Azonnali hatállyal felfüggesztette a NOB az Orosz Olimpiai Bizottságot

A román védelmi tárca tájékoztatása szerint az Ukrajnával közös határ mentén hajnalban találtak egy krátert a Duna-parti ukrajnai Izmajil folyami kikötővel szemben – írja az MTI.

Feltételezések szerint a drón becsapódáskor felrobbanhatott. Egyelőre nem tudni, hogy a pilóta nélküli repülőeszközt mikor, illetve honnan indíthatták, de a román védelmi tárca nem sokkal korábban közölte, hogy több, ukrajnai kikötők ellen indított dróntámadást is észleltek.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel ezekkel a háborús bűncselekményekkel” – tette hozzá Luminita Odobescu külügyminiszter.

A bukaresti hatóságok az utóbbi hetekben több roncsdarabot is találtak, amelyek közléseik szerint az orosz hadsereg által használt pilóta nélküli repülőeszközök alkatrészeivel mutatnak hasonlóságot.

Klaus Iohannis román elnök a drónroncsok felfedezésével kapcsolatban Románia légterének „teljességgel elfogadhatatlan megsértéséről” beszélt, amely szerinte a térségben élő lakosság biztonságára nézve is valódi veszélyt jelent. A NATO növelte a Románia légterét ellenőrző repülőgépek számát a törmelékek megtalálását követően.

A Nemzetközi Oilmipiai Bizottság azután döntött így, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság múlt csütörtökön hivatalosan is elismert több, az oroszok által annektált négy régióban (Luhanszk, Donyeck, Herszon, Zaporizzsja) működő regionális szervezetet. A NOB szerint ezzel megsértették az ukrán bizottság területi integritását, következésképp az Olimpiai Chartát, ezért döntöttek most, a háború 596. napján amellett, hogy felfüggesztik az oroszokat. Ez azt jelenti, hogy

az Orosz Olimpiai Bizottság hivatalosan nem működhet nemzeti bizottságként, és nem jogosult semmilyen támogatásra sem.

Az oroszok természetesen kontraproduktívnak és politikailag motiváltnak nevezték a döntést, de egyelőre igazán komoly csapás még nem érte az orosz sportolókat, a NOB ugyanis arról még nem döntött, hogy semleges színekben indulhatnak-e majd a jövő évi olimpián. Mindennek egyébként voltak előjelei, júliusban például sem Belarusz, sem Oroszország nem kaptak meghívót a párizsi olimpiára.

A NOB-ot a háború kitörése óta nyomasztják több irányból is azzal, hogy tiltsa ki teljesen az orosz és a belarusz sportolókat, Thomas Bach, a szervezet elnöke azonban még egy hónapja is arról beszélt, hogy az orosz és belarusz sportolók felfüggesztése sértené az emberi jogokat és az Olimpiai Chartát. Azt is hozzátette, hogy szerinte lehetetlen teljesíteni Ukrajnának azt az igényét, hogy szigeteljék el a világsportot az oroszoktól.

(BBC)

Oroszország arra számít, hogy a Kirgizisztánnal folytatott katonai és védelmi együttműködése bővülni fog – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kirgiz főváros, Biskek közelében lévő orosz légibázison tett látogatása során.

„Szeretném megköszönni az elnök úrnak a meghívást. Jó okunk van (arra, hogy itt legyünk), de még okok nélkül is régóta esedékes ez a látogatás” – mondta az orosz elnök.

Putyin kétnapos látogatáson van Kirgizisztánban, pénteken részt vesz a Független Államok Közössége (FÁK) csúcstalálkozóján, írja a Guardian.

(Guardian)

Cáfolta az orosz állami repülésügyi hatóság azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint vészjelzést adott volna le öt orosz utasszállító repülőgép. A TASZSZ orosz állami hírügynökség korábban azt írta, hogy egyik gép sem változtatott irányt vagy magasságot, és továbbrepültek a tervezett célállomásukra. A jelzésekkel kapcsolatban nem volt világos, hogy a jelzéseket valódi vészjelzések voltak vagy műszaki hiba okozta-e őket.

Idén augusztusban egy Moszkvából Mineralnye Vodyba tartó repülőgép biztonságosan landolt Volgográdban, miután 90 perccel a felszállás után vészjelzést küldött.

(Guardian)

A finn hírszerzés igazgatója szerint nem zárható ki, hogy „állami szereplő” okozta a Balticconnector gázvezetékben keletkezett károkat. „A nemzeti nyomozóhivatalhoz hasonlóan mi is azt mondhatjuk, hogy úgy tűnik, hogy külső szereplő okozta. Egy állami szereplő részvétele ebben a munkában nem zárható ki” – mondta Antti Pelttari, a finn biztonsági hírszerző szolgálat igazgatója újságíróknak.

