Egy ukrán acélgyár kedden távmunkára kötelezi a 20 ezer dolgozóját, mert orosz támadástól tart

Ukrajna legnagyobb acélgyára (ArcelorMittal) arra utasította a dolgozóit, kedden vagy legyenek szabadságon, vagy dolgozzanak távmunkában (home office-ban), mert szerintük fennáll a veszélye egy orosz légitámadásnak. A gyárban körülbelül 20 ezren dolgoznak, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, Krivij Rih városában található, amit már többször ért orosz támadás. (Guardian)

Fokozottabb készültségbe kapcsoltak a NATO légi rendfenntartó egységei, miután pénteken egy orosz katonai repülőgép „veszélyes magatartás tanúsított”, és a Fekete-tenger felett többször megközelített egy lengyel repülőgépet, ami részt vett a Frontex uniós határvédelmi őrködésben. Az oroszok alig ötméteres távolságra közelítették meg a lengyel gépet, ez turbulenciát okozott, amitől a lengyel gép majdnem balesetezett. A Reutersnek a NATO egyik tisztviselője azt mondta, „továbbra is éberek maradnak”. (Guardian)

Orosz rakétatámadás semmisítette meg a Vöröskereszt odesszai raktárát, írja a Guardian. A humanitárius szervezet közleménye szerint ezer négyzetméteren tároltak segélycsomagokat, a tűzben minden megsemmisült. A rakétatámadás idején senki nem volt tartózkodott az épületben. A raktár megsemmisülése miatt a Vörökereszt odesszai szervezete felfüggesztette minden tevékenységét.

Moszkva csírájában elfojt minden háborúellenes kritikát. Privát chatüzenetekben sem érdemes bírálni a hatalom lépéseit: egy egyetemi hallgató így került házi őrizetbe, és börtönbüntetést is kaphatott volna, ha nem menekül el Litvániába. A DW riportja.

Újabb Kreml-közeli üzletember vállalta be az ukrajnai invázió nyílt kritizálását. Andrej Kovaljov orosz oligarcha a Telegramra feltöltött videóban bírálta Moszkva ukrajnai invázióját és annak Oroszországra gyakorolt következményeit.

Kovaljov ingatlanvállalkozó és közéleti személyiség, korábban kormányzati tisztségeket is betöltött. 55 millió dolláros jövedelmével 2012-ben felkerült az oroszországi Forbes magazin „az orosz ingatlanpiac királyai” listájára.

A vállalkozó hétfőn a Telegram-csatornáján osztott meg egy videót, amiben arról beszélt, eleinte biztos volt abban, hogy az orosz csapatok áttörik Ukrajna védelmét és gyorsan, két-három héten belül elfoglalják Kijevet, és meglepte, hogy nem így történt.

Kovaljov sorra vette Oroszország súlyos veszteségeit Ukrajna lerohanása óta: beszélt az orosz csapatok visszavonulásáról a háború elején elért állásaikból, a tavaly áprilisban elsüllyedt Moszkva nevű cirkálóról, az elcsatolt Krímet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi hídon történt robbanásról, és a Kreml elleni legutóbbi állítólagos dróncsapásról is.

„Ez nem egy különleges katonai művelet, ez egy szörnyű háború” – fogalmazott Kovaljov a videóban.

„Az egész világ ellenünk van. Százhuszonkét ország megszavazta, hogy agresszornak ismerjenek el minket” – tette hozzá, utalva az ENSZ Közgyűlése által a múlt hónapban elfogadott határozatra.

Kovaljov némileg mérsékelte a hangnemet, amikor az orosz elnökről, Vlagyimir Putyinról beszélt. Róla mindössze annyit mondott, „a szuverén vállalkozók szolgálatába kellene állnia”, hogy segítsen „biztosítani a háborúban a győzelmet”.

Oroszországban szigorúan cenzúrázzák az ellenvéleményeket, és komoly büntetésre számíthatnak azok, akik hangot adnak háborúellenes véleményüknek – így járt az az édesapa is, akit a közösségi médiás bejegyzései miatt ítéltek el, miután a lánya háborúellenes rajzot készített az iskolában. A szigorú szabályokat az utóbbi időben olyan, a Kremlhez közel álló kormányzati személyek és oligarchák is áthágták, akik korábban az invázió mellett szólaltak fel.

