekmények száma robbanásszerűen megnőtt” – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a France 2 közszolgálati televízió híradójában. A 486 letartóztatott személy közül 102 külföldi – tette hozzá.
Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok. Laurent Nunez párizsi prefektus vasárnap jelezte, hogy a fővárosi régióban október 7. óta 257 antiszemita cselekmény történt, és 90 ember letartóztattak. A prefektus szerint „nincs tipikus profilja” az elkövetőknek, vannak köztük „fiatal gyerekek, akik nagyon súlyos dolgokat állítanak”, de „olyanok is, akik inkább a palesztin ügy védelmét képviselik, és elszaladt velük a ló”.
(MTI)
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Törökországba érkezett éjszaka, a térségben tett diplomáciai villámlátogatásának következő állomására, amelynek során megpróbálja megfékezni az Izrael és a Hamász közötti konfliktust, humanitárius tűzszünetet sürget, hogy segélyt juttasson a Gázai övezetbe.
Blinken először látogat Törökországba azóta, hogy Izrael háborút indított a Hamász ellen, megtorlásul annak október 7-i támadásáért. Blinken érkezése előtt könnygázzal és vízágyúval oszlatta szét a rendőrség azt a több száz tüntetőt, akik az amerikai erőknek otthont adó törökországi délkeleti légibázisnál tüntettek.
Erdoğan török elnök azt tervezi, hogy hétfőn átutazik Törökország távoli északkeleti részén, így várhatóan nem találkozik Blinkennel.
(BBC)
Jordánia egészségügyi segélycsomagot dobott le a levegőből egy gázai kórházba – posztolta az X-en (korábban Twitter) II. Abdullah király. Azt írta, hogy katonáinak kötelessége segíteni a Gázában szenvedő sebesülteken.
„Mindig ott leszünk palesztin testvéreink mellett” – írta. Az Izraeli Védelmi Erők egyelőre nem kommentálta ezt. II. Abdullah király felesége, Rania királynő palesztin szülők gyermekeként született, és nyíltan bírálta Izraelt a konfliktusban.
(BBC)
- Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet.
- A BBC szerint az izraeli erők a háború kezdete óta vasárnap hajtották végre a legsúlyosabb légicsapásokat Gázára.
- Az izraeli erők korábban négyórás időablakot adtak arra, hogy a Gázai övezet északi részéből a délibe menjenek át civilek vasárnap.
- A CNN szerint robbanás volt a Gázai övezet középső részén egy menekülttáborban. A Hamász szerint izraeli légicsapás történt, az IDF vizsgálja, hogy végrehajtottak-e támadást azon a részen.
- Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Abbász tűzszünetet szorgalmazott.
- Netanjahu ismét kizárta a tűzszünet lehetőségét, amíg a Hamász nem engedi el a túszokat.
- Az izraeli hadsereg szerint 2500 célpontra mértek csapást a szárazföldi műveletek kezdete óta.
- Izraelbe érkezett Novák Katalin köztársasági elnök. Találkozott az izraeli államfővel, és a fogva tartott magyar túszok családtagjaival is fog.
- IDF: Egy másik célpont ellen végrehajtott támadás közben történhetett robbanás egy ENSZ-iskolánál.
Izrael azt állítja, hogy jelentős támadást indított Gáza északi részén, vasárnap este robbanásokról és intenzív légicsapásokról érkeztek jelentések. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte, hogy „körülzárta” Gáza városát. A BBC tudósítója szerint ismét megszakadt a telefon- és internetszolgáltatás is. „Izrael továbbra is erőteljesen támad, és tovább fokozza szárazföldi hadműveletünket a Gázai övezet északi részén és Gáza város nagy részén” – közölték a védelmi erők.
(BBC)