Prigozsin is megjelent a robbantásban meghalt orosz influenszer temetésén

2023. április 8. – 09:57

frissítve

Prigozsin is megjelent a robbantásban meghalt orosz influenszer temetésén
Fotó: Kai Pfaffenbach / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Az F–16-os vadászgépek égető szükségességéről ír az ukrán légierő parancsnoka Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon, hosszan sorolva a vadászgépek előnyeit:

  • Az ukrán légvédelem átlagosan a robotrepülőgépek és a támadó drónok mintegy háromnegyedét semmisíti meg, de azok 25 százaléka így eléri a célpontját. Emiatt civilek halnak meg, és megsemmisül az infrastruktúra is. Az F–16-osok hatékonyan képesek távol tartani a rakétákat és a drónokat az ukrán településektől.
  • Az orosz légierő többszörösen felülmúlja az ukrán légierőt, az oroszok technológiai előnyben is vannak. Az F–16-osok lehetővé teszik az ukránoknak, hogy a légi fölény megszerzésével jelentősen meggyengítsék az oroszokat, ezzel emberéleteket mentve meg.
  • A Fekete-tenger továbbra is az orosz haditengerészet ellenőrzése alatt áll. Az F–16-osok olyan elhárító rakétákkal vannak felszerelve, amelyek könnyedén képesek visszaszorítani az orosz flottát akár a kikötőkbe, vagy akár meg is semmisíthetik azt.
  • Ukrajna 40 éves repülőgépeket használ, néhány repülőgép kétszer annyi idős, mint a pilótája. A gépek használhatósága romlik, fenntartásuk napról napra nehezebbé válik. Ukrajna saját pótalkatrészkészletei fogyóban vannak, sok problémát az üzemképtelen gépeket szétszedve ugyan orvosolni tudnak, de ez nem tarthat a végtelenségig.

„Mindezekre csak a modern fegyverek széles választékával rendelkező F–16-osokra vagy más nyugati rendszerre való átállás jelenthet megoldást, ez az egyetlen kiút!”

– írja Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka.

Eltemették vasárnap délután Vlagyimir Tatarszkijt, a híres orosz katonai bloggert, akivel egy szoborba rejtett robbanószerkezet végzett a múlt héten Szentpéterváron. A szertartáson megjelent a Wagner-zsoldoscsoport feje, Jevgenyij Prigozsin is, aki egyben a robbantás helyszínévé vált kávézó tulajdonosa is.

Fotó: Stringer / Reuters Fotó: Stringer / Reuters
Fotó: Stringer / Reuters Fotó: Stringer / Reuters
Fotó: Stringer / Reuters

Az orosz nyomozók terrorcselekmény vádjával letartóztatták a 26 éves Darja Trepovát Tatarszkij meggyilkolása miatt. Hogy ki tervelte ki az akciót, nem tudni, Moszkva és Kijev kölcsönösen egymást vádolják, de egyértelmű bizonyítékot egyikük sem tudott felmutatni az ügyben.

A Carpathian Vipers különítmény két F-16-os vadászrepülőgépe a NATO parancsnoksága alatt megerősített légirendészeti misszióban két orosz repülőgépet fogott el pénteken a Baltikumban – közölte a román védelmi minisztérium szombaton. A helyzet tisztázására román repülőgépeket riasztottak, az elfogást követően a légi járműveket az oroszok két Szuhoj Szu-27-es gépeként azonosították, részletek ebben a cikkben.

Újabb politikai elemzéssel jelentkezett a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev. A „Miért fog eltűnni Ukrajna? Mert senkinek sem kell” címet viselő írásában az Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöki posztját betöltő Medvegyev a címben foglalt kérdést elemzi, okfejtéséből válogattunk a teljesség igénye nélkül, csupán néhány gondolatot kiemelve, íme:

1. Európának nincs szüksége Ukrajnára. Egy náci rezsim – egy amerikai mentor utasítására való – ilyen szintű támogatása már így is igazi pénzügyi és politikai pokolba sodorta az európaiakat. Vérszívó ukrán parazitákat ültetnek a sorvadó Európai Unió ízületi gyulladásos nyakára, ez lesz az egykor királyi, de már elszegényedett Európa végső alkonya.

