Ukrajna másik hadserege: a vasút szerepe létfontosságú a háborúban
2023. március 23. – 18:49
„Mi vagyunk Ukrajna második hadserege”: így értékelte még január végén az ország vasúti hálózatának fontosságát Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság (UZ) korábbi vezérigazgatója. Kamisin a 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió előtt mindössze fél évvel vette át a cég vezetését, megbízatása elején a hálózat fejlesztése és bővítése volt a cél.
Ezt váltotta fel később a háborús erőfeszítés támogatása és a gazdaság életben tartása.
Kamisin, aki február végi lemondása óta az UZ frissen megalakult Európai Integrációs irodáját vezeti, nem túlzott, amikor az ukrán vasutat méltatta. Nem elég, hogy a hálózat óriási szerepet játszott a civil lakosság kimenekítésében, a létfontosságú gabonaexport részleges fenntartásában és a nyugati haditechnika szállításában, de a háború sújtotta országban pontosabbak voltak a vonatok, mint Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban.
Nem meglepő tehát, hogy a vasúti társaság hatalmas népszerűségre tett szert az elmúlt bő egy évben, amihez a páratlan hatékonyság mellett a nyugati politikusok menetrendszerű látogatásai is hozzájárultak. Joe Biden amerikai elnöktől Boris Johnson volt brit miniszterelnökön át Novák Katalin köztársasági elnökig ugyanis az összes külföldi vezető vonattal érkezett az országba, így a biztonságukat és kényelmüket is a vállalatnak kellett garantálnia.
Biztos alapok
Az ukrán vasút kicsit más utat járt be az elmúlt évtizedben, mint európai társai. Az összesen 27 ezer kilométer hosszúságú hálózat a hatodik legnagyobb vasúti személyszállító a világon, teherszállításban pedig a hetedik. Európa legnagyobb területű országában sokaknak a vasút jelentette a legbiztosabb összeköttetést az orosz invázió előtt, az éjszakai vonatok pedig a fapados légitársaságok megjelenése után is népszerűek maradtak a hosszabb belföldi utakon.
„Nagy ország vagyunk – magyarázta Kamisin a CNN-nek. – Ha Kijevből Nyugat-, Dél- vagy Kelet-Ukrajnába akarsz eljutni, akkor az éjszakai vonat a legjobb megoldás. Késő este felszállsz a vonatra, egész éjszaka utazol, és reggelre ott vagy abban a városban, ahol lenned kell. Nem vesztesz időt.”
Az ukrán közlekedési minisztérium angol nyelvű honlapja szerint az ukrán vasút az ország áruszállításának közel 82 százalékát látja el, az egy kilométerre jutó áruszállítás volumene pedig többszöröse a legtöbb európai országénak. Az UZ ezenfelül az országban zajló személyszállítás körülbelül 50 százalékát látja el.
Hiába az eget rengető népszerűség belföldön, az ukrán vasút nemigen volt képes rácsatlakozni a nemzetközi vasúti hálózatra. Ennek legfőbb oka az európai sztenderdtől eltérő széles (1520 milliméteres, szemben az 1435 mm-rel) nyomtáv, amit még az orosz birodalmi vasúthálózattól örököltek. Európában csak a balti államok és Finnország használja ezt a széles nyomtávot, így pedig mind a személy-, mind a teherszállítás nehézkesnek bizonyult Ukrajnából nyugat felé.
Ezen valamelyest enyhít egy-egy rövid széles nyomtávú szakasz Szlovákiában és Lengyelországban, amelyeken jellemzően teherszállítás folyt, illetve Ukrajna egyetlen sztenderd nyomtávú vasútvonala, ami Munkácsot köti össze Budapesttel és Kassával. Ez a vonal még az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült, ezért használták az európai nyomtávot.
Minőségét tekintve az ukrán vasút az invázió előtt nem volt olyan szörnyű állapotban, mint azt a kontinens legszegényebb országától várni lehetett volna. 2022-re az ország vasúti hálózatának nagyjából fele volt villamosítva, amivel kicsivel elmaradt ugyan az európai uniós átlagtól, de Magyarországot például megelőzte. Ennek ellenére az állami céget sorban érték a botrányok, a vállalat neve pedig egybeforrott az országot gúzsba kötő korrupcióval.
A második hadsereg
2022 februárjához tehát az ukrán vasút kétes népszerűséggel, és némileg leharcoltan érkezett. Az orosz támadás után azonban egyszerre lett jelképe az ország erejének és leleményességének.
A háború kezdetén a frontközeli települések civil lakosságának evakuálása számított a legfontosabb feladatnak. Dél- és Délkelet-Ukrajnából tömegesen érkeztek az emberek Kramatorszkba, Dnyipróba és Zaporizzsjába, hogy aztán nyugat felé meneküljenek tovább vasúton. Sokan emlékezhetnek például a Nyugati pályaudvarra naponta többször begördülő munkácsi járatra, de Lengyelország, Szlovákia és Románia felé is folyamatosan indultak vonatok. A háború első napjaiban a tömött pályaudvarokat megörökítették helyszíni tudósítóink is, akik szintén vonattal hagyták el Kijevet az első útjuk végén.
Miután az oroszok villámháborús tervei becsődöltek, a teljes országot behálózó vasútvonalak felértékelődtek mindkét oldal számára. Az orosz hadsereg célzottan próbálta bevenni a fontosabb vasúti csomópontokat, a távolabbiakat pedig módszeresen lőtte rakétákkal. Eközben az ukránoknak jelentős logisztikai előnyük származott a jól bejáratott és hatékonyan működő vasúti hálózatból, aminek köszönhetően gyorsan tudtak utánpótlást küldeni a keleti Donyec-medencébe, ahol a leghevesebb harcok folynak.
