Két tömegmészárlás két napon belül egy országban, ahol 100 lakosra 39 fegyver jut
2023. május 7. – 18:44
A szerdai tragikus belgrádi iskolai lövöldözés után még mindig nehezen térnek magukhoz a szerb főváros lakói. Egy tanár, Aleksandra Žižić arról beszélt csütörtökön a Reutersnek, hogy még mindig sokkhatás alatt van az események miatt:
„Tegnap az egész napot azzal töltöttük, hogy el tudjuk magyarázni a gyerekeknek, mi is történt. De erre nincsenek szavak”
Egy 13 éves fiú szerda reggel megölt nyolc diákot és egy iskolaőrt a belvárosi Vračar-negyed Vladislav Ribnikar Általános Iskolájában, rajtuk kívül megsebesített még hat gyereket és egy tanárt is. Helyszíni riportunkat az eseményről itt olvashatja.
Ahol száz lakosra jut 39 fegyver
A merényletet elkövető fiú önként adta fel magát, elmondása szerint azért, mert ő „egy pszichopata”, akinek „le kell nyugodnia”. Azóta egy szociális intézményben tartják, apját pedig őrizetbe vették. Péntektől három napos nemzeti gyászt rendeltek el Szerbiában, azonban két nappal a szerdai lövöldözés után újabb mészárlásról jött hír, amiben legalább nyolcan meghaltak, tizenhárman pedig megsérültek. Erről itt találja a helyszínen készült riportunkat.
Köztudottan az Egyesült Államokban messze a legmagasabb a világon a lakosság körében tartott lőfegyverek száma, ott 100 lakosra 120 fegyver jut a statisztikák szerint. Szerbiában a kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál, és az országban eleve történelmi, kulturális hagyománya van a fegyvertartásnak. Szerbiában 100 lakosra átlagosan 39 lőfegyver jut – ez a szám Európában a legmagasabb, és csak a szomszédos Montenegróban hasonló az arány. Ehhez képest Magyarországon ugyanennyi emberre 10,5 lőfegyver jut, ami alacsonyabb az európai átlagnál.
Becslések szerint több mint 2,7 millió fegyver van a szerb lakosság kezében, azonban egy 2018-as felmérés szerint a fegyverek mindössze 44 százalékát regisztrálták a hatóságoknál – így több mint 1,5 millió fegyvert tartanak maguknál a szerbek engedély nélkül.
Ehhez képest a fegyveres erőszak szintje eddig viszonylag alacsony volt nemzetközi felmérések szerint is, köszönhetően az eddig is viszonylag szigorú fegyvertartási törvényeknek, írja a New York Times. 2015 és 2019 között 125 ember halt meg fegyveres támadásban, közülük csak egy áldozat volt 18 év alatti, további öt esetben pedig az elkövető volt 14 és 18 év közötti. Olyan viszont még nem fordult elő, hogy egy 14 év alatti fiatal kövessen el egy ekkora mészárlást.
Az események során mind a kormány, mind Aleksandar Vučić elnök próbálják úgy mutatni magukat, mint akik urai a helyzetnek. Azonban mind a szerb, mind a regionális sajtóban felvetődött már a kérdés: hogyan lehetett volna elkerülni ezt a tragédiát?
Előre kitervelte, kiket lő majd le
A Blic szerb bulvárlap cikke szerint a 13 éves Kosta K. egy visszahúzódó, de jól tanuló fiú volt, aki a szomszédok elmondása alapján nem nagyon barátkozott diáktársaival. Egy szemtanú viszont azt mondta a lapnak, hogy épp a lövöldözés előtti kedd este ment el egy születésnapi buliba. Itt olyan osztálytársaival is találkozhatott, akikre másnap fegyvert fogott.
A család ismerősei tudták, hogy a fiú apja otthon fegyvereket gyűjt, sőt, néha a fiát is kivitte magával a lőtérre. Bár az eszközöket a férfi egy széfben tartotta, fia valószínűleg tudta a számzár kódját – így vihetett el onnan szerda reggel az iskolába két pisztolyt, köztük egy 9 milliméterest, valamint négy Molotov-koktélt és három feltöltött tárat is.
A hatóságok utólagos beszámolói szerint a fiú hetek óta készült a szerdai lövöldözésre. A család lakásának átkutatásakor ugyanis találtak egy „kivégzési listát” azon diákok monogramjaival, akiket Kosta le akart lőni. Egy tervet is rajzolt az iskola alaprajzáról és a tantermek elhelyezkedéséről: „Kissé olyannak tűnt ez a vázlat, mintha egy játékból vagy egy horrorfilmből vették volna ki” – mondta erről Veselin Milić belgrádi rendőrfőkapitány.
