Stoltenberg: A NATO határozott választ fog adni a finn-észt tengeri gázvezetéket ért „szándékos támadásra”
2023. október 11. – 09:12
frissítve
Szerdai hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
- Kétnapos ülést tartanak a NATO védelmi miniszterei Brüsszelben, fókuszban az Ukrajnának szánt katonai csomaggal.
- Az ukrán elnök a NATO-főtitkárral érkezett a NATO központjába, közös sajtótájékoztatójukon azt mondta, hogy kihívás lesz a tél a harctéren.
- Az amerikai védelmi miniszter szerint az USA addig tart ki Ukrajna mellett, ameddig kell.
- Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a NATO határozott választ fog adni a finn-észt tengeri gázvezetéket ért „szándékos támadásra”.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök Kirgizisztánba utazik, először lépi át az orosz határt azóta, hogy kiadták ellene a nemzetközi elfogatóparancsot.
Oleg Orlov jogvédő szerdán egy moszkvai bíróságon azt mondta, Oroszország egy George Orwell 1984-ére emlékeztető totalitárius államba süllyedt. Orlov elítélte az ukrajnai háborút, amiért most bíróság elé kell állnia, a fegyveres erők lejáratásának vádjával.
A Reuters jelentése szerint a 70 éves Orlov szerint „nyilvánvaló”, hogy az oroszok a disztópikus regényíró világában élnek, mivel országuk háborút visel szomszédja ellen, miközben azt állítja, hogy a szabadság, a béke és a biztonság mellett áll ki.
„Az orosz büntető törvénykönyvben még mindig nincs ott a gondolatbűncselekmény fogalma; az állampolgárokat még nem büntetik azért, mert kételkednek az állami politika helyességében, ha az a saját lakásukban suttogva hangzott el; nem büntetik őket egy helytelen arckifejezésért. De ha valaki a lakásán kívül fejezi ki ilyen kételyét, feljelentés és büntetés következhet” – mondta.
Orlov egy 2022 novemberében megjelent cikkében azt írta, Vlagyimir Putyin elnök alatt Oroszország fasizmusba süllyedt. Orlovot, a Memorial nevű Nobel-békedíjas emberi jogi csoport társelnökét az orosz hadsereg nyilvános „lejáratásával” vádolják, miután egy Facebook-bejegyzésben elítélte az ukrajnai inváziót. Az ügyészség legutóbb pénzbüntetés kiszabását kérte az eljárásban.
(Sky)
Két ember meghalt egy ukrán lövedéktől Oroszország nyugati részén, Belgorod régióban – közölte a terület kormányzója. Vjacseszlav Gladkov a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy Popovka faluban egy idős férfit megölt egy tüzérségi lövedék, a felesége is megsérült, ő a mentőautóban halt meg.
(SkyNews)
Az ukrán biztonsági szolgálat szerdán közölte, hogy azonosított két feltételezett besúgót, akik állítólag segítettek az oroszoknak abban, hogy a múlt héten lecsapjon egy virrasztásra, ahol több mint 50 ember meghalt, írja a Moscow Times. Az SZBU szerint a két gyanúsított olyan információkat adtak át, ami az utóbbi időszak legvéresebb csapásához vezetett Harkiv megyében.
A múlt héten kávézót és boltot is ért egy légicsapásban a Harkiv megyei faluban, 55-en haltak meg, köztük egy gyerek is, a támadás helyszínére az ENSZ is ellenőröket küldött.
Horvátország további ötmillió eurót adományoz Kijevnek az ország aknamentesítésére – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán, a Zágrábban zajló, Ukrajna aknamentesítését segítő kétnapos nemzetközi adományozási konferencia megnyitóján. Plenkovic azt mondta, hogy kormánya a csütörtöki ülésén dönt hivatalosan a támogatásról, amellyel a rendezvény házigazdájaként hozzájárul ahhoz, hogy a háborúban álló országot megtisztítsák a robbanószerkezetektől.
Horvátország 31 évvel a háborút követően, 2026 tavaszán fejezi be teljes egészében az aknamentesítést a területén – mondta.
Denisz Smihal ukrán kormányfő videón mondott beszédében azt mondta, becslések szerint Ukrajna 30 százaléka szennyezett aknákkal. „Hatmillió ember van veszélyben a robbanószerkezetek miatt, 250-en már meghaltak és 500-an megsebesültek a robbanások következtében” – mondta.
(MTI)
Az orosz hadsereg mentális egészségügyi válsággal néz szembe – derül ki a brit védelmi minisztérium (MoD) legújabb hírszerzési jelentéséből. Ebben az áll, hogy az orosz pszichológusok tavaly decemberben mintegy 100 000 poszttraumás stresszbetegségben (PTSD) szenvedő katonát azonosítottak.
Ez a szám mostanra „szinte biztosan” magasabb, mivel az orosz hadsereg nem biztosít megfelelő rotációt és segítséget a frontról történő visszatéréskor – közölte a brit hírszerzés.
A vasárnap átszakadt balti-tengeri gázvezetékben keletkezett károkat „meglehetősen nagy erő okozta” – jelentette ki szerdán Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, egy nappal azután, hogy a finn kormány bejelentette: szándékos akcióról lehetett szó.
Kedden Helsinkiben közölték, hogy a károkat valószínűleg „külső behatolás” okozta, az okot vizsgálják.
Pevkur a Reutersnek azt mondta: „Világosan látható, hogy ezeket a károkat meglehetősen nagy erő okozta”. Hozzátette, hogy a rendőrök egyelőre nem zárnak ki semmit. „Úgy tűnik, mechanikai behatás vagy rongálás történt” – mondta.