2. Az USA-nak sincsen szüksége Ukrajnára. Az amerikaiak azt sem tudják, hol van, és ha így megy tovább, olyan elégedetlenség lesz ott országszerte, amihez képest a Capitolium 2021-es ostroma piskóta.

3. Afrikának és Latin-Amerikának nincs szüksége Ukrajnára, mivel az ott lakók szegények, kunyhókban laknak, éheznek, és az Ukrajnára költött temérdek pénzt tulajdonképpen az ő zsebükből húzzák ki.

4. Ázsiának sincs szüksége Ukrajnára, mivel az amerikaiak nem állnak meg Oroszország kiiktatásánál, mennének majd tovább keletre. Ráadásul a keleti országoknak elég bajuk van a pandémia után a „drogos bohócok segítségért való nyafogása” nélkül is.

5. Oroszországnak sincs szüksége Ukrajnára, ami tulajdonképpen csak „felhő a nadrágban”, egy szakadt, rongyos és zsíros pokróc, amely teljesen elkopott. Elfoglalták a volt Szovjetunió területét az őshonos oroszok elől, akiken azóta zsarnokoskodnak, de ennek hamarosan vége lesz, mert eljő ismét a Nagy-Nagy-Oroszország.

6. És végül a nácik által vezetett Ukrajnának sincs szüksége saját polgáraira, ezért van az, hogy a 45 millió lakosból alig több mint 20 millió maradt. Ráadásul még a maradék is kész elmenekülni, még az sem tartja vissza őket, hogy az ellenséges EU-ba, a NATO-ba tartsanak, Amerika 52. államává válva. Az ukránok az ukrán vezetés alatt szegénységben, állandó szorongásban és félelemben kénytelenek élni.

Egy ilyen Ukrajnára senkinek sincs szüksége a bolygón. Pontosan ezért nem is fog létezni.

Hát, így látja a helyzetet Oroszország volt elnöke.

Az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin megtiltotta a kormány alkalmazottainak, hogy külön engedély nélkül elhagyják az országot – írja a Kyiv Independent a The Bell című orosz lapra hivatkozva.

Engedélyt csak hivatalos utazásokra adhat ki Misusztyin, és a korlátozások nem vonatkoznak az elnöki adminisztráció alkalmazottaira, azaz Putyin közvetlen embereire. Korábban a Financial Times arról számolt be, hogy az orosz biztonsági szolgálatok úgy akarják megakadályozni az orosz állami vállalatok vezetőinek és a kormánytisztviselők külföldre távozását, disszidálását, hogy elkobozzák az útleveleket.

„A külföldi utazásokra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Egyes helyeken ez csak formális, máshol viszont egyedi döntés eredménye” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Financial Timesnak.

Nem tudni, milyen következményei lesznek annak a hírszerzési szivárgásnak, amely során titkos amerikai és NATO hírszerzési dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy tervezett ukrajnai tavaszi offenzíváról, illetve szigorúan titkos külpolitikai elemzésekről. A dokumentumok között hamisított anyagok is vannak, így felmerült a kérdés, hogy egyáltalán hitelesek-e a kiszivárogtatott információk. A Pentagon vizsgálatot indított.

Arról, hogy mi van a dokumentumban, mit írnak róla Orbán Viktorról, és ki állhat a szivárogtatás mögött ebben a cikkben írtunk bővebben.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik főtanácsadója szerint az ukrajnai háborúról részleges képet nyújtó titkos amerikai katonai dokumentumok kiszivárogtatásának célja az volt, hogy „elterelje a figyelmet, kétségeket és gyanakvást keltsen, viszályt szítson”.

A Twitteren közzétett bejegyzésében Podoljak azt mondta, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a dokumentumok nyilvánosságra hozatala mögött, amelyeket több közösségi oldalon is közzétettek, és amelyeket egy félretájékoztatási kampány részeként módosíthattak.

