Egy nap alatt 20 támadást indítottak az oroszok Avgyiivka körül

Észak-Korea több mint ezer konténernyi katonai felszerelést szállított Oroszországba szeptember 7-e és október 1-e között – közölte a Fehér Ház pénteken, írja az MTI. A Fehér Ház felvételeket is közzétett a konténerekről. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora azt mondta, hogy Észak-Korea fejlett orosz haditechnikához juthat hozzá lőszerszállítmányért cserébe.

Remélhetőleg egyszer visszatér az Európai Unió és Oroszország között a kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés, amely korábban hosszú időn át a gazdasági növekedési modell alapja volt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában az MTI tudósítása szerint.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Orosz Energiahét nevű konferencia panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy korábban az európai gazdasági bővülés a magasan fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épült, amely modell mára sajnálatos módon szétesett.

„Reméljük, egyszer visszatérhetünk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez Oroszország és az Európai Unió között.”

A miniszter kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy amennyiben az energiatermelés biztonságos, olcsó, kiegyensúlyozott és fenntartható módját keresi egy állam, akkor a választ az atomenergia jelenti. Példaként hozta fel a paksi bővítést, annak kapcsán is azt, hogy a nukleáris kapacitás 2400 megawattos bővítésével évente mintegy 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható.

A Telegram-csatornáján közölte az orosz állami tévé volt műsorvezetője, Marina Ovszjannyikova, hogy nem mérgezték meg, írja a Meduza orosz független hírportál. A Párizsban élő Ovszjannyikovát azután szállították mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön, miután hirtelen rosszul lett a lakásában.

„Nem beszéltem újságírókkal, reméltem, hogy ez az információ nem kerül ki a sajtóba. Az egyetlen dolog, amit elmondhatok, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem találtak semmilyen fehér port a kilincsemen” – áll a bejegyzésében.

Az egykori műsorvezető szerint a francia rendőrség azért indított nyomozást az ügyben, mert a tünetei hirtelen jelentkeztek.

„Már sokkal jobban érzem magam. A vizsgálatok nem állapítottak meg mérgezést”

– tette hozzá.

Marina Ovszjannyikova tavaly márciusban a Pervij Kanal orosz csatorna esti híradójának élő adásában a műsorvezető háta mögött feltartott egy, a háború megállítását követelő plakátot, amelyre azt is ráírta: „Ne higgyetek a propagandának! Itt hazudnak nektek!” Az eset után előállították, de akkor még csak pénzbírsággal sújtották.

A júliusi akciót már nem úszta meg bírsággal, a 45 éves nőt tavaly augusztusban két hónapra házi őrizetbe helyezték, októberben viszont a 11 éves lányával együtt megszökött az otthonából. Akkor még nem lehetett tudni, hogy melyik európai országban tartózkodik, tavaly Berlinben élt és dolgozott, az ügyvédje nyáron még nem árulta el, hol van. Oroszországban azóta is körözik.

Egy tavalyi interjúban Ovszjannyikova azt mondta, a Moszkvában élő 17 éves fia hazaárulónak tartja őt, és nem beszélnek egymással.

Az Európai Unió vezetői szerint határozott lépést kell tenni annak érdekében, hogy felhasználják befagyasztott orosz vagyont Ukrajna megsegítésére, írja a Skynews. A diplomaták jövő héten kedden egyeztetnek a kérdésről, ami már hónapok óta húzódik.

Belgium amellett, hogy F-16-os vadászgépeket küld Ukrajnának 2025-ig, a héten azt is bejelentette, hogy 2,3 milliárd eurót ajánl fel a háborúban álló országnak. Ezt az összeget azokból az adókból szedi össze, amit azokra az ottani orosz bankokra vetnek ki, amiknek működését felfüggesztették a háborús szankciók miatt. Egy uniós tisztviselő korábban azt nyilatkozta, hogy az ehhez hasonló adókról már hónapok óta folynak az egyeztetések, de előrelépés nem történik. Egy belga tisztviselő szerint ezt a megoldást nemcsak az unióban kellene bevezetni, hanem a G7-hez tartozó országokban is, hisz úgy lenne igazán hatékony.

Négy holland céget és nyolc holland állampolgárt bírságolt meg a holland kormány azért, mert az Európai Unió szankcióit megkerülve segítettek az oroszoknak hidat építeni a Kercsi-szoros fölött – számolt be a Kyiv Post. Az ítélet szerint a 19 kilométer hosszú híd, ami az oroszok által megszállt Krím-félszigetet köti össze az Oroszországhoz tartozó Krasznodari határterülettel, részben holland tudás és szakértelem felhasználásval épült, a megbírságolt cégek ugyanis gépeket, alkatrészeket és szolgáltatásokat biztosítottak a kivitelezéshez, mindezt úgy, hogy ezt a Krím 2014-es megszállása után Oroszországra kivetett EU-s szankciók megtiltották.