A nyugati haditechnika szállításának egy része vélhetően szintén vasúton történik, bár ezt érthető okokból megpróbálják a nyilvánosság szeme elől elrejteni az ukrán hatóságok.
Azt viszont nagyon is nagy dobra verték, ahogy az orosz tengeri blokád miatt vasúton kényszerültek exportálni a silókban tárolt gabonát. Míg a háború előtt az összexport mindössze 11 százaléka zajlott vasúton, ez az arány 2022 tavaszán elérte a 41 százalékot, egy szintre kerülve a tengeri kikötők által lebonyolított forgalommal. A hathatós nyugati segítséggel végrehajtott bravúr létfontosságú volt abban, hogy Ukrajna gazdasága talpon maradjon a tengeri úton történő agrárexport részleges újraindításáig.
A vitathatatlan logisztikai eredmények mellett az ukrán vasútnak van egy kevésbé számszerűsíthető oldala is, ez pedig az ukrán emberekre gyakorolt pszichológiai hatás, amit a hálózat puszta működése fejt ki. „Ez rendkívül fontos számukra”, mondta Kolan Berghuis, a Paliparan nevű, vonatokra szakosodott utazási weboldal főszerkesztője.
Segít megőrizni az ország egységét, biztosítja, hogy a barátok és családok meglátogathassák egymást.
Sőt, még a nyugdíjak egy részét is vonattal szállítják, állította Berghuis. Jó példája a vasút összetartó erejének az, hogy az ősszel visszafoglalt Herszonba a város felszabadítása után nyolc nappal már indult járat (novemberben készült helyszíni riportunkat itt, márciusban készült újabb riportunkat pedig itt olvashatják).
Mindeközben épül a vasutasok mitológiája a lakosság körében. A háborúban meghalt 232 vasúti dolgozót például „vashősöknek” nevezik a közösségi médiában, míg többen teljes mellszélességgel osztják Kamisin imént idézett gondolatait. „Először a harckocsijaink mennek be, aztán a vonataink. A vasúti dolgozók a második hadsereg”, mondta Mihajlo Makarenko, a harkivi vasút igazgatója is.
Páncélvonat
Az ukránokhoz hasonlóan az orosz hadsereg is masszívan támaszkodik a vasúton történő szállításra. Arról többen is írtak, történelmileg mennyire fontos a vasúti közlekedés az orosz hadsereg számára, ezt pedig páran összekötötték a háború első heteiben látott katasztrofális logisztikai bakikkal, amikor is sínek helyett sáros utakon kellett előrenyomulniuk a katonáiknak.
A szélesebb közönség számára talán a kercsi híd októberi felrobbantásánál vált nyilvánvalóvá, milyen szerepet játszik az oroszok saját vasúti hálózata a háborúban. A Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd vasúti része ugyanis súlyosan megrongálódott, ami arra kényszerítette az orosz hadsereget, hogy kerülőúton szállítson utánpótlást az ukránok herszoni offenzívájának megállításához. A híd azóta sincsen teljesen megjavítva, Herszont pedig Ukrajna visszafoglalta novemberben.
Az orosz katonai logisztika mitikus elemei a páncélozott vonatok, amelyek különböző híresztelések szerint itt-ott felbukkannak Ukrajnában. Az több mint valószínű, hogy a Jenyiszej nevű páncélvonatot tényleg használják a háborúban, és egy másik, Amur nevű páncélvonat is megjelenhetett. Arról viszont egyelőre csak médiaértesülések vannak, hogy Vlagyimir Putyin maga is egy titkos páncélozott luxusvonattal járná Oroszországot.
Vasdiplomácia
A háborús erőfeszítések mellett az ukrán vasúti hálózat megkerülhetetlen szerepet vállal az ország diplomáciájában is. Mivel Ukrajna légtere nem biztonságos, a legtöbb külföldi vezető vonattal érkezik Kijevbe vagy Lvivbe, ahol aztán személyesen találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A fővárosba vezető út azonban meglehetősen hosszú, így joggal mondja azt Kamisin, hogy a vendégek általában több időt töltenek a vonaton, mint a városban.
A volt vezérigazgató szerint nemcsak első osztályú kocsikkal és extra kényelemmel fogadják a vendégeket, hanem tudatosan elhelyezett üzenetekkel is. Egy váza írisz került a vonatra Olaf Scholz német kancellár látogatásakor például, akinek országa vállalta az Iris-T nevű légvédelmi rendszer szállítását. Egy másik politikus számára a személyzet leopárdmintás kiegészítőket viselt, az országtól kért Leopard 2 harckocsikra utalva.
„Finomak vagyunk, és mindig minden vendégünkkel megfelelően bánunk, de ezek a dolgok segítenek nekik megérteni, hogy mit várunk tőlük”,
mondta Kamisin.
A vasdiplomáciának keresztelt jelenség legnagyobb dobása eddig Joe Biden látogatása volt, aki szintén vonattal jutott el Kijevbe. Amerikai elnök nem gyakran jár háborús zónába, így a szokásosnál is nagyobb titoktartás övezte az utat (Kamisin elnézést is kért, hogy a nagy készülődés miatt aznap csak a vonatok 90 százaléka érkezett meg pontosan). A vasúton utazó Biden képe pedig annyira megtetszett az embereknek, hogy a mindenkori amerikai elnököt szállító repülőgép nevének mintájára „Rail Force One-nak” keresztelték a vasúti kocsit, amelyben érkezett.
Kamisin szerint azonban a biztonság fenntartása nem probléma, számukra inkább az a feladat, hogy megfelelően bánjanak a küldöttségekkel.
„Mindenki tudja, hogy az ukránok bátrak. Azt is szeretnénk, ha tudnák, hogy befogadók vagyunk.”