Amint Kosta megérkezett az iskolájához, hátizsákjában a fegyverekkel, elsőként az iskolaőrt lőtte le, majd megölt két diákot, akik épp a folyosón ügyeltek.
Mint kiderült, a VII/2-es osztályba járó fiú azért szerdán követte el a merényletet, mert aznap az első órájuk történelem volt, az iskola bejáratához pedig a történelem tanterem esik a legközelebb. Így a folyosóról egyből abba a terembe nyitott be, ahol rálőtt a tanárra, majd több diáktársára is.
A vérengzés során nyolc diákot, köztük hét lányt és egy fiút ölt meg összesen az iskolaőrön kívül, valamint megsebesített hat másik diákot és egy tanárt is. A legtöbb áldozat 2009-ben született, de az elkövetőhöz hasonlóan többen még be sem töltötték a 14-et. A francia külügyminisztérium közlése szerint egy francia állampolgárságú diákot is megöltek, csütörtökön pedig kiderült, hogy a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató egyik szerb versenyzője, Andrija Čikić is meghalt a lövöldözésben.
Azt kérdeztem mindenkitől: „Hol a gyerekem?”
Egy adott ponton, 8:40 körül viszont az elkövető felhívta a rendőrséget, hogy feladja magát. Az iskolaudvaron várt a kiérkező járőrökre, és bár eredetileg azért hozta magával a Molotov-koktélokat, hogy azzal támadjon vissza a rendőrökre, végül erőszak nélkül vették őrizetbe.
A védőfelszerelésben kiérkezett rendőrök lezárták a környéket, a diákot rendőrsorfallal vették körül, és a fejére húzták a kabátját is, miközben egy jelöletlen rendőrautóban elszállították az iskolából. Ekkora ugyanis már megjelentek a sajtó munkatársai és az aggódó szülők is az iskola környékén.
„Éppen bankba mentem volna, amikor egy csomó rendőrt láttam, 8:50 körül. Láttam az iskola dolgozóit, a lesokkolódott tanárokat” – mondta egy apa az N1 hírtelevíziónak – „Azt láttam, hogy igen gyorsan kiértek a rendőrök. Kérdeztem tőlük: »Hol van a gyerekem?« Aztán valakitől azt hallottam, hogy rálőttek a történelemtanárra. Visszamentem a lakásomra, hogy megnézzem a gyerekem órarendjét, és neki épp akkor történelemórája volt. Szóltam a feleségemnek, és visszamentünk az utcára.”
„Azt láttam, hogy az iskolaőr egy asztal alatt fekszik egy vértócsa közepén. Bementem a kapun, és kerestem valakit, aki útbaigazít. Nem tudtam, mit csináljak. Azt kérdeztem mindenkitől: »Hol van a gyerekem?« De senki nem tudott válaszolni”
– mondta az apa. Később kiderült, hogy a lánya ki tudott szökni a teremből, amikor a fiú szenvtelen arccal lövöldözni kezdett az osztályban.
Egy másik apa azt mondta az N1-nek, hogy a gyereke még mindig sokkos állapotban van: „Tele van adrenalinnal, nem tudtuk megnyugtatni.” Egy harmadik apa szintén arról számolt be, hogy lánya ki tudott szökni a teremből a vérengzés elől: „Láttam két lányt is, ahogy véres inggel jöttek ki az iskolából. Azt mondták, hogy a lövöldöző egy csendes, jó diák volt. Nemrég került az osztályukba.”
Egy diák így számolt be a történtekről a szerb állami RTS-nek: „Láttam, ahogy futnak ki a gyerekek sikoltozva az épületből. Jöttek a szülők is, mindenki pánikban volt. Aztán hallottam három lövést is.” Órákon át lehetett hallani a BBC riportja szerint a Vladislav Ribnikar Általános Iskola környékén a gyerekeiket sirató szülők hangját, este pedig a diákok és a szülők gyászmenetet is rendeztek az oktatási minisztériumhoz, melyen több ezren vettek részt.
„Azt szeretném, hogy ez az egy perc néma csend legyen a leghangosabb üzenete annak, hogy soha ilyen többé ne forduljon elő”
– mondta az iskola egyik egykori diákja a néma megemlékezésen. Bár a megemlékezés nagyrészt békés volt, a végén egyes tüntetők az oktatási miniszter lemondását követelték. Csütörtök délután újabb megemlékezést tartottak, ezúttal az iskola körül. Az iskolában továbbra is folyik a helyszínelés, és várhatóan csak hétfőn lesz újra tanítás.
