NATO-főtitkár Kijevben: Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban

Felmondta a kijevi városvezetés csütörtökön annak a földterületnek a bérleti szerződését, amelyen az orosz nagykövetség áll, és felszólította az ukrán kormányzatot, hogy kobozza el a diplomáciai képviselet épületét – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester. A 120 tagú városi tanács 73 képviselője támogatta a döntést, amelyet a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt kezdeményezett április elején.

Az orosz külügyminisztérium tavaly február 22-én elrendelte ukrajnai diplomáciai képviseleteinek kiürítését. Az Ukrajna elleni orosz háború két nappal későbbi megindítása után Zelenszkij megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, az ukrán külügyminisztérium pedig evakuálta saját diplomatáit onnan. Azóta a kijevi orosz és a moszkvai ukrán nagykövetség épületei üresen állnak. (MTI)

Több ukrán katonát hazaárulással vádolnak, mert olyan információkat adtak ki, amivel hozzásegítették Oroszországot ahhoz, hogy megtámadjon egy ukrán katonai repülőteret – közölte az ukrán biztonsági ügynökség (SBU).

Az SBU azt írta, hogy az ukrán katonák az ügyben illetékes állami hatóságokkal nem egyeztettek, mikor beleegyeztek egy orosz repülőgép átvételébe, miután egy orosz pilóta azt mondta nekik, hogy átállna hozzájuk. Itt az érintett katonák olyan információkat adtak ki az orosz félnek, ami elősegítette, hogy az oroszok eltalálják a Krivij Rih melletti Kanatove repteret.

A támadásban egy ukrán parancsnok meghalt, 17 személy megsebesült, két vadászgép megsemmisült, a leszállópálya, az épületek és a felszerelések pedig maradandó károkat szenvedtek – közölte az SBU.

Az Egyesült Államok és Ukrajna több másik szövetségese is fontolóra vette az Oroszországba irányuló export teljes tilalmát – írja a Bloomberg.

Az érintett országoknak az intézkedéssel az lenne célja, hogy a mostaninál nagyobb nyomást helyezzenek Vlagyimir Putyinra. A Bloomberg információ szerint a téma akár elő is kerülhet a G7 csúcstalálkozó májusi ülésén. Abban bíznak, hogy az EU-ban is hasonló intézkedéseket hozhatnak majd.

A Bloomberg értesüléseivel szemben a Financial Times azt írja, hogy az EU-ban jelenleg nem terveznek újabb, Oroszország elleni szankciós csomagot. Azonban az biztos, hogy amennyiben kiterjesztenék az export tilalmát, az a jelenleg érvényben lévő szankciókra is hatással lenne, különösen, hogy a Trade Data Monitor adatai szerint továbbra is Németország, Olaszország és Lengyelország a három legnagyobb európai áruexportőr Oroszországba.

Jens Stoltenberg a NATO főtitkára kijevi látogatásán kijelentette: Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban. Stoltenberg, aki a háború kirobbanása óta először járt az ukrán fővárosban, arról beszélt Volodmir Zelenszkij mellett, hogy idővel a szövetség támogatása lehetővé is fogja tenni a csatlakozást.

A NATO-főtitkár további katonai támogatást ígért Ukrajnának, elmondta, hogy eddig több tízezer ukrán katonát képeztek ki NATO-szövetséges országok, és közel 65 milliárd eurónyi segélyt is nyújtottak.

„A NATO ma, holnap és addig önök mellett áll, ameddig az szükséges”

– jelentette ki Stoltenberg, majd meghívta Zelenszkijt a vilniusi NATO-csúcsra. Arról is beszélt, hogy nem tudják, mikor ér véget a háború, azonban az oroszok tettei „mérgezőek”, így szerinte folytatni kell Ukrajna támogatását. Zelenszkij szerint Ukrajna jelenléte a vilniusi találkozón történelmi jelentőségű lehet.

Jens Stoltenberg csütörtökön meglátogatta Bucsát, majd megkoszorúzta az Ukrajnáért elesettek emlékfalát is.

(Reuters, Sky News)

A francia elnök állítólag egy titkos terven dolgozik Kínával, hogy Oroszországot és Ukrajnát már idén nyáron tárgyalóasztalhoz ültesse.

A terveket ismerő emberek szerint Macron megbízta külpolitikai tanácsadóját, Emmanuel Bonne-t, hogy működjön együtt Vang Jivel, Kína külpolitikáért felelős államtanácsosával egy olyan terv kidolgozásában, amely a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások alapja lehet.

