A lefoglalt orosz vagyont is bevonná Ukrajna újjáépítésébe az EP

Az Európai Parlament a héten elfogadott két javaslatot, amelyekkel emelnék a hétéves uniós költségvetést. Ezekre az Európai Bizottság tett javaslatot még év közepén.

Megadnák a többletpénzt Ukrajnának, de szigorúbb feltételekkel

Az EP módosításokkal szavazta meg, hogy az EU 2024-től 50 milliárd euróval támogassa Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját. A testület a közleménye szerint az Oroszországtól és az ukrajnai invázióval kapcsolatba hozható személyektől, cégektől lefoglalt vagyont is bevonná Ukrajna újjáépítésébe. Az EP az elszámoltathatóságot is növelné, például egy internetes oldalon tenné nyomon követhetővé a pénzügyi műveleteket és nem juthatna uniós forrásokhoz az a vállalkozás, amely oligarchák befolyása alatt áll.

A képviselők 512 szavazattal, 45 ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el az Ukrajnát támogató eszközről szóló javaslatról kialakított álláspontjukat. A MEPWatch adatai alapján a nemmel szavazók között voltak a jelen lévő fideszes képviselők, ami nem meglepetés, mert a magyar kormány sem fogadja el a javaslatot, alig burkoltan összekötve a befagyott magyar támogatások ügyével. A többi magyar a Pekingben lévő Ujhelyi István, a szintén nem szavazó Cseh Katalin és a tartózkodó jobbikos Gyöngyösi Márton kivételével igennel voksolt.

A kormány rendszeresen azt a lehetőséget pedzegeti, hogy mi van, ha a Magyarországnak szánt pénzek Ukrajnába mentek (erre még akkor sem lenne lehetőség, ha az uniós intézmények így akarnák). Az ATV szerint Orbán Viktor korábban, Tusványoson viszont nem kertelt arról, hogy valójában a befagyasztások feloldásáért cserébe zsarol a vétófenyegetéssel: az emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

Az EP mielőbbi megállapodást sürget mind az eszközről, mind a költségvetési kiigazításokról, mivel 2024-től már lejárnak az Ukrajna megsegítésére hozott jelenlegi uniós rendelkezések. Most az EU havi másfél milliárd euróval segíti a tagjelölt országot, de csak az idei év végéig. Az új, 50 milliárdos csomag 2027-ig tartana.

Még három milliárd eurót dobnának ipartámogatásra

A költségvetési emelés része lenne egy tízmilliárd eurós, STEP nevű eszköz, amit az Európai Parlament további hárommilliárddal emelne az elfogadott álláspontja szerint. A program a szén-dioxid kibocsátását visszafogó, digitális és biotechnológiai iparágak bevezetését támogatná.

A szabálytervezetet 385 szavazattal 85 ellenében, 151 tartózkodás mellett fogadták el, ami mutatja, mennyivel vitatottabb a jóval egyértelműbb többséget kapó ukrán támogatáshoz képest. A magyar képviselők közül a jelen lévő fideszesek tartózkodtak. Gyürk András ezt azzal indokolta, hogy az európai gazdaság súlyos válságban van, amiért szerinte elsősorban az Európai Bizottság felel és a javaslat ugyanazt folytatná. „Az ipari termelés öt százalékkal esett egy év alatt, a versenyképesség romokban, az előrejelzések stagnálással vagy recesszióval számolnak.” (Az Eurostat napokkal ezelőtti jelentése szerint az EU ipara havi összevetésben épp nő, de Magyarországon 2,4 százalékot esett, ami a legrosszabb adat a tagállamok közül.) „Amit most látunk, az annak a brüsszeli iparpolitikának az eredménye, ami a szankciókra, az irreális zöld célokra és a bürokrácia növelésére épít” – mondta a fideszes politikus. „Ez a pénzügyi eszköz arra tesz kísérletet, hogy ezen az elhibázott úton haladjunk tovább.”

A szavazás után még a tagállamoknak is meg kell állapodniuk a saját álláspontjukról az Európai Unió Tanácsában, mielőtt az EP-vel kialakítják a végső alkut. Ahogy az ukrán csomagot, úgy a STEP-et is be kellene vonni már a 2024-es költségvetés novemberi tárgyalásaiba.

Nem hagynák, hogy a tagállamok vágjanak a jövő évi költségvetésen

A jövő évi költségvetésről szintén a héten fogadták el a képviselők az álláspontjukat. Az éves büdzsék körvonalait már a hétéves keretek is megadják (ezt emelné többek között az új ukrán támogatási csomag és a STEP), de még így is sokszor az utolsó pillanatig alkudoznak évről évre a tagállamok az Európai Parlamenttel.

A tagállamok 772 millió euróval csökkentenék a 2024-es költségvetést az eredeti javaslathoz képest, de ezt az EP nem szeretné, és több pénzt adna például az Erasmus+ oktatási csereprogramra. A parlamenti álláspontot 424 igennel (köztük a bent ülő ellenzéki magyarokkal), a jelen lévő Fidesz-KDNP-sekkel együtt 101 ellenszavazat mellett és 102 tartózkodással fogadtak el.

Deli Andor, a Fidesz listájáról EP-be került vajdasági képviselő a javaslat vitájában nagyon kétségesnek tartotta, hogyan sikerül majd a tagállamokat újbóli több tízmilliárdos befizetésekre rávenni a keretköltségvetésnél, amitől a jövő évi büdzsé is függ. Deli Andor felszólalásában a befagyasztott támogatásokat emlegette, szerinte ilyen körülmények között sem politikailag, sem gazdaságilag nem várható el, hogy Magyarországot újabb befizetésekre kényszerítsék az uniós költségvetésbe. (Hazánknak az uniós költségvetésből sokkal több pénz jár vissza, mint amennyit betesz, de a jelentős részét befagyasztották jogállamisági, korrupcióellenes intézkedéseket elvárva.)