A finn és az észt üzemeltetők vasárnap észleltek szokatlan nyomáscsökkenést a Balticconnector gázvezetéken, és mivel felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, a vezetéket ideiglenesen lezárták. Az 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo LNG-terminált Paldiski észt kikötővárossal.

(Reuters)

Interjút adott az Ukrajinszka Pravdának Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, és azt mondta, hogy Oroszországnak valószínűleg megvan a gazdasági és technikai kapacitása ahhoz, hogy 2025-ig vagy 2026-ig folytassa az Ukrajna elleni háborúját. „A diplomácia lehetősége akkor jön el, amikor a háborúnak vége lesz” – mondta. A tárgyalások csak akkor lennének lehetségesek, ha Oroszország „elhagyja, vagy legalábbis elkezdi elhagyni Ukrajnát (és visszatér az 1991-es határokhoz)”.

A Wagner zsoldoscsoport volt főnökéről azt mondta:

Nem tudom, hogy meghalt-e vagy sem.

Pontosan két hónappal a sikertelen puccskísérlete után augusztus 23-án zuhant le az a magángép, amelyen az orosz légügyi hatóság szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg vezére és a zsoldoscsoport több másik fontos vezetője is utazott. A becsapódást a gépen tartózkodó tíz emberből senki sem élte túl.

Prigozsin sokáig az orosz elnök egyik legbizalmibb emberének számított, júniusban viszont katonai lázadást indított az orosz védelmi minisztérium ellen, majd csapatait Moszkva irányába vezényelte. A lázadás alig egy nap alatt véget ért, miután Putyin Alekszandr Lukasenko belarusz vezető közvetítésével megegyezett Prigozsinnal, aki szabadon távozhatott. Utána több szakértő is úgy vélte, Prigozsint előbb-utóbb utoléri Putyin bosszúja.

(Ukrajinszka Pravda)

• Kétnapos ülést tartanak a NATO védelmi miniszterei Brüsszelben, fókuszban az Ukrajnának szánt katonai csomaggal.
• Az ukrán elnök a NATO-főtitkárral érkezett a NATO központjába, közös sajtótájékoztatójukon azt mondta, hogy kihívás lesz a tél a harctéren.
• Az amerikai védelmi miniszter szerint az USA addig tart ki Ukrajna mellett, ameddig kell.
• Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a NATO határozott választ fog adni a finn-észt tengeri gázvezetéket ért „szándékos támadásra”.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök Kirgizisztánba utazik, először lépi át az orosz határt azóta, hogy kiadták ellene a nemzetközi elfogatóparancsot.

Odesszát támadták az orosz erők szerdáról csütörtökre virradó éjjel, az ukrán erők azt állítják, hogy 28 drónt lőttek le, de ezek közül öt átjutott a légvédelmen. A Suspilne jelentése szerint „magánházakat és raktárakat rongáltak meg”, és „tüzek keletkeztek” a kikötő területén, egy idős nő megsérült.

Az MTI ukrán tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy a dróntámadás a dunai kikötők infrastruktúráját érte el. Oroszország újabb dróntámadást intézett Ukrajna dunai kikötői infrastruktúrája ellen, kárt okozva az Odessza megyében található létfontosságú exportútvonalban – közölték csütörtökön ukrán tisztviselők és a hadsereg.

Oleg Kiper, a regionális közigazgatás vezetője azt írta a Telegramon, hogy a kikötői infrastruktúra és lakóépületek megrongálódtak az éjszakai támadásban Izmajil körzetben, ahol Ukrajna dunai kikötői találhatók. A támadás okozta tüzeket eloltották, majd hozzátette, hogy egy nőt égési sérülésekkel kórházba szállítottak. Az ukrán déli műveleti parancsnokság korábban arról számolt be, hogy tíz pilóta nélküli repülőgépet megsemmisítettek Odessza megye felett, négyet pedig a szomszédos Mikolajiv régió felett lőttek le.

Olekszandr Prokudin Herszon megyei kormányzó ugyancsak a Telegramon arról számolt be arról, hogy egy 70 éves férfi életét vesztette a régió egyik falujának éjszakai orosz ágyúzásában.

(Guardian, MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök Kirgizisztánba érkezett, ami feltehetően az első Oroszországon kívüli útja azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene ukrán gyerekek Oroszországba való kitoloncolása miatt.

A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök és Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztos ellen az ukrajnai gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Putyin megjelent volna a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lettek volna letartóztatni az orosz elnököt. A Putyin ellen kiadott elfogatóparancsról korábban itt írtunk részletesen.

(Guardian)

Ha tudni akarja, mi történt szerdán, kattintson ide.