Lengyelország mégis szállíthat fegyvereket Ukrajnának, de csak használtakat

2023. szeptember 25. – 09:59

frissítve

Lengyelország mégis szállíthat fegyvereket Ukrajnának, de csak használtakat
Az ukrán hadsereg 62. dandárjának katonája állást foglal a kupjanszki frontvonal lövészárkában, miközben folytatódik az orosz-ukrán háború az ukrajnai Harkiv régióban 2023. szeptember 22-én – Fotó: Narciso Contreras / ANADOLU AGENCY via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre több bizonyíték gyűlik össze arról, hogy az orosz hadsereg halálra kínozza azokat, akiket ukrán informátoroknak tart – áll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához tartozó vizsgálóbizottságának jelentésében.

„Folyamatosan kerülnek elő bizonyítékok arról, hogy az orosz fegyveres erők háborús bűncselekményeket követnek el Ukrajnában” – áll a jelentésben, amely szerint az orosz hadsereg módszeresen alkalmaz kínzást olyanokon, akiket azzal gyanúsít, hogy az ukrán hadsereg informátorai. A bizottság szerint olyan brutalitást alkalmaznak, hogy nem mindenki éli túl a kínvallatásokat. A céljuk az, hogy bebizonyítsák, a kínzások is emberiesség elleni bűncselekménynek számítanak.

Jelentésükben arról is beszámoltak, hogy információik szerint Herszonban az orosz katonák 19 és 83 év közötti nőket zaklattak, és erőszakoskodtak is velük.

A vizsgálóbizottság eddig tíz alkalommal látogatott Ukrajnába, bár orosz forrásokhoz többszöri megkeresés ellenére sem fért hozzá.

(MTI)

Egy rakéta maradványait találták meg Moldova szeparatista régiójában Transznisztriában azután, hogy az éjszaka oroszok mértek légicsapásokat a szomszédos Ukrajnára.

A TASSZ hírügynökség jelentése szerint egy SZ-300-as robbanófej zuhant le a Chițcani nevű faluban, egy ház közelében.

A tűzszerészek elsődleges adatai szerint a robbanófej egy 1968-as modell jelzéseit viseli magán.

Moldova vizsgálatot indít, hogy hogyan került a területükre a rakétadarab. „Ebben a szakaszban sem az azonosított tárgy eredete nem világos, sem a pályáját független források nem erősítik meg” – közölte a védelmi minisztérium. Az ukrán és az oroszok is SZ-300-as föld-levegő rakétákat használnak, így ezért sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy kié volt a robbanófej.

Hogy hogyan csapott Ukrajnán és Oroszországon kívül más államok területére is a háború, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A gabonavita miatt a múlt héten a lengyelek azt jelentették be, hogy nem szállítanak többé fegyvereket Ukrajnának. Ez az álláspont viszont most finomodni látszik, így rendeződhetnek az ukrán–lengyel kapcsolatok is.

Andrzej Duda lengyel elnök azt vetette fel, hogy Ukrajna kaphat fegyvereket, de csak azokból, amelyeket a lengyel hadseregnél leszerelnek. Mindezt azután jelentette be, hogy az Egyesült Államok aláírt egy kétmilliárd dolláros kölcsönszerződést Lengyelországgal, amely a pénzt védelmi modernizációra fordítja.

„Ezt a felszerelést a lengyel hadsereg megerősítésére kell használni. Nem költünk milliárdokat arra, hogy csak úgy átadjuk. Amikor a régi berendezéseket modern eszközökre cserélik, nem látok problémát annak Ukrajnába küldésében” – mondta Duda.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten kijelentette, hogy Varsó nem küld több fegyvert Ukrajnának, mivel saját katonai arzenálját próbálja megerősíteni. Mindennek hátterében az ukrán gabonaimport állt, amely sok európai ország piacát felborította. A gabonavitáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(via Guardian)

Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok leszállította nekik azokat az Abrams harckocsikat, amelyekkel folytathatják az ellentámadást.

Zelenszkij Rusztem Umerov védelmi miniszterre hivatkozva jelentette be, hogy a tankokkal megerősítik az ukrán csapattesteket.

Az ukrán elnök azt nem közölte, hogy hány tankról van szó érkezett meg Ukrajnába, és azt sem részletezte, hogy mennyi idő műlva kerülnek ezek a frontvonalra.

Korábban Washington 31 Abrams tankot ígért Ukrajnának, a 43 milliárd dolláros védelmi támogatás részeként. A harckocsikat amerikai tisztviselők szerint 120 milliméteres, szegényített urániumot tartalmazó lövedékkel szerelték fel.

A New York Times azt írta, hogy Zelenszkij legalább 300 nyugati harckocsit kért az ellentámadáshoz, de ennek nagyjából csak a fele érkezett meg eddig. Korábban az Abrams harckocsikról is vita folyt, amerikai védelmi szakértők úgy vélték, hogy a bonyolultságuk miatt nem alkalmasak az ukrán erők számára.

(via Guardian)

Ukrajna azt állította, hogy a múlt héten az elcsatolt Krím félszigeten lévő haditengerészeti parancsnokság ellen végrehajtott rakétacsapás során likvidálta Oroszország fekete-tengeri flottájának parancsnokát. Ez súlyos csapást jelentett Moszkva számára, amely az elmúlt hónapokban sorozatos támadásokat szenvedett el a stratégiailag fontos szevasztopoli kikötő ellen – írja az AFP.

„Harmincnégy tiszt halt meg, köztük a fekete-tengeri flotta parancsnoka. További 105 megszálló megsebesült” – közölték az ukrán különleges erők.