Kovaljov pont egy nappal a május 9-i győzelmi napi katonai felvonulások előtt posztolta a videót. A győzelem napját Oroszország hagyományosan a katonai erejének fitogtatására használja fel, idén azonban az ünnepségek nagy része elmarad, feltételezhetően azért, mert az orosz hatóságok attól tartanak, háborúellenes tüntetők zavarnák meg azokat.

(CNN)

Orosz tüzérségi lövedék hétfőn megsebesítettek nyolc embert, köztük egy kilencéves kisfiút két faluban Ukrajna déli részén, Herszonban – közölték regionális tisztségviselők.

A Dnyeper folyó torkolatának jobb partján fekvő Sztanyiszlav faluban hat civil sebesült meg. Antonivkában, Herszon külvárosában ketten sebesültek meg.

Az ukrán csapatok tavaly novemberben foglalták vissza Herszon városát, miután az orosz erők közel nyolc hónapig tartották megszállás. Az orosz csapatok a Dnyeper túlsó partjára szorultak, ahonnan azóta is ágyúzzák a várost és a környező településeket.

(Guardian)

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden Kijevbe látogat – jelentette be egy nappal korábban Eric Mamer szóvivő. Az uniós kvázi-kormány vezetője Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik, és minden közös témáról, köztük az uniós csatlakozási folyamatról is egyeztetni fognak.

Eric Mamer hangsúlyozta, hogy épp a látogatáskor lesz az Európa-nap. „Melegen üdvözöljük” az ukrán elnök bejelentését, hogy május 9-ét Ukrajnában is Európa-napként fogják ünnepelni.

Robert Schuman 1950. május 9-én javasolta, hogy a franciák és a nyugat-németek közösen kezeljék a szén- és acéltermelést. A francia politikus ezzel bevallottan arra törekedett, hogy háborúzás vagy nagyívű tervezetek helyett megtegye az első kisebb, gyakorlati lépést Európa egyesítése felé. (Ebből nőtt ki az EU elő-elődje, az Európai Szén- és Acélközösség.)

Az évforduló ugyanarra a napra esik, mint a győzelem napja a szovjet blokkban és Oroszországban a Harmadik Birodalom kapitulációjának alkalmából (ezt a nyugatiak egy nappal korábban ünneplik). Volodimir Zelenszkij hétfőn írt alá egy új rendeletet, amellyel május 9-én Európa-napot tartanak Ukrajnában „az oroszok győzelmére való megemlékezés helyett”.

Az orosz hatóságok terrorista bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg egy férfit, és elrendelték a letartóztatását. A gyanú szerint Alekszandr Permjakov volt az, aki szombaton felrobbantotta a Kreml-párti orosz író, Zahar Prilepin autóját – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A robbanás egy Pionerszkij nevű faluban, Nyizsnyij Novgoroddól 54 kilométerre történt. Az autóban az író és a sofőrje ült. Prilepin súlyosan megsérült, mindkét lábát eltörte. A sofőr nem élte túl a támadást.

Permjakovot terrorcselekmény elkövetésével és robbanóanyagok illegális birtoklásával vádolták meg. Az orosz főügyészség két hónapra elrendelte a férfi letartóztatását.

Bár az ügyészség egyelőre nem árult el részleteket, a TASZSZ forrásai szerint a gyanúsított „ukrán származású”, korábban pedig erőszakkal elkövetett rablásért is elítélték már.

Oroszország Ukrajnát vádolta meg a merénylet megszervezésével. Ukrajna tagadja, hogy köze lenne hozzá. Mihaljo Podoljak, Zelenszkij főtanácsadója azt mondta, Oroszország állhat a támadás mögött.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása miatt Prilepin 2022 februárja óta szerepel az EU szankciós listáján.

