Az ukránok szerint áttörték az orosz védvonalakat Verbovénál

Pénteken megírtuk, hogy amerikai források szerint Joe Biden amerikai elnök közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy az Egyesült Államok kis számú, nagy hatótávolságú ATACMS-rakétarendszert küld a közeljövőben Ukrajnának.

Erre a rakétarendszerre a háború tavaly februári eszkalációja óta vártak az ukránok, rendszeresen jelezték a washingtoni döntéshozóknak, hogy szükségük lenne rá.

Elsősorban azért vártak erre a fegyverre, mert a szintén az Egyesült Államoktól kapott, rendkívül mobilis HIMARS rakétatüzérségi rendszerekhez eddig olyan rakétákat kaptak csak, amiket maximum 70-80 kilométeres távolságig lehetett használni precíziós csapásokhoz. Az ATACMS-szel azonban ez a hatókör közel 300 kilométerre nő.

Az alábbi képen jól látszik, hogy ez micsoda különbséget jelent az eddigi és az ez utáni csapásmérő képességeikben. A 70 kilométeres hatótávú rakétákkal nem érték el teljesen azokat az ukrajnai területeket, ahová tavaly februárban betört az orosz inváziós sereg. Az ATACMS-szel viszont teljes terjedelmében elérik Ukrajna megszállt területeit, beleértve a Krímet és az oroszok által annektált félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-hidat is.

A lassan haladó ukrán nyári ellenoffenzíva megindulásakor, júliusban nyilatkozott a Telexnek Resperger István ezredes, egyetemi tanár, aki arról beszélt az ATACMS-rendszerrel kapcsolatban, hogy időnként nagy várakozásokról lehet olvasni a sajtóban, de szerinte a rakéta jelentősen nem változtatná meg az erőviszonyokat, nem csodafegyver.

Az ukránok már a britektől és a franciáktól kapott 250 kilométer hatótávolságú Storm Shadow (SCALP) rakétákkal is be tudják lőni a Krím 80 százalékát, ehhez képest az ATACMS 300 kilométeres hatótávja nem óriási előrelépés az ukránok szempontjából. Persze mélységben lévő orosz logisztikai és vezetési pontokat, vasútvonalakat felszámolhatnak vele – vezette le akkor Resperger.

A Storm Shadow rakétákkal szemben az ATACMS nem légi indítású, tehát nem repülőgépekről lövik ki, hanem szárazföldről, azokról a HIMARS-sorozatvetőkből, amik a tavaly nyári nagy orosz tüzérségi előrenyomulás szétzilálásában kulcsszerepet játszottak. És a szintén Ukrajna nyugati partnereitől érkezett M270-es tüzérségi eszközök is alkalmasak az ATACMS rakéták indítására.

Az ATACMS rakétákat bármilyen időjárási körülmények között ki lehet lőni, és rendkívüli pontossággal találják el célpontjukat, nemcsak épületeket, hanem járműveket vagy más haditechnikai eszközöket is képesek eltalálni 300 kilométeren belül.

Az új fegyver kritikusai szerint ezzel megnő a veszélye annak, hogy Ukrajna Oroszország belterületeire is csapást mérhet, illetve általánosan eszkalálódhat miatta a konfliktus. Ezek a kételyek felmerültek már korábban a nyugati harckocsik és esetleges jövőbeni vadászrepülőgép-szállításokkal kapcsolatban is.

(Sky, Wall Street Journal, Washington Post)

„Ukrajna tízpontos béketerve abszolút megvalósíthatatlan” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombati sajtótájékoztatóján New Yorkban az egyhetes ENSZ csúcstalálkozó után.

„Ezt a béketervet nem lehet végrehajtani. Nem reális, és ezt mindenki tudja, mégis azt mondják, hogy ez az egyetlen tárgyalási alap” – fogalmazott.

Ukrajna 10 pontos béketervét tavaly novemberben mutatta be a G20-ak csúcstalálkozóján Zelenszkij. A lépések között szerepel a nukleáris erőművek biztosítása, az élelmezésbiztonság, és egy különleges bíróság felállítása is az állítólagos orosz háborús bűnök kivizsgálására és a bűnösök elítélésére. Oroszország jelezte, nem fogadja el Ukrajna békefeltételeit, és ultimátumot adott az ukránoknak, hogy hagyják el az oroszok által részben elfoglalt régiókat is.