Hollandiában 2018-ban indult az ügyben vizsgálat, összesen 7 cég és a cégek vezető tisztségviselői ellen, három cégnél még folyik a vizsgálat.

A most megbírságolt négy cég összesen 160 000 ezer eurónyi, azaz kicsit több mint 61 millió forintnyi bírságot fizetett be, a 8 elítélt személyt közmunkára kötelezték. A bírságról szóló holland közlemények nem nevezték meg az érintett cégeket. Az ügyben azért nem bíróság hozott ítéletet, mert a holland állam megállapodott a gyanúba keveredett cégekkel. A Kyiv Post figyelmeztetett, a büntetés jócskán elmarad a kiszabható maximumtól, a szankciók megsértéséért magánszemélyeket ugyanis akár több évnyi börtönre is lehetne ítélni, cégekre pedig több százezer eurós bírság is kiszabható lett volna.

„A sportnak és geopolitikának semmi köze nincs egymáshoz, legalábbis nem szabadna, hogy legyen”

– írta Szijjártó Péter egy Facebook-posztban, miután találkozott az orosz sportminiszterrel, Oleg Matytsinnel Moszkvában. A külügyminiszter mondataival arra reagált, hogy csütörtökön a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) azonnali hatállyal felfüggesztette az Orosz Olimpia Bizottságot, miután a bizottság elismert több, az oroszok által annektált négy régióban (Luhanszk, Donyeck, Herszon, Zaporizzsja) működő regionális szervezetet. Szijjártó szerint támogatják az NOB erőfeszítéseit, amik célja, hogy Párizsban teljes olimpiát tudjanak rendezni, és egyetértenek azzal, hogy csak és a kizárólag az adott sportoló teljesítményétől függhet, hogy részt vehet-e az olimpián, illetve más nemzetközi versenyeken.

„Mi hiszünk abban, hogy a sport békét tud teremteni, ezért is támogatjuk, hogy a sportolók békés körülmények között megküzdhessenek egymással. Minderről nemcsak beszélünk, hanem ennek megfelelően is cselekszünk: a belarusz futballválogatott és az ukrán kézilabda-válogatott is Magyarországon játszotta Eb-és Vb-selejtező mérkőzéseit” – olvasható a bejegyzésben, amit a 444.hu is szemlézett.

Mint írtuk, az Orosz Olimpia Bizottság felfüggesztése azt jelenti, hogy nem működhet nemzeti bizottságként, és nem jogosult semmilyen támogatásra sem. Az oroszok természetesen kontraproduktívnak és politikailag motiváltnak nevezték a döntést, de egyelőre igazán komoly csapás még nem érte az orosz sportolókat, a NOB ugyanis arról még nem döntött, hogy semleges színekben indulhatnak-e majd a jövő évi olimpián. Mindennek egyébként voltak előjelei, júliusban például sem Belarusz, sem Oroszország nem kaptak meghívót a párizsi olimpiára.

A NOB-ot a háború kitörése óta nyomasztják több irányból is azzal, hogy tiltsa ki teljesen az orosz és a belarusz sportolókat, Thomas Bach, a szervezet elnöke azonban még egy hónapja is arról beszélt, hogy az orosz és belarusz sportolók felfüggesztése sértené az emberi jogokat és az Olimpiai Chartát. Azt is hozzátette, hogy szerinte lehetetlen teljesíteni Ukrajnának azt az igényét, hogy szigeteljék el a világsportot az oroszoktól

Az ukrán hadsereg főparancsoksága szerint az utóbbi egy napban már a huszadik orosz támadást verik vissza a kelet-ukrajnai Avgyijivka közelében. A háború előtt kb. 30 ezer lakosú Doneck megyei kisváros térségében nagy erőket összpontosítottak az oroszok, hiszen ha Avgyijivkát sikerülne elfoglalniuk, azzal visszavehetnék a kezdeményezést a harcban, megnyílna az út az olyan, fontosabb városok felé, mint Konsztantyinovka vagy Pokrovszk.

A Guardian és a New York Times híradásai szerint helyiek arról számoltak be, hogy Avgyiivka körül folyamatos harcok dúlnak, az oroszok lövik a várost, és rengeteg katonát, valamint tankot vetettek be. „Forró éjszaka volt Avgyijivkában” – mondta az ukrán tévének Vitalij Barabas, a város katonai közigazgatásának vezetője.

Az orosz állami média közben arról számolt be, hogy az ukránok jelentős veszteségeket szenvednek a városban, és a védőknek erősítést kellett a helyszínre küldeniük, mert sok ukrán katona elhagyta állását az első vonalban, olyan nagy erejű volt az orosz offenzíva.