Az Európai Bizottság megerősítette a Politico értesülését, hogy pénteken megosztotta az EU 11. szankciócsomagjáról szóló javaslatot a tagállamokkal. Az uniós testület vezető szóvivője, Eric Mamer szerint az intézkedések az Oroszországba irányuló exportról szólnak, de azt is biztosítani szeretnék, hogy ne más országokon keresztül kerüljenek tiltott termékek az oroszokhoz az EU-ból.

Sajtóértesülések alapján a csomagban lenne ugyan több új büntetőintézkedés is orosz személyekkel és cégekkel szemben, de a hangsúly a szankciók elkerülésének megakadályozásán lesz. Több volt szovjet tagköztársaságnak gyanúsan felpörgött az exportja Oroszország felé, a gyanú szerint egyszerűen az EU-ból vett, de onnan közvetlenül Oroszországba nem eladható árut továbbítva, ráadásul ebben Kína és Törökország is segíthet, de az EU nem nagyon szeretné ezeket az országokat az oroszok felé sem lökni.

• A Guardian úgy tudja, 72 orosz személlyel és 29 szervezettel bővülhet a szankcionáltak listája.
• Több iráni és az Euronews szerint egy nem végleges változat alapján hét kínai cégre is bevezethetnek korlátozásokat, utóbbiakat fegyverzetekben felhasználható berendezések vagy alkatrészek értékesítésével gyanúsítják. Kína az ország külügyminisztériumának közleménye szerint minden olyan intézkedést ellenez, amely rontaná a kereskedelmi együttműködést a kínai-orosz kapcsolatokra hivatkozva, és határozottan fel fog lépni, hogy biztosítsa az érdekeit, írja a Reuters.
• Emellett az EU megteremtené a jogi alapot arra, hogy olyan országokat is szankcionálhassanak, amelyek segítenek a szankciókerülésben. Ha erős erre a gyanú, az érintett árut a köztes állomásként működő országba sem lehetne exportálni az EU-ból.

A szankciókat – ahogy az előző tíz kört is – minden tagállamnak, így Magyarországnak is egyhangúlag jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe lépjenek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a II. világháború végének évfordulóján Oroszországot a náci Németországhoz hasonlította, és kijelentette hogy a Kreml a nácikhoz hasonlóan „rabszolgaságra és pusztításra” törekszik.

Európa-szerte május 8-án ünneplik a győzelem napját, amikor Németország hivatalosan is kapitulált 1945-ben. Oroszországban és a posztszovjet államokban, így Ukrajnában és Magyarországon is, május 9-re esik az évforduló.

Zelenszkij ünnepi beszédében azt mondta, benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, hogy a jövőben május 8-án, amikor más nyugati országok Európa győzelmét ünneplik, Ukrajnában is emléknapot tartsanak a II. világháború áldozatainak és a nácizmus elleni győzelem emlékére.

Ezzel párhuzamosan aláírt egy új rendeletet is: ennek értelmében mostantól minden május 9-én Európa-napot tartanak Ukrajnában, „az oroszok győzelmére való megemlékezés helyett”.

„Nem fogjuk megengedni, hogy a Hitler-ellenes koalíció nemzeteinek közös győzelmét kisajátítsák, és nem fogjuk megengedni a hazugságot, hogy a győzelem bármely ország vagy nemzet részvétele nélkül is megtörténhetett volna” – mondta.

„Harcoltunk akkor és harcolunk most is azért, hogy soha többé senki ne taszíthasson rabszolgasorba más nemzeteket és ne pusztíthasson el más országokat. És mindazokat a régi gonoszságokat, amelyeket a modern Oroszország most feléleszt, ugyanúgy le fogjuk győzni, ahogyan a nácizmust is legyőztük” – fogadta.

Az ukrán államfő szerint a május 9-i Európa-nap, Ukrajna legfontosabb szövetségesét, és az összetartozást fogja ünnepelni. Zelenszkij szerint Európa az elmúlt kilenc év orosz agressziója alatt, és a lassan másfél éve tartó invázió óta is kitartó szövetségese Ukrajnának, május 9-én pedig mostantól hivatalosan is azt ünneplik, hogy Ukrajna Európa része.