Lavrov szerint ha Kijev és nyugati szövetségesei kitartanak álláspontjuk mellett, a konfliktus a csatatéren fog megoldódni, nem a tárgyalóasztalnál.

Az orosz külügyminiszter a fekete-tengeri gabonamegállapodás újraindítására tett ENSZ-javaslatokra azt mondta, azok „egyszerűen nem realisztikusak”, és ismét elmondta, hogy Moszkva csak akkor hajlandó tárgyalni az exportfolyosó megnyitásáról, ha teljesülnek a feltételei.

Lavrov azt is közölte, hogy a jövő hónapban Phenjanba látogat, hogy tárgyaljon az észak-koreai külügyminiszterrel. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető nemrég Oroszországban tárgyaltak, bár formális megállapodást nem írtak alá. A két ország közötti lehetséges együttműködésről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Az ukrán ellentámadást vezető parancsnok áttörésről beszélt a déli, zaporizzsjai fronton lévő Verbovénál, és a közeljövőben még jelentősebb előrenyomulásra számít.

„Úgy vélem, igen [lesz nagy áttörés]” – mondta Olekszandr Tarnavszkij pénteken a CNN-nek, bár úgy véli, csapatai a vártnál lassabban haladtak.

„Szerintem ez [a jelentősebb áttörés] Tokmak után fog bekövetkezni. Jelenleg (az oroszok) az ottani védelmi vonaluk mélységére támaszkodnak”.

Az elmúlt hetekben az ukrán erők folytatták előrenyomulásukat az oroszok megerősített lövészárok-hálózatának első vonalán keresztül Zaporizzsja régióban. Körülbelül 15-20 km-re vannak a stratégiai fontosságú Tokmaktól, azonban az oroszok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megakadályozzák az ukránok előretörését.

(CNN)

Letartóztatták Andrej Medvegyevet, a Wagner zsoldoshadsereg volt parancsnokát, aki megszökött a Bahmutnál szolgáló csapatából, egy ideig Oroszországban bujkált, majd idén januárban a zöldhatáron keresztül átszökött Norvégiába, ahol menedékjogot kért.

Pénteken késő este a rendőrség közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy letartóztattak egy húszas éveiben járó férfit, aki megpróbálta átlépni az orosz határt, de tartózkodott a személyazonosságának felfedésétől. A rendőrség nem közölt részleteket a letartóztatott személy kilétéről, de az ügyvédje megerősítette, hogy Medvegyevet tartóztatták le.

Szerinte azonban csak félreértésről van szó, a volt katonának egyáltalán nem állt szándékában visszaszökni Oroszországba.

„Azért ment csak oda, hogy megnézze, meg tudja-e találni azt a helyet, ahol átkelt Norvégiába. Megállították, amikor egy taxiban ült. A határ közelében sem járt. Soha nem állt szándékában átlépni a határt” – szögezte le Medvegyev védője.

A norvég határőrök január 13-án, pénteken éjjel kettőkor tartóztattak le egy 26 éves orosz férfit, aki azt mondta, a Wagner tagja volt. Andrej Medvegyev egy fehér köntösben vágott neki a határnak, ahol átmászott a szögesdrótos kerítésen, és átfutott a befagyott Paszvikelva határfolyón. Állítása szerint mindeközben üldözték, fényszórókat látott, kutyaugatást hallott maga mögött, és rá is lőttek.

Miután Norvégiába ért Medvegyev több sajtóorgánumnak is elmesélte a történetét. Fiatalon vonult be a seregbe, harcolt Donbaszban is, majd börtönbe került, a börtönből szabadulva pedig már a Wagnerhez csatlakozott. A magánhadsereggel Bahmutnál harcolt, tavaly ősszel pedig le akart szerelni, de a parancsnokai nem engedték, egyoldalúan meghosszabbították a megbízását. Ekkor szökött meg.

A fiatal zsoldos egészen meredek dolgokat állított a Wagner működéséről és ukrajnai tevékenységéről, ezekről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Sky News)

Péntek késő este megjelentek videók arról, ahogy ukrán rakéták csapódnak az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállásába. A támadás még péntek napközben történt. Szevasztopol a hivatalosan Ukrajnához tartozó, de 2014 óta orosz megszállás alatt álló Krím-félszigeten van.

