Fideszes EP-képviselők elítélték az Európai Bizottságot az „Erasmus-ügy” miatt

A Fidesz európai parlamenti képviselői írásbeli választ igénylő kérdésben kérték számon az Európai Bizottságtól, hogy „a magyar kormánnyal fennálló politikai vitái” miatt hogyan fordulhat elő „az egyetemek, a hallgatók és a kutatók megbüntetése”. A csoport közleménye a korlátozó intézkedések azonnali visszavonását kérte az uniós testülettől.

Az EU tagállamai tavaly decemberben az összes uniós programnál megtiltották az új pénzügyi kötelezettségvállalásokat a vagyonkezelő alapítványokkal és az ilyen hátterű intézményekkel, így a modellváltó magyar egyetemekkel. A miniszterek – európai bizottsági javaslatra – úgy látták, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. A tiltásra főleg két programnál, a Horizont Európa kutatási együttműködésnél és az Erasmus+ oktatási cseréknél érzékenyek az alapítványi háttérre váltott egyetemek.

A Fidesz szerint elfogadhatatlan a magyar hallgatók és kutatók hátrányos megkülönböztetése és a magyarországi egyetemek rektorai véleményének semmibevétele.

Bocskor Andrea EP-képviselő megdöbbentőnek nevezte, „milyen semmitmondó és cinikus választ kaptunk a kérdéseinkre. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság nem vállalja a felelősséget a magyar diákokat és kutatókat érintő korlátozásokért.

A helyzet egyetlen lehetséges megoldását követeljük: az Európai Bizottság azonnal szüntesse meg a magyar hallgatókra és kutatókra vonatkozó büntető intézkedéseket.”

Az Európai Bizottság szerint a kormány nem bizonyított és nem is kért felülvizsgálatot

A közlemény ugyan nem idézi sem a kérdéseket, sem a bizottsági választ, de elérhetőek az EP honlapján. Öt fideszes képviselő a magyar egyetemek elleni diszkriminációról írt. Szerintük magyar diákok vették fel velük a kapcsolatot, mert évekkel ezelőtt jelentkeztek egy egyetemre, majd egyik napról a másikra, felkészülési idő nélkül megtagadták tőlük az alapvető uniós jogaikat, és szeretnék tudni, hogyan gyakorolhatják ezeket. A képviselők azt kérdezték, hogy az Európai Bizottság egyetért-e a hallgatók megbüntetésével és milyen uniós alapérték alapján sorolja őket vissza másodrangú polgárokká.

Az Európai Bizottság válasza szerint a tagállami döntés célja, hogy megvédje az uniós adófizetők pénzét.

Az intézkedéseket akkor oldhatják fel, ha a kormány „bemutatta, hogy orvosolta a helyzetet, amely az elfogadásukhoz vezetett. Eddig Magyarország nem tett ilyen értelmű formális javaslatot.”

A modellváltásból kimaradó magyar egyetemeket nem érinti a tiltás. Az Európai Bizottság kész a párbeszéd folytatására a kormánnyal, „a magyar hatóságokon múlik, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket”.

Egyre biztosabb, hogy az Erasmusnál is baj lesz

Az Európai Bizottság a válaszában jelezte, hogy a tiltásnak még nincs gyakorlati hatása a mostani Erasmus+ cserékre. Azt már nem tette hozzá, hogy július közepéig kellene aláírni a jövő tanévtől kezdődő időszak szerződéseit.

Így sürgős lenne a tiltás feloldása, de ezt december óta – a már korábban jelzett problémákról – még mindig tudta elérni Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Ugyan eredetileg március végére akartak megállapodni, de ebből kicsúsztak. Navracsics Tibor akkor elmondta, hogy az Európai Bizottság jelzése alapján a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében „egy-két nappal később fogadjuk el” a fontosnak tartott törvényjavaslatokat.

A kifogásokat orvosolni kívánó jogszabálytervezetet viszont csak májusban sikerült kiküldeni, és a Portfolio úgy tudja, ebből hiányoztak bizottsági elvárások. A Népszava pár nappal ezelőtti cikke szerint még mindig nincs egyezség például arról, hogy a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

Mindez azért nagy baj, mert a Fidesz hiába az Európai Bizottságtól kérte a korlátozás feloldását, azt a kormánynak kell kezdeményeznie, a végső döntést pedig bizottsági értékelés után a tagállami Tanácsnak kell meghoznia. Ez a folyamat a szabályok szerint akár hónapokig tarthatna. A Népszava szerint az Európai Bizottság hajlandó lenne gyorsítani és pár hetet halasztani a határidőn. Ennek ellenére egyre biztosabbnak látszik, hogy a modellváltó egyetemek kifutnak az időből.

Az érintett egyetemek már így is eurómilliós károkról panaszkodtak a Horizont Európa kutatási pályázatai miatt. Ezekben társult tagként, egyelőre ötmilliárd forintból kipótolt magyar állami finanszírozással részt vehetnek, és a pénzt elvben utólag kifizettethetik az EU-val. Ugyanakkor a modellváltó egyetemek szerint a többi pályázó eleve be sem veszi őket a – jellemzően több együttműködő intézményre kiírt – pályázatokba.

Az EU és a magyar kormány uniós forrásokról szóló vitájáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.