(Guardian)

Oroszország hétfőn bejelentette, hogy körözési listájára vette Piotr Hofmańskit, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnökét, aki Vlagyimir Putyin elnök letartóztatását kérte.

„Hofmanski Piotr Jozef, lengyelül. Körözik az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvének egy cikke alapján” – állt az orosz belügyminisztérium adatbázisában közzétett közleményben. A minisztérium nem közölt részleteket a Hofmanski elleni vádakról.

A hágai székhelyű bíróság márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben az ukrán gyerekek jogellenes deportálásának vádja miatt. Az ICC hasonló vádakkal elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős orosz elnöki biztos ellen is.

Oroszország korábban elfogatóparancsot adott ki Karim Khan ICC-ügyész és több bíró ellen. Oroszország, amely nem tagja az ICC-nek, ragaszkodik ahhoz, hogy a Putyin elleni elfogatóparancs érvénytelen.

Az emberi jogok ukrajnai megsértésével foglalkozó ENSZ-vizsgálat hétfőn arról számolt be, hogy a bizottság „folytatta a kísérő nélküli kiskorúak orosz hatóságok által az Orosz Föderációba történő állítólagos átszállításával kapcsolatos egyedi helyzetek vizsgálatát”, de ennek eredménye nincs, ugyanis a vizsgálócsoport vezetője, Erik Mose szerint több területen hiányzik még az átláthatóság. (Guardian)

Hiába kérdezték Dmitrij Peszkovot az újságírók hétfőn az Odesszát ért támadásokról, a Kreml szóvivője nem válaszolt a kérdésekre, helyette az újságírókat az orosz védelmi minisztériumhoz irányította.

Az ukrán kikötőváros elleni támadásnak legalább két halottja és egy sebesültje van. Kijev szerint ez egy „szánalmas megtorlási kísérlet” volt, miután Ukrajna pénteken megtámadta az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállását. (CNN)

Hibás konstrukció és egyéb okok miatt évek óta zárva tart az az odesszai szálloda, amit vasárnap éjszaka találat ért Odesszában, az épület azonban még így, kihasználatlanul is figyelemfelkeltő volt. A Hotel Odessa így nézett ki azelőtt és így néz ki most:

Légibomba-találat ért egy ipari területet és a polgári infrastruktúrát vasárnap Herszon városában – közölte Olekszandr Prokudin, a régió katonai közigazgatási vezetője. A várost ért támadásban hatan sérültek meg, köztük egy 49 éves, biztonsági őrként dolgozó nő. Herszon régióban máshol is volt támadás: az ukrán főügyészség vasárnap azt közölte, hogy a Beriszlav város közelében elkövetett támadásokban két ember meghalt, hárman pedig megsebesültek.

Egy 53 éves férfi ezzel egy időben meghalt egy orosz tüzérségi csapásban Zaporizzsjában vasárnap – közölte Jurij Malasko, a régió katonai közigazgatásának vezetője. (CNN)

Lengyelország előkészítette azokat a tranzitfolyosókat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ukrán gabonaszállítmányok áthaladjanak a területén, és eljussanak a leginkább rászoruló országokba – közölte Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap.

Duda bejelentése azért fontos, mert korábban Lengyelország és Szlovákia is csatlakozott Magyarországhoz az ukrán gabonaimport saját jogú korlátozásában. Az országok azért döntöttek így, mert szerintük a helyi gabonát veszélyezteti az olcsóbb ukrán termény beáramlása. A tilalom továbbra is fennáll a helyi import tekintetében, Lengyelország azonban továbbra is segíteni fogja a szállítmányok eljutását a végső rendeltetési helyükre.

Egy pénteki ukrajnai csúcstalálkozón tartott beszédében Duda azt mondta, hogy az Ukrajnával folytatott gabonavita nem lesz komoly hatással a két ország kapcsolatára, mivel annak „történelmi dimenziója van” – írja a PAP állami hírügynökség.

„Megpróbálunk segíteni Ukrajnának és azoknak az országoknak, amelyeknek szükségük van erre a segítségre. Úgy vélem, helyes döntés volt, hogy a lengyel kormány fenntartotta az ukrán gabona lengyel piacon történő értékesítésének tilalmát” – mondta Duda a TVP1 lengyel televíziós csatornának adott vasárnapi interjújában. „Mindent meg kell azonban tennünk annak érdekében, hogy a tranzit a lehető legjobban működjön” – tette hozzá Duda a hivatala közleménye szerint.

Múlt héten komolyabban összezörrent Lengyelország Ukrajnával, amikor is a miniszterelnök a gabonavita miatt azt mondta: a jövőben nem szállítanak fegyvert Ukrajnának. (CNN)

Orosz támadások jelentős károkat okoztak vasárnap éjszaka az odesszai kikötőben, állítja az ukrán hadsereg. Az ukrán védelmi erők tájékoztatása szerint Oroszország éjjel két Onik rakétát, 12 Kalibr cirkálórakétát és 19 Shahed drónt lőtt ki Odesszára. A légvédelem az összes drónt elfogta, ahogyan 11 Kalibr rakétát is, de „sajnos az ellenség károkat okozott a kikötői infrastruktúrában” – áll a közleményben.

A támadások egy már zárva tartó szállodában is tüzet okoztak. Oroszország az elmúlt hónapokban többször támadta a kikötőt, célba véve az ukrán gabona infrastruktúrát a fekete-tengeri gabonaüzlet megsemmisülése után. Egy Telegram-posztban Oleg Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője azt írta korábban, hogy legalább egy civil megsérült az éjszakai támadásokban. (CNN)

Vasárnapi híreinket az orosz-ukrán háborúról itt olvashajta.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!