A támadás óta keresnek még egy orosz katonát. Egy ukrán tisztviselő szerint az ukránok a támadást Storm Shadow rakétákkal valósították meg, amit vagy a britektől, vagy a franciáktól kaptak korábban.

Péntek délután az ukrán légierő hivatalosan is elismerte, hogy ők felelősek az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállására mért rakétacsapásért. A Kyiv Post szerint a pénteki támadás után a légierő szóvivője, Jurij Ignat később arról beszélt: azt remélte, hogy ennél nagyobb lyukat sikerül csinálni a flotta főhadiszállásán.

„Őszintén szólva nagyobb lyukat szerettem volna”

– mondta Ignat az ukrán televízióban. Hozzátette: bár elégedett a csapás eredményével, remélte, hogy a hatás drámaibb lesz.

Ukrajna az elmúlt hetekben többször is támadta a krími kikötővárost. Szeptember 13-án a kora reggeli órákban több rakéta csapódott be a szevasztopoli haditengerészeti bázison található Szevmorzavod hajógyárba. A támadás során a Minszk elnevezésű partraszálló hajót és a Rosztov-na-Donu tengeralattjárót találat érte, miközben a szárazdokkokban karbantartáson voltak. Öt nappal később erőteljes robbanások hallatszottak az oroszok által megszállt Szevasztopolban, a helyi hatóságok lezárták a krími hídhoz vezető utat is. Az oroszok akkor drónokat lőttek le a Krím felett.

(BBC)

Nyolcéves börtönbüntetést kapott Richard Rouz orosz politikai aktivista, amiért az orosz érdekekkel szembemenő tartalmakat posztolt a közösségi médiára. Rouzt azután tartóztatták le, hogy megosztott egy videót, amelyben az oroszokat tették felelőssé a bucsai népirtásért.

Később a hatóságok megtalálták egy olyan posztját is amelyben Putyin meggyilkolásáról volt szó. Emiatt terrorizmussal vádolták meg, és nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Feleségét még 2022 áprilisában vették őrizetbe, de később szabadlábra helyezték, ami után Örményországba, majd Lengyelországba menekült.

Az orosz hadsereg egyik legnagyobb presztízsű légideszant-ezredének egymást követő három parancsnoka is meghalt vagy lemondott a háború kezdete óta. A brit védelmi minisztérium friss hírszerzési információkra hivatkozva azt mondja: a 247. gárdista légi támadó leszálló ezred parancsnokai közül Vaszilij Popov ezredes és Konsztantyin Zizevszkij ezredes meghalt, Pjotr Popov pedig lemondott.

A brit minisztérium szerint ez rámutat arra, mekkora a lemorzsolódás és a fluktuáció az orosz hadsereg magas rangú tisztjei körében is.

(Guardian)

Az ukránok szerint kilenc ember meghalt és 16 megsérült a szevasztopoli orosz katonai parancsnokság elleni rakétatámadásukban. A sebesültek között két magas rangú tiszt is van, az ukránok szerint Romancsuk ezredes nagyon súlyos állapotban van, Csekov altábornagy pedig eszméletlen.

(Guardian)

• Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pénteken találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban. A fő témák a lehetséges béketárgyalások, és az '56-os forradalmárokat fasisztának tituláló orosz tankönyv voltak.
• Ukrán rakétatámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállását. Az ukrán légierő szóvivője azt mondta: nagyobb lyukat akartak ütni a főhadiszálláson, de nem csalódottak.
• A lengyel elnök pénteken arról beszélt, hogy kész barátként tárgyalni Zelenszkijjel, hogy megoldják a két ország közötti „nehéz helyzetet”.
• Meglepetésszerű látogatásra érkezett Volodimir Zelenszkij Kanadába, ahol szenvedélyes beszédben köszönte meg az ország eddigi támogatását.
• Magyarország száz darab lélegeztetőgépet küld Ukrajnába.
• Orosz rakétacsapás érte Kremencsuk városát, egy ember meghalt, 31-en megsérültek, köztük három gyerek.
• Az NBC névtelen tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Biden nagy hatótávolságú rakétákat ígért Ukrajnának.

A pénteki nap történéseit ide kattintva érheti el.