Az akták az USA és a NATO arra vonatkozó terveit részletezik, hogy hogyan készítenék fel Ukrajnát egy Oroszország elleni tavaszi offenzívára. Emellett tartalmazzák a fegyverszállítmányok, a kiképzések és a mozgósítások tervezett ütemtervét is. Bár nem tartalmaznak konkrét haditerveket, a dokumentumok a katonai elemzők és hírszerzők gyakorlott szeme számára sok érzékeny információt tartalmaznak.

Egyelőre nem ismert, hogyan kerültek a dokumentumok a közösségi médiába. A dokumentumokról készített fényképek a Twitteren és a Telegramon terjedtek el, táblázatokat tartalmaznak, valamint számszerű adatokat az ukrán csapatok méreteiről, felszereléseiről és fegyverigényeiről és az áldozatok számáról is.

Egy ukrán pilóta lenyűgöző felvételeket tett közzé arról, hogyan néz ki az ország egy vadászgép pilótafülkéjéből.

A felvételeket a Karaya hívójelű Vagyim Vorosilov készítette a legutóbbi repülése közben.

„Milyen gyönyörű az országunk” – kommentálta a videót.

Az Oroszország által a tél folyamán Ukrajna energiarendszerének „súlyos megkárosítására” irányuló támadássorozat nagy valószínűséggel kudarcot vallott – közölte a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében.

Legutóbbi hírszerzési jelentésében a védelmi minisztérium azt mondta, hogy Oroszország tavaly október óta nagy hatótávolságú csapásokkal támadta az ukrán energiaellátás infrastruktúráját, de de március óta ritkák a csapások.

Bár a kisebb léptékű csapások folytatódnak, ezek a minisztérium szerint nem is vannak akkora hatással a ellátórendszerre.

„A jövő télre való tervezés és az előkészületek valószínűleg már megkezdődtek” – tette hozzá a minisztérium. Az ellátásért felelős nagyvállalatok már megkezdték a beszerzéseket, ugyanakkor a rendszer javítása és egyes alkatrészek cseréje komoly logisztikai akadályokba ütközik.

Az előrejelzések szerint Ukrajna energetikai helyzete a melegebb időjárás beköszöntével javulni fog.

Több mint 30 gyermek tért vissza Ukrajnába és találkozhatott újra családjával, miután törvénytelenül Oroszországba hurcolták őket – közölte a Mentsük meg Ukrajnát nevű ukrán szervezet.

„Az oroszok által a Herszon és Harkiv régiókból elrabolt gyermekeket több hónapos különélés után újraegyesítették családjukkal. A gyerekek most már biztonságban vannak, de pszichológiai és fizikai gyógyulásra van szükségük” – írták a Twitteren.

Oroszország erővel próbálhatja meg a Krím félsziget területére vinni a megszállt ukrán területek lakóit – állítja az ukrán hadsereg.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara egy Telegram-üzenetben közölte, hogy az oroszok által beiktatott tisztviselők kikérdezték a helyi lakosságot a zaporizzsjai Melitopol és a herszoni Szkadovszk városokban. A felmérés részeként állítólag ellenőrizték az orosz útlevél meglétét, a regisztrációt és az iskolai végzettséget is.

„A megszállók azt az információt terjesztik, hogy április végén megkezdődik a polgári lakosság kényszerű evakuálása” – közölte az ukrán vezérkar, akik szerint már most is állandóan indulnak buszok azokkal, akik önként áttelepülnek.

Tegnap az ukrán hadsereg azt állította, hogy Oroszország erőszakos módszerekkel kényszeríti a megszállt területeken élő civileket orosz útlevelek megszerzésére.

(Sky News)

Egyelőre kizárta az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások lehetőségét Antony Blinken amerikai külügyminiszter, mivel nem látja úgy, hogy ezek tartós békés megoldáshoz vezetnének – írja az MTI a német Funke lapcsoportra hivatkozva.