A francia ügyészség vizsgálja, hogy megmérgezhették-e Párizsban azt az orosz újságírót, aki korábban elmenekült Oroszországból, miután élő adásban elítélte az ukrajnai háborút, írja az APNews. A Párizsban élő Marina Ovszjannyikova hirtelen rosszul lett a lakásában, hívta a mentőket, és kórházba is szállították.

Ovszjannyikova azt mondta a rendőröknek, arra gyanakszik, hogy megmérgezték – közölte a párizsi ügyészség. A rendőrség átvizsgálta a nő lakását, és nyomozást indítottak az ügyben. Részletek ebben a cikkben.

(APNews)

Az Ukrajnának szánt nyugati támogatás csökkenésére számít Moszkva azután, hogy Szlovákiában a választásokon győztes Smer alakít kormányt Robert Fico vezetésével. A harmadszorra hatalomra került kormányfő – aki 2006-10 és 2012-18 között vezette már Szlovákiát – nyíltan az orosz narratívát követte, az „ukrán fasisztákat” vádolva az ukrajnai háború kitöréséért. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség elemzése szerint Fico koalíciós kormánya ugyan nem stabil, akár fél éven belül szét is eshet, de egyelőre „a helyzet a pozsonyi erőviszonyokat tekintve Oroszország számára kedvezően alakul”. „Arra legalábbis számítani lehet, hogy Szlovákia nem csupán leállítja a fegyverszállítást a kijevi rezsimnek – úgysem maradt [a fegyverekből] sok –, leállítja a NATO országaiból érkező fegyverszállítmányok tranzitját, ahogyan ezt Magyarország tette” – állt az orosz állami hírügynökség elemzésében.

Erősödött az orosz bombatámadások intenzitása, néhány nyugodtabb nap után – közölte Ukrajna déli katonai körzetének szóvivője. Natalja Humenyjuk szerint az irányítható bombákkal az orosz erők Dél-Ukrajnára, főként Odessza körzetére fókuszáltak, elsősorban azért, hogy a fekete-tengeri áruszállítást akadályozzák.

Emellett Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt lévő része, Herszon városa és a Dnyeper jobb partja volt a támadások célpontja, ahová négy bomba is esett, ötszáz kilogram trotilnak megfelelő pusztító erővel.

Herszonban egyébként is rendszeresek a tüzérségi támadások mivel az orosz erők a folyó túlpartján állva könnyen elérik a tavaly februártól novemberig orosz megszállás alatt tartott várost, ahonnan a háború előtti 300 ezer lakosból mára 60-70-ezren maradtak, a többség elmenekült. Csütörtökön két ember meghalt, hatan, megsebesültek Herszonban.

Moszkvába érkezett Szijjártó Péter. A külügyi és külgazdasági miniszter a Facebookon közölt posztja alapján az energiabiztonságról tárgyal, azaz kézenfekvően a gáz- és kőolaj importjáról, amelyet Magyarország az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború idején is fenntart. Szomszédjaihoz képest az orosz energiafüggés kevésbé csökkent az elmúlt másfél évben.

Szijjártó még szeptemberben közölte, hogy találkozni fog az orosz energetikai miniszterrel, Alekszandr Novakkal október 11-13 között, az Orosz Energetikai Hét nevű moszkvai fórumon.

Az esti érkezést a reggeli poszt követte, amely szerint a miniszter a hűvös napot a Moszkvában kocogással kezdte a folyó partján.

Egy nap alatt ezer katonát veszített az orosz hadsereg – közölte az ukrán vezérkari főnökség. Eszerint a megszálló orosz erők a tavaly február 24-én Ukrajna ellen indított háborúban eddig 285 ezer katonát veszítettek – ez a halottak és a súlyos sérülteket együttes számát jelenti –, megsemmisült 4905 orosz tank, 9600 páncélos jármű, 316 repülőgép, ugyanennyi helikopter, 6763 tüzérségi rendszer.

A veszteségekről hivatalos adatok nincsenek, azokat mind az orosz, mind az ukrán fél zártan kezeli.

• Vlagyimir Putyin először hagyta el Oroszországot azóta, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
• Az orosz elnök Kirgizisztánban azt mondta, bővítené a Kirgizisztánnal folytatott katonai és védelmi együttműködést.
• Az orosz erők az odesszai kikötőt támadták éjszaka, az ukránok 28 drónt lőttek le.
• Sajtóinformációk szerint vészjelzést adott le öt orosz utasszállító, de ezt az orosz légügyi hatóság cáfolta.
• Az ukrán katonai hírszerzés főnöke nem tudja, hogy meghalt-e Prigozsin vagy nem.
• Azonnali hatállyal felfüggesztette a NOB az Orosz Olimpiai Bizottságot.
• Újabb drónroncsokat találtak Románia területén, valószínűleg egy ukrán kikötőre célzott orosz gép tévedt el.

A csütörtöki híreket itt tudja visszaolvasni.