Pánikba esett, ezért hívta magára a rendőröket
A hat sebesült diákot és a meglőtt tanárt most kórházban ápolják, az egészségügyi minisztérium közlése szerint pedig közülük egyelőre csak négy diák és a tanár állapota stabilizálódott. A legsúlyosabb sérüléseket egy fiú szenvedte el, akit a nyakán és a mellkasán lőttek meg, míg egy lány fejsérüléssel került kritikus állapotban a kórházba.
Veselin Milić belgrádi rendőrfőkapitány szerdai sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy a 13 éves Kosta K.-t most egy szociális intézményben tartják őrizetben, szüleit pedig letartóztatták. A család ügyvédje szerint a fegyvertartó apa ellen vádat is emelhetnek a héten a közbiztonság veszélyeztetése miatt. A fiú ellen viszont nem tudnak eljárást indítani, a szerb törvények szerint ugyanis 14 év a büntethetőség korhatára.
„1998-ban csatlakoztam a Belügyminisztériumhoz, de sem én, sem a nyomozócsapat munkatársai nem találkoztak még csak hasonlóval sem Szerbiában, és remélem, hogy a jövőben sem fogunk”
– mondta Milić. Részletesen beszámolt a fiú kihallgatásáról is, aki azt mondta nekik: ő egy „pszichopata”, akinek „le kell nyugodnia”.
„Azt állította, hogy a bűncselekmény elkövetése közben félelem, pánik, és nehéz légzés lett úrrá rajta, és azt látta helyesnek, ha felhívja a rendőrséget, és feljelentést tesz maga ellen” – mondta a rendőrfőnök – „Állítása szerint ignorálták azokban a közösségekben, amelyekben mozgott, kizárták a beszélgetésekből és a játékokból egész életében, és ezek vezettek a gondolataihoz és a tetteihez.”
Később a szerb köztársasági elnök, Aleksandar Vučić is beszámolt az ügy részleteiről, és azt mondta: a 13 éves fiú nem tanúsított megbánást a vallomása során. „Hazánkban ez a modern történelem eddigi legnehezebb napja” – mondta az elnök.
„Szerbia most együtt osztozik abban a nagy fájdalomban, amihez foghatóra nem is tudunk emlékezni. Meg kell vizsgálnunk az ide vezető okokat, mindannyiunk felelősségét, és meg kell találnunk a megoldásokat” – mondta Vučić, aki a szerda esti sajtótájékoztatóján azonnal elő is állt több javaslattal a közbiztonság megerősítésére: szállítsák le a büntethetőség korhatárát 14-ről 12-re, hiszen a gyerekek „manapság hamarabb felnőnek”, vizsgálják felül a már kiadott fegyvertartási engedélyeket, és legyen büntetőjogi tényállás, ha egy felnőtt fegyvert ad egy gyermek kezébe.
Magyarországon 2013-ban szállították le a büntethetőség korhatárát 14-ről 12-re bizonyos szándékos, személy elleni bűncselekmények elkövetése esetén. Ilyennek számít például az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás, a kifosztás vagy a terrorcselekmény. Februárban arról írtunk, hogy az elmúlt tíz évben összesen 131 esetben ítéltek el 12-14 év közötti gyerekeket, túlnyomó többségében (123 esetben) rablás és kifosztás bűncselekménye miatt. Emberölésért csak 2022-ben ítéltek el 14 év alatti személyt, két alkalommal.
Emellett ideiglenes moratóriumot vezetnek be Szerbiában a vadászaton kívüli fegyverviselési engedélyek kiadására, és mostantól tüzetesebben figyelik a lőtereket is, hogy ne hozzon senki magával kiskorú kísérőt. Szúrópróbaszerűen fogja ellenőrizni a rendőrség a fegyvertartók otthonait is, hogy biztonságos helyen, a gyermekektől elzárva tartják-e a fegyvereiket. Ezen felül Vučić elnök több rendőrt küldene az oktatási intézményekbe, és félévente kötelező drogtesztet vezetne be az iskolákban.
Az elnök már átpolitizálja a tragédiát
Arra viszont Vučić nehezen tudott reagálni, amikor a kormánykritikus Nova televízió riportere arról tett fel kérdést az elnöknek, hogy az események fényében beszélne-e ma már nyilvánosan gyilkossági ügyekről, és mutogatna-e fotókat gyilkosságok áldozatairól a tévében úgy, ahogyan azt korábban tette.
A politikai horrort ugyanis az elmúlt években új szintre emelte Szerbiában Aleksandar Vučić: mi is beszámoltunk arról, hogy az elnök két évvel ezelőtt egy tévéinterjúban emberi húsból készült csevappal sokkolta a nézőket, amikor bemutatta egy szerb klán kegyetlenkedéseit.