„Oroszországnak el kell jutnia arra a pontra, hogy kész konstruktív tárgyalásokba bocsátkozni” – mondta Blinken. Szerinte a tárgyalásoknak muszáj az igazságos és tartós békét kitűzni célul.

„Egyesek számára a tűzszünet gondolata csábító lehet, és ezt meg is értem, de ha ez a jelentős ukrán területek Oroszország általi elfoglalásának de facto ratifikálásával ér fel, az nem lenne igazságos és tartós béke. Oroszország átcsoportosíthatná erőit, és egy idő után újra támadhatna”

– érvelt az amerikai külügyminiszter.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy január 11-i tájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország mindig is kész volt arra, hogy a problémákat tárgyalások útján oldja meg. Megjegyezte ugyanakkor, az ukrán törvények tiltják, hogy az ország elnöke párbeszédet folytasson a Kremllel, és a nyugati államok „nem hajlanak arra, hogy Kijevnek bármilyen rugalmasságot engedjenek ebben a kérdésben”. A szóvivő jelezte, hogy egyelőre nem is jöttek szóba a béketárgyalások.

Az orosz erők földi és légi rakétákkal, rakétavetőkkel és drónokkal bombázták pénteken Ukrajna egyes tartományait, amelyeket Oroszország annektált ugyan, de még nem tart teljesen ellenőrzése alatt – írja a Guardian.

A pénteki harctéri jelentések többsége arra a négy ukrajnai tartományra vonatkozott, amelyet Oroszország szeptemberben annektált, ezek Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók.

Az Associated Press az ukrán tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az orosz erők 18 légicsapást, öt rakétacsapást és 53 támadást indítottak több rakétavetőről csütörtök és péntek délelőtt között. Oroszország az ukrán vezérkar közleménye szerint támadó műveleteinek zömét Ukrajna keleti ipari területére összpontosította, a Donyeck megyei Lyman, Bakhmut, Avdijivka és Marinka városokra.

Donyeck tartományi kormányzója, Pavlo Kijrilenko pénteken közölte, hogy a térségben 15 várost és falut lőttek a frontvonalon. Az oroszok rakétatámadást intéztek Szlovjanszk város ellen, lakóházakat rombolva le, míg a bahmuti harcokban egy civil megsebesült.

Donyeck város Moszkva által beiktatott polgármestere, Alekszej Kulemzin azt mondta, hogy az ukrán lövések egy ember halálát okozták, hatot pedig megsebesítettek. Az orosz védelmi minisztérium pedig arról számolt be, hogy több tucatnyi áldozatot szedtek az ukrán erők támadásai, míg az orosz csapatok drónokat, valamint más ukrán fegyvereket és harci járműveket semmisítettek meg.

A részben megszállt dél-ukrajnai Herszon tartományban 24 óra alatt hét ember sebesült meg – közölte pénteken a tartományi kormányzó. Olekszandr Prokudin a Telegramon azt írta, hogy Oroszország 46 támadást hajtott végre a területen.

  • A brit hírszerzés szerint az orosz csapatok előnyre tettek szert Bahmutban
  • A Pentagon is vizsgálja az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai és NATO-akták kiszivárgását
  • Ukrajna szerint az orosz csapatok nagy árat fizetnek a taktikai előnyért Bahmutban
  • Április 18-án tárgyalják az amerikai újságíró ügyét Moszkvában
  • Az orosz ortodox óhitűek vezetője szerint Ferenc pápa kéthetes húsvéti tűzszünet kihirdetését kérte
  • Ukrajna szerint a kiszivárgott amerikai és NATO-dokumentumok kitalációkat tartalmaznak
  • Oroszország az ukrajnai invázió miatti felfüggesztés ellenére szavazhatott az UEFA kongresszusán
  • Az orosz költségvetés hiánya közel 29 milliárd dollár volt az első negyedévben
  • A szlovák légibázison tartózkodó oroszok rongálhatták meg az Ukrajnának szállított vadászgépeket
  • Csak fehér színben tudják gyártani a Lada Grantát az oroszok

A pénteki híreket itt lehet elolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!