Az orosz katonai toborzók közép-ázsiai bevándorló vendégmunkásokat céloznak meg, hogy szolgáljanak az orosz hadseregben – írja a brit védelmi minisztérium hétfői hírszerzési jelentésében.

A brit hírszerzés szerint a toborzók mecsetekben és bevándorlási hivatalokban is próbálnak toborozni. Üzbég és tádzsik nyelven beszélő toborzók dolgoznak ezeken a helyszíneken, főleg a Közép-Ázsiából Oroszországba érkező idénymunkásokat célozzák.

A Radio Free Europe (Szabad Európa Rádió) értesülései szerint a bevándorlóknak akár havi 4160 dolláros (közel másfél millió forintos) havi fizetést és 2390 dolláros jelentkezési bónuszt ajánlanak. Ezenfelül a katonának jelentkező bevándorlóknak a szokásos öt év helyett hat hónaptól egy évig terjedő, gyorsított orosz állampolgárságot is felajánlottak.

Az újoncokat valószínűleg az ukrán frontvonalakra küldik, ahol a veszteségek aránya rendkívül magas.

A brit hírszerzés szerint az orosz védelmi minisztérium úgy próbálja meg 400 000-re növelni az Ukrajnában harcoló orosz katonák számát, hogy minél később kelljen kötelező mozgósítást elrendelniük.

Több mint 1600 lakost evakuáltak Zaporizzsjából – közölte a régió Oroszország által kinevezett adminisztrációjának tisztviselője hétfőn.

A kimenekítettek között 660 kiskorú van, valamint 230 beteget is evakuáltak egy pszichiátriai intézetből.

Az evakuálások pénteken kezdődtek, miután megnövekedett a területen a rakétatámadások száma. Az ukránok korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz evakuálás valójában deportálást jelent, a helyi lakosokat erővel helyezik át a megszállók. Az ok pedig az lehet, hogy Ukrajna ellentámadásra készül, és Zaporizzsja környéke nagy valószínűséggel ennek az offenzívának lesz a célterülete.

Vasárnap Melitopol száműzetésben élő ukrán polgármestere az ukrán médiának nyilatkozva azt mondta, a területet orosz katonák civileknek álcázva próbálják meg elhagyni. Ivan Fedorov szerint több lakos is arról számolt be nekik, hogy orosz katonák vegyültek közéjük, akik így próbáltak meg elmenekülni a megszállt területekről.

(CNN)

Oroszország éjszaka nyolc nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki a déli Odessza régióra – közölte az ukrán légierő. A rakétákat a megszállt Krím területéről indították. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

A rakéták többek között egy élelmiszerraktárat és egy üdülőközpontot is megrongáltak.

(CNN)

Az ukrán fegyveres erők vezérkara hétfő reggeli jelentésében azt írta, éjjel 35 iráni gyártmányú Sahed drónt semmisítettek meg.

Oroszország 16 rakétacsapást mért városokra és régiókra, köztük Harkivra, Herszonra, Mikolajivra és Odesszára, valamint 61 légicsapást is végrehajtott. Az ukrán hadsereg emellett 52 ágyúzásról is beszámolt.

„Sajnos a halottak és sebesültek között civilek is vannak. Megrongálódtak épületek, magánlakások és más polgári infrastruktúrák is. A további orosz rakéta- és légicsapások valószínűsége Ukrajna-szerte továbbra is magas” – írták a jelentésben.

Kijev felett is több drónt semmisített meg az ukrán légvédelem hétfő éjjel. A törmelékek épületeket és autókat rongáltak meg, a jelentések szerint öten megsérültek.

(Guardian)

A vasárnapi hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.

• Az oroszok szerint az éjjel 22 ukrán drónt lőttek le a Fekete-tenger fölött.
• Az Arte videóriportban mutatta be az eldugott szibériai temetőt, ahová a Wagner-zsoldosok kerülnek.
• A Wagner orosz zsoldoshadsereg marad Bahmutban, miután ígéretet kapott erősítésre és lőszerutánpótlásra Moszkvától.
• Ukrajna szerint Oroszország 24 óra alatt újabb 660 katonát veszített.
• Evakuálják az embereket a zaporizzsjai atomerőmű környékéről.