A finn és az észt üzemeltetők vasárnap észleltek szokatlan nyomáscsökkenést a Balticconnector gázvezetéken, és mivel felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, a vezetéket ideiglenesen lezárták. Az 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo LNG-terminált Paldiski észt kikötővárossal.
(Reuters)
Vlagyimir Putyin csütörtökön Kirgizisztánba utazik – közölte a Kreml. Az orosz elnök az Ukrajna elleni háború kezdete óta ritkán utazik külföldre, azóta pedig hivatalos látogatás miatt nem lépte át az orosz határt, amióta a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene.
„A Kirgiz Köztársaság elnöke, Szadir Dzsaparov meghívására ez év október 12-én Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke hivatalos látogatást tesz az országban” – áll a kirgiz elnöki adminisztráció honlapján közzétett közleményben.
A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök és Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztos ellen az ukrajnai gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Putyin megjelent volna a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lettek volna letartóztatni az orosz elnököt. A Putyin ellen kiadott elfogatóparancsról korábban itt írtunk részletesen.
(Skynews)
„Az Egyesült Államok addig áll Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges, még a kongresszusban kibontakozó politikai káosz közepette és a közel-keleti erőszak ellenére is” – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán, a NATO védelmi minisztereinek kétnapos találkozója előtt Brüsszelben.
„Azért vagyunk itt, hogy kielégítsük Ukrajna legsürgetőbb szükségleteit – különösen a légvédelem és a lőszerek terén” – mondta Austin, aki a Reuters jelentése szerint Zelenszkij elnök mellett ült.
(Reuters)
A Finnországot Észtországgal összekötő balti-tengeri gázvezetéken, valamint a párhuzamosan futó telekommunikációs kábelen keletkezett sérüléssel kapcsolatban Stoltenberg azt mondta: ha bebizonyosodik, hogy a NATO kritikus infrastruktúrája elleni támadásról van szó, tehát a keletkezett kár szándékos támadás eredménye, a NATO határozott választ fog adni.
Sauli Niinistö finn elnök kedden jelentette be, hogy külső behatás által keletkezett kár miatt szivárgott a napokban a Finnországot Észtországgal összekötő Balti-tengeri gázvezeték, amit emiatt le is állítottak.
(MTI)
Elsősorban a légvédelem területén támogatja Ukrajnát a NATO – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, a NATO védelmi minisztereinek kétnapos ülése előtt, Brüsszelben.
„A légvédelem kritikus az ukrán városok, gazdaság, és infrastruktúra védelmének szempontjából, hiszen így tud működni a gazdaság. Ez segít az ukránoknak abban is, hogy termeljenek, kereskedjenek, és normális országként működjenek. Ez növelni fogja a finanszírozási képességüket, és a háborúhoz szükséges lőszert is képesek lesznek maguknak biztosítani.”
A főtitkár azt mondta, hogy a NATO-tagországok védelmi miniszterei a kétnapos tanácskozás során megbeszélik majd a Kijevnek nyújtható további támogatás formáit. A támogatás a kapcsolatok további erősítésére is irányul, egy újabb lépést Ukrajna NATO-tagsága felé – mondta Stoltenberg.
Nagy-Britannia több észak-európai országgal együtt szerdán új, 123 millió dolláros katonai támogatást küld Ukrajnának, jelentette az AFP. Az új katonai csomag, amelyet a Nagy-Britannia által kezelt Nemzetközi Alap Ukrajna számára (IFU) pénzéből finanszíroznak, olyan felszereléseket biztosít, amelyek segítik az ukrán katonákat az aknamezőkön való átkelésben, valamint folyók és árkok áthidalásában – közölte a brit védelmi minisztérium (MoD).
(Guardian)
Belgium 2025-től F–16-os vadászgépeket küld Ukrajnának – jelentette ki a belga védelmi miniszter a Bel RTL rádióban. A Reuters szerint Ludivine Dedonder azt nem mondta meg, hogy pontosan hány darab gépről van szó.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek ülése előtt, amelynek kiemelt témája az ukrajnai háború lesz. Volodomir Zelenszkij reggel 9 órakor beszélt újságírók előtt, és azt mondta, hogy a közelgő tél nagy kihívás lesz.
A Kijev Independent újságírójának bemutatkozásakor viccelődött is egyet, azt mondta, hogy „Igen, Kijev független”.
Az ukrán elnök beszélt a hétvégi, izraeli támadásról, azt mondta, hogy a megtámadott emberek ne érezzék magukat egyedül, amikor a terroristák célpontjai közé kerülnek.
(Guardian)
- A brit hírszerzés jelentése szerint jövő hónapban kezdődhet Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hivatalos választási kampánya.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszországnak érdekében áll háborút színtani a Közel-Keleten.
- Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU házkutatást tartott a munkácsi polgármesteri hivatalban.
- Az ukrán rendőrség vezetője azt mondta, közel százezer, az orosz erők által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak már.
- Moszkva továbbra sem engedi szabadon a Wall Street Journal bebörtönzött riporterét, Evan Gershkovichot.
- Elbukott Oroszország próbálkozása, nem kerülhet vissza az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
- Feltehetőleg külső behatás által keletkezett kár a napokban szivárgás miatt leállított, Finnországot Észtországgal összekötő balti-tengeri gázvezetéken.
- Sikkasztás gyanújával őrizetbe vették az ukrán védelmi minisztériumi két tisztviselőjét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hétmillió dollárt sikkasztottak el.