Arról ment a legnagyobb üzengetés az EU-csúcson, ami napirenden sem volt

Ukrajna támogatásáról, a „tiszta” iparról és a migrációról szólt az Európai Tanács csütörtöki ülése. Az állam- és kormányfők testülete ugyan hivatalosan nem döntéshozó, de itt tudnak a tagországok a legfelső szinten politikai egyezségeket kötni, a végkövetkeztetéseiket egyhangúlag fogadják el.

Elkötelezettek a lehetséges új korlátozó intézkedések, azaz a szankciók mellett is

Orbán Viktorék többek között abban egyeztek meg mindenki jóváhagyásával, hogy

• „az Európai Unió továbbra is elkötelezett, hogy fenntartsa és növelje a közös nyomást Oroszországon, beleértve a lehetséges további korlátozó intézkedéseket és folytassák a munkát az olajársapkán a partnerekkel közösen”. A „korlátozó intézkedések” szankciókat és diplomáciai lépéseket jelentenek. Az Európai Tanács szerint sürgősen fel kell lépni, hogy hatékonyan tartassák be ezeket és megakadályozzák a kijátszásukat.
• „Az Európai Unió fokozni fogja a munkát a partnereivel”, hogy fellépjen a „háborúról szóló hamis orosz narratívák és dezinformáció ellen”.
• A tagállami vezetők elítélik Oroszország agresszióját és követelik, hogy fejezze be. „Azonnal, teljesen és feltétel nélkül” vonuljon ki Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre, azaz még a 2014-ben megszállt és annektált Krímet is hagyja el, valamint haladéktalanul hagyjon abba mindent, ami veszélyezteti az ukrán atomerőművek biztonságát.
• Az EU „határozottan és teljesen Ukrajna mellett áll, és továbbra is erős politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának”. Fokozza az erőfeszítéseit, hogy segítsen Ukrajna „sürgős katonai és védelmi igényeinek” teljesítésében, töretlenül támogatja Ukrajna területi egységét, önvédelmi jogát és függetlenségét a nemzetközi határain belül.

Üdvözölték a lőszerprogramot, de nem ígértek több pénzt

A fentiek nagyjából ismétlik, amit korábbi csúcstalálkozók végén is kimondtak. Ami új, hogy üdvözlik a hétfői miniszteri megállapodást, amivel egymillió tüzérségi lőszert szeretnének Ukrajnának biztosítani, „figyelembe véve bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának különleges karakterét”. A hasonló fordulatok általában a semleges országokra, itt vélhetően a „konstruktív tartózkodással” jogilag kimaradókra vonatkoznak, mint Magyarország. (A lőszerprogramról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

A programra kétmilliárd eurót költenek a közös Európai Békekeretből, de ezzel gyakorlatilag le is nullázzák az alap legutóbbi emelését, pedig erre már épp azért volt szükség, mert erősen apadt a 2027-ig, békeidőre tervezett kassza. Annak idején az összeg növelésekor abban állapodtak meg, hogy ha kell, újabb 3,5 milliárd eurót adnak be, és erről a mostani csúcstalálkozón Szlovákia meg is próbált elfogadtatni egy politikai megállapodást a Politico szerint. A javaslatot a 27-ből nagyjából húsz ország vezetője támogatta, írta a lap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva, a végkövetkeztetések elfogadásához ugyanakkor – magához az emeléshez hasonlóan – egyhangú döntés kell, így ki is maradt bármiféle utalás a plusz 3,5 milliárd euróra.

Egy mondat jutott a Putyin elleni elfogatóparancsra is

A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin elleni, múlt héten kiadott elfogatóparancsáról is bekerült egy mondat a szövegbe.

„Tudomásul veszik” a döntést, amely „ukrán gyerekek Ukrajna megszállt részéről jogtalanul Oroszországba deportálásának és átszállításának háborús bűncselekménye” miatt született.

Korábban saját nevében az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Magyarországot kivéve a többi uniós tag igazságügyi minisztere is kiadott nyilatkozatot erősebb szöveggel, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden tagadta, hogy azokban az esetekben vétózott volna.

„Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni”

– közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő, ugyanazt a fordulatot használva, mint amire csütörtökön az állam- és kormányfők rábólintottak.

A tagállami vezetők annyit azért még hozzátettek, hogy az átszállításokat azonnal be kellene fejezni és visszavinni a már elhurcolt gyerekeket, valamint az EU elkötelezett az orosz agresszióval kapcsolatos bűncselekmények számonkérése mellett.

Az ülést levezető Charles Michel szerint erős volt a támogatás, hogy harcoljanak a gyermekek elrablása ellen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője arról beszélt, hogy a gyerekek deportálása háborús bűncselekmény, emiatt teljesen jogosak a büntetőbíróság által kiadott körözések, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen pedig új kezdeményezést indítanak, hogy elérjék a gyerekek visszaadását. (A politikus a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság tagja, amely korábban a Fidesz fő szövetségese volt.)

A tagállamok a gazdaság megerősítéséről is tárgyaltak, főleg az üvegházhatású gázkibocsátás nullázásához szükséges iparágakról, amelyeknél az Egyesült Államok egy „inflációcsökkentő” jogszabállyal próbálja előnybe hozni magát. Az Európai Bizottság nekiállt kedvezményeket kiharcolni az USA-nál, és a múlt héten két javaslatot is letett az asztalra, hogy az uniós ipart erősítse és jobban el tudja látni alapanyagokkal, valamint lazított az állami támogatás szabályain. Ursula von der Leyen ugyan korábban bejelentett egy „szuverenitási alapot”, de az még mindig nem tiszta, hogy ezt milyen forrásból fedeznék. Sokat az uniós vezetők sem segítettek írásban: egy mondattal nyugtázták, hogy majd a nyáron lesz róla bizottsági javaslat. Emellett olyan általános ötleteket dobtak be, hogy teljesítsék ki a tőkepiaci uniót, amivel több magánforrást vonhatnak be vagy hogy költsenek többet kutatás-fejlesztésre.

Az autók körül lett kavarodás

Ugyan hivatalosan nem volt napirenden, de az új belsőégésű motoros autók 2035-ös betiltása is előkerült a találkozó farvizén. A javaslatról már elvben megegyeztek a döntéshozó tagállami miniszterek és az Európai Parlament, ám néhány hete a németek váratlanul meggondolták magukat, így az addig is ellenző olaszokkal, lengyelekkel és bolgárokkal blokkoló kisebbséget hoztak össze. (Erről bővebben többek között itt írtunk.)

Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozóra érkezve kitartott amellett, hogy kompromisszum kell a fosszilis üzemanyagok kiváltására képes „e-üzemanyagokról”. Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni azzal érvelt, hogy más országok már előnyben vannak az elektromos autóknál, ezért nem kellene csak egyetlen technológiához kötniük magukat.

A többiek viszont nem örültek neki, hogy egy, már csak formai jóváhagyásra váró ügyet újranyissanak, röpködtek a német lépést helytelenítő nyilatkozatok.

„Ha ezt egy tagállam megteheti, mi állítja majd meg a következőt?” – kérdezte például Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök. „Nem kellene ilyen irányba menni.”

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola gyakorlatilag ugyanezt írta meg néhány napja levélben.

A sajtón keresztüli üzengetéseket és a találkozó partvonalán futó egyezkedést jól jellemzi, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár az ülés után úgy gondolta, Franciaország a németek mellé állt, de ezt maguk a franciák és a holland miniszterelnök is cáfolta. Mark Rutte szerint a témát nem is tárgyalták „mélyen”, de kisebb csoportban egyeztethettek róla.

Ursula von der Leyen elárulta, hogy az Európai Bizottság zöld ügyekért felelős alelnöke, Frans Timmermans egyeztet a német közlekedési miniszterrel, de szerinte mindkét fél a már kialkudott egyezségen belül maradna.

A vitát azért is jó lenne mielőbb lezárni, mert már egy másik ügyet is kezd magával rántani. Csehország és Szlovákia a belsőégésű motorok utolsónak szánt kibocsátás-korlátozási csomagjára, az Euro 7-re is kiterjesztené a tárgyalásokat. (A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)