Egy amerikai akadémikus arra hívta fel a figyelmet Macron tervével kapcsolatban, hogy a háború egyetlen elfogadható eredménye az lehet, ha Ukrajna kiűzi területéről az orosz erőket. Fred Hoffman, a Mercyhurst Egyetem hírszerzési tanulmányokkal foglalkozó adjunktusa kiemelte, hogy az oroszok kiűzése Putyin bukását eredményezné, ami szerinte mindenkinek, köztük Franciaországnak is jó lenne.

(Sky News)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a háború óta először látogatott Ukrajnába, írja az AP. A helyi sajtó olyan képeket tett közzé, amelyeken Stoltenberg elesett katonák sírja előtt tiszteleg. De posztolt a főtitkárról Anton Gerascsenko is, az ukrán belügyminiszter tanácsadója:

Stoltenberg a háború óta nem járt Kijevben, ellenben a NATO-n belül nagy szerepe volt abban, hogy megszerezze és koordinálja a 31 tagállam támogatását Ukrajna számára. Látogatása arra megerősíti a NATO elkötelezettségét Ukrajna függetlenségének védelme mellett.

Egy titokzatos villanás világította meg az eget az ukrán főváros felett, a kijevi tisztviselők azt gyanították, hogy egy NASA-műhold zuhant a Földre. A NASA azonban jelezte a BBC-nek, hogy műholdjuk továbbra is a pályán van.

Az ukrán légierő részéről felmerült az a tipp is, hogy a villanás egy meteorit lehetett. Azt mindenesetre kizárták, hogy a légierő által a háború kitörése óta jól ismert orosz légitámadás lett volna a villanás oka. A szerda esti villanás után légiriadó volt Kijevben.

A NASA a hét elején jelentette be, hogy ismét belép a légkörbe egy régi, 300 kilogrammos műhold. Ukrajna azt gondolta elsőre, hogy a 2018-ban leszerelt műhold zuhanhatott le, a NASA azonban jelezte, az még mindig a pályán volt akkor, amikor a villanást észlelték.

Az ISW szerint az FSZB nagyszabású átvizsgálást végez az Orosz Föderáció belső szerveiben, hogy az árulók felkutatásának álcája alatt kiszűrhessék a Kreml kegyét vesztett tisztviselőket a rendszerből, írja az ukrán Unian.

Az FSZB valószínűleg nagyszabású tisztogatást hajthat végre Oroszország belső szerveiben azután, hogy a NATO-dokumentumok kiszivárogtak. Az ISW jelentése szerint az orosz belügy az elmúlt hetekben tömeges ellenőrzéseket végzett több moszkvai rendőrkapitányságon is.

Az Oroszország által tavaly elfoglalt dél-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű a lehető leggyorsabban állítja le az Egyesült Államokban előállított nukleáris üzemanyag felhasználását, írja a Guardian az Interfax hírügynökség alapján.

Renat Karcsa, a Roszenergoatom tanácsadója, aki jelenleg a megszállt erőművet irányítja, az Interfaxnak azt mondta, hogy nagyjából négy évnyi amerikai gyártmányú üzemanyaggal rendelkeznek. Arra törekednek azonban az orosz vezetéssel, hogy ezt az üzemanyagot „a lehető leggyorsabban lecseréljék saját technológiájú oroszra”, tette hozzá.

• Ukrajna jelezte, nem fogja előre bejelenteni, mikor kezdi meg a várt ellentámadását a megszállt ukrán területek visszafoglalásáért
• Az Ukrajnába érkezett Patriot légvédelmi rendszerekről posztolt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, megköszönve az amerikai, német és holland kormányoknak a felajánlásokat
• Magyarország, Lengyelország és Szlovákia után Bulgária is úgy döntött, hogy ideiglenesen megtiltja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát
• A Guardian szerint 100 millió eurós kompenzációs csomagot dolgozna ki az Európai Bizottság azoknak az európai uniós gazdáknak a támogatására, akiket hátrányosan érintett az Ukrajnából megindult gabonaexport
• Dán, norvég, svéd és finn közszolgálati műsorszolgáltatók közös nyomozása arra az eredményre jutott, hogy halászhajónak és kutatóhajónak álcázott orosz kémhajók lehetnek az Északi-tengeren
• Dél-Korea felvetette, hogy egyszer talán ad majd fegyvereket Ukrajnának, amire válaszul Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök fenyegetve üzent
• Frank Walter Steinmeier német államfő a varsói gettófelkelés 80. évfordulóján felszólalva arra is utalt, hogy Vlagyimir Putyin a nemzetközi joggal összeférhetetlen agressziót követett el, és ezzel lerombolta az európai rend és biztonság alapjait

A szerdai hírfolyamunkat itt lehet elolvasni.