Vučić most úgy tűnik, az újságíró kérdésére válaszolva inkább csendben maradt, a kormánybarát tévéknek rendszeresen nyilatkozó elnök lefagyott képe pedig bejárta a környező országok sajtóját is, írja a Danas.
„Ez bizony Szerbia: az ország, ahol a kormány úgy élt túl éveket a bulvármédia segítségével, hogy undorító fotókkal és még morbidabb címlapokkal bombázták az állampolgárokat napról napra. Mindeközben a szerb tévék hangosak a realityktől, az ország elnöke pedig főműsoridőben mutogatja a ledarált emberi húsból készült csevapokat”
– írta a Slobodna Bosna. A szintén bosnyák Oslobođenje szerint az elnök a szerdai iskolai lövöldözésről szóló sajtótájékoztatót is arra használta, hogy főszerepbe kerüljön, hiszen válogatás nélkül sorolta az érzékeny személyes adatokat a merénylőről és családjáról.
„Mind a média, mind a nyilvánosság a lehető legtöbb részletet meg akarja ismerni, de ez a nyomozás szempontjából kontraproduktív is lehet” – mondta az N1-nek a horvát titkosszolgálatok egykori főnöke, Ante Letica. A horvát Indexnek arról is beszélt, milyen konkrét felelősség terhelheti Vučićot az érzékeny adatok közzététele miatt:
„Vučić átpolitizálja az eseményeket, a saját politikai érdekeinek megfelelően használja fel ezt a tragédiát is. Ezzel azt akarja megmutatni, hogy ő az ura a helyzetnek, miközben látszik rajta, hogy fogalma sincs a törvényi keretekről. Akik kiadták neki ezeket az adatokat, azok bűncselekményt követtek el. Ahogyan maga Vučić is. Iskolapéldája annak, hogyan képesek a politikusok átpolitizálni ezeket a tragédiákat, ez szégyenteljes”
– mondta Letica. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy a hírverés felbujthatja azokat, akik hasonló tetteket fontolgatnak magukban.
Ezt sajnos azóta több eset is igazolta: csütörtökön egy 18 éves boszniai fiút fogtak el a hatóságok, mert a belgrádihoz hasonló mészárlással fenyegetőzött. A boszniai fiatal a közösségi médiában azt írta: a nyolc embert megölő belgrádi merénylő „a legnagyobb király”. A szerbiai Obrenovacban szintén csütörtökön egy általános iskolai megemlékezésen vett elő egy diák egy játékpisztolyt, az esetet egyből jelentették a rendőrségnek és a szociális intézményeknek.
Az események rámutatnak az állami iskolarendszer hiányosságaira is a mentális válságok kezelése terén. Bár 2002-ben a szerb kormány programot hirdetett arra, hogy válságkezelő csapatokat hozzanak létre az oktatási intézményeken belül, és több pedagógust is kiképeztek ilyen feladatkörre, utoljára a 2014-es árvizek idején vetették be ezeket a csapatokat széleskörűen. Emellett készítettek egy kézikönyvet is az iskoláknak a mentális válságok kezelésére. Azonban a Danas cikke szerint ez láthatóan nem volt elég ahhoz, hogy megelőzzék a belgrádi általános iskolában történt esetet.
Csütörtök éjszaka pedig újabb lövöldözés történt. Ennek csak annyi köze van az iskolához, hogy a Belgrádhoz közeli Dubonán éjszaka nyitott tüzet a falusi iskola épülete előtt ücsörgő fiatalokra egy 20 éves férfi. Ő ezután autóba ült és két másik faluban, Malo Orašjén és Šepšinben válogatás nélkül lőtt emberekre egy félautomata gépfegyverrel. Legalább nyolcan meghaltak, további 13-an pedig megsebesültek a vérengzésben. Az elkövető elmenekült a helyszínről, de a rendőrök elkapták a tetthelytől 60 kilométerre fekvő Kragujevacnál. A pénteki lövöldözést terrorcselekménynek nevezte a belügyminiszter és Aleksandar Vučić elnök is.
A gyanúsított, a 20 éves Uroš B. is az apjától szerezte meg a fegyvereket, aki délszláv háborús veterán, de a Telexnek nyilatkozó helyiek szerint az apa fegyverei nem a háborúból maradtak meg, hanem külföldről jutott hozzájuk. Mivel Uroš B. még nem töltötte be a 21. életévét, a szerb törvények szerint nem kaphat életfogytiglant, legfeljebb 20